Amikor a légitársaságokat osztályozzák, a baleseti statisztikákat, a flotta életkorát és a IATA-szabályoknak való megfelelést is figyelembe veszik.
A maximálisan kiosztható osztályzat a hetes, a legkisebb az egyes – utóbbival jelenleg egyetlen légitársaság büszkélkedhet, ezt pedig Észak-Koreában találjuk. Az észak-koreai állami légitársaságot, az Air Koryót 1954-ben alapították Csoszon Minhang az Egyesült Szovjet–Észak-koreai Légitársaság utódjaként.
Bázisrepülőtere a Phenjantól északnyugatra fekvő Szunani nemzetközi repülőtér,
első járata pedig 1955. szeptember 21-én szállt a levegőbe.
Az észak-koreai flottában ekkor egytől egyig szovjet gépmadarakat találhattunk – bár a múlt idő használata némileg fölösleges –, Li–2-eseket, An–2-eseket és Il–12-eseket. A rendszerváltás előtt még Budapestre is repült az ország nemzeti légitársasága, amely az 1960-as években a társaság flottáját Il–14-es és Il–18-as repülőgépekkel bővítette ki.
A helyzet azonban azóta nem sokat változott, mármint ami a flotta szovjet örökségét illeti. A flottát alkotó, több mint harmincéves gépek közül jó néhányat őrölnek még ma is a levegőben, ilyen az Iljushin Il–18 és a Il–62 is. Igaz, hogy ezeket már csak belföldön, ugyanis
külföldön nem látják szívesen a modernizálatlan, matuzsálemi korú gépeket, amelyek nyugati országokban többnyire csak alkatrészdonornak vagy múzeumba lennének jók.
Külön érdekesség, hogy a légitársaság rendelkezik weboldallal, de az a legtöbb ország számára nem elérhető.
2006-tól 2010. március 30-ig az Air Koryo szerepelt az Európai Unióból kitiltott légitársaságok listáján, méghozzá biztonsági és karbantartási hiányosságok miatt.
A bizottság indoklása szerint az Air Koryónál súlyos biztonsági elégtelenségeket tártak fel,
amelyeket többszöri felszólításra sem orvosoltak, továbbá az észak-koreai hatóságok nem végezték megfelelően a szükséges ellenőrzéseket, amelyekre egyezmény kötelezi őket. Nem meglepő módon az egyik fő célállomásaként jegyzett Kína is kitiltotta saját légteréből az Air Koryo lehasznált, szovjet típusú gépeit – ez pedig jelentős diplomáciai és presztízsveszteség volt az észak-koreai vezetésnek.
Értelemszerűen az Air Koryo felelős a kormányzat tagjainak tengerentúli szállításáért. Az egyetlen menetrend szerinti belföldi járat heti egy alkalommal Phenjant köti össze Cshongdzsinnel, Hamhung érintésével.
Az Észak-Koreán belüli járatok főként charter repülőutak, amelyek turistákat szállítanak Phenjanból Szamdzsijonba, a Pektu-hegyhez,
amely különleges szereppel bír a koreai mitológiában és eredettörténetben, továbbá az észak-koreai állami propaganda egyik eszköze már a Kim-dinasztia megalakulása óta.
2010. március 30-án az Európai Bizottság aktualizálta álláspontját: engedélyezte, hogy az észak-koreai légitársaság újonnan beszerzett, a nemzetközi előírásoknak megfelelő két Tu–204-es repülőgépével az Európai Unióba repüljön – ezek már a kínai légtérbe is betehetik a szárnyaikat.
A vlagyivosztoki járat gyakran szünetel alacsony kihasználtság miatt, az oroszországi Habarovszkba azonban gyakran indulnak járatok, amelyen főként az észak-koreai favágók utaznak.
A legnagyobb kihasználtságnak örvendő charterjáratok a sencseni és a makaó számít,
de alkalmi charterek repülnek Moszkvába, Puszanba, Jangjangba, Szöulba Nagojába, továbbá Szófiába, Zürichbe, Prágába és Budapestre is. Vagyis repültek. 2020 júliusában ugyanis a koronavírus-járvány miatt az Európai Bizottság szigorított azon a listáján, amelyre működési tilalom vagy működési korlátozás alatt álló légitársaságok kerültek fel – és az Air Koryo bizony ismét rákerült.
Ez is érdekelhet:
Akár még évtizedekig is használhatják a nyugati gyártmányú gépeket.
kína | európai unió | Európa | repülőgép | Air Koryo | észak-korea
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!