Kutatások szerint a megfelelő táplálkozás növeli a biztonságot a börtökönben, hatással lehet a rehabilitációra, és megakadályozhatja a későbbi visszaesést. Skandináviában ezért nem is veszik félvállról a kérdést.
Lucy Vincent, a Food Behind Bars (étel a rácsok mögött) jótékonysági szervezet alapítója és vezető séfje, nemrég háromhetes skandináv tanulmányi utat tett, ahol meghökkentő minőségbeli különbséget talált a brit börtönök étkeztetésével szemben. A tapasztalatait a Guardianben összegezte, nemcsak azt mutatva be, hogyan zajlik az étkeztetés északon, de azt is, hogy ennek milyen hatása van.
A skandináv régióban a világon a legalacsonyabb a visszaesési arány: a börtönből kikerülőknek kevesebb, mint a harmada kerül vissza két év után, amiben a büntetési rendszer humánus megközelítése is szerepet játszik.
Vincent két napot töltött Dániában, a Storstrøm szigorított börtönben, ahol a rabok 65 százaléka maga főz minden ételt, mintegy hat társával együtt a konyhában. És távolról sem csak főznek:
együtt tervezik meg a menüt, és hozzá a költségvetést, és hetente kétszer megvásárolják az alapanyagokat a börtön saját élelmiszerboltjában.
Együtt is vacsoráznak, gyakran az ügyeletes börtönőrökkel együtt. Így aztán a kevésbé magabiztos is gyorsan megtanulják a társaiktól a legfontosabb konyhai ismereteket. A brit szakember látogatásakor éppen görög húsgombócokat készítettek kuszkusszal és fetával, nagy odafigyeléssel.
„Itt egészségesen élhetek és tisztán ehetek – mondta az egyik elítélt. – Jól eszem, főzök magamnak, edzek és időt töltök a szabadban. Tarthatom a kapcsolatot a családommal, és süteményt sütök a gyerekeimnek, amikor meglátogatnak. A lehető legjobb helyzetben vagyok a visszatéréshez kintre.”
Storstrøm börtönkonyháján a személyzetből és rabokból álló vegyes csapat készíti az intézményben mindenki számára az ételeket. A catering manager minden börtönkonyhai dolgozót beiskoláz egy négyéves szakácsképzésre, aminek a végén ugyanolyan képzettségi szintre jutnak, mint ő maga.
A dán törvények értelmében a börtön saját táplálkozási szakértője köteles minden étel tápérték szerinti bontását figyelembe venni, és megmutatni a raboknak.
Vincent ezt összehasonlítja a brit börtönviszonyokkal, ahol nemrég egy ételmérgezéses eset került a címlapokra, ami után hatan kerültek kórházba súlyos fertőzéssel.
De nemcsak dán példát gyűjtött Vincent. A finnországi Sulkava börtön elítéltjei nyáron maguk horgásszák ki a vacsorájukat egy tóból, az erdőben pedig gombát és áfonyát gyűjtenek, és ahogy az egyikük összefoglalta, mindez „megadja nekem a normalitás, a méltóság és az önellátás érzését.” A Helsinkihez közeli Suomenlinna börtönben többek között salátabár, és friss rozskenyér jut a bent lévőknek.
Nyilvánvalóan az elítéltek kisebb száma, és a több közpénz előnyt jelent az északi országokban, összegez Vincent, aki lát pozitív példákat a brit börtönökben is, de azok inkább a kivételt jelentik ott. Az általa alapított jótékonysági szervezet Angliában és Walesben tanít meg főzni és ételt termeszteni fogvatartottakat.
A megfelelő étkezés híján a fogvatartottak rosszabb állapotban hagyják el a börtönt, mint amikor beléptek, ami megnehezíti a rehabilitációt – sokaknál egyenesen lehetetlenné teszi azt. Elfelejtik, hogyan kell csinálni számunkra természetesnek tűnő dolgokat; még a társasági rutin sincs azoknál, akik hosszú időn át egyedül esznek.
Jó hír, hogy a meglévő börtönök többnyire átalakíthatóak önellátó létesítménnyé, a területüket ki lehet használni élelmiszertermelésre, az étkeztetésért felelős csapatot is lehet képezni, és az étkeztetés rendszere is átalakítható. A jobb minőségű ételek csökkenthetik az erőszakot és a bűnismétlés esélyét, továbbá javíthatják a mentális egészséget a börtönökben, amit megerősít például a Think Through Nutrition tanulmánya is.
(Forrás: Guardian, fotók: Unsplash, illusztráció)
étkeztetés | skandinávia | szakács | börtön
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!