A skandináv börtönök rabjai horgásznak, gombásznak, szakács diplomát szereznek

Kutatások szerint a megfelelő táplálkozás növeli a biztonságot a börtökönben, hatással lehet a rehabilitációra, és megakadályozhatja a későbbi visszaesést. Skandináviában ezért nem is veszik félvállról a kérdést.

Lucy Vincent, a Food Behind Bars (étel a rácsok mögött) jótékonysági szervezet alapítója és vezető séfje, nemrég háromhetes skandináv tanulmányi utat tett, ahol meghökkentő minőségbeli különbséget talált a brit börtönök étkeztetésével szemben. A tapasztalatait a Guardianben összegezte, nemcsak azt mutatva be, hogyan zajlik az étkeztetés északon, de azt is, hogy ennek milyen hatása van.

A skandináv régióban a világon a legalacsonyabb a visszaesési arány: a börtönből kikerülőknek kevesebb, mint a harmada kerül vissza két év után, amiben a büntetési rendszer humánus megközelítése is szerepet játszik.

Vincent két napot töltött Dániában, a Storstrøm szigorított börtönben, ahol a rabok 65 százaléka maga főz minden ételt, mintegy hat társával együtt a konyhában. És távolról sem csak főznek:

együtt tervezik meg a menüt, és hozzá a költségvetést, és hetente kétszer megvásárolják az alapanyagokat a börtön saját élelmiszerboltjában.

Együtt is vacsoráznak, gyakran az ügyeletes börtönőrökkel együtt. Így aztán a kevésbé magabiztos is gyorsan megtanulják a társaiktól a legfontosabb konyhai ismereteket. A brit szakember látogatásakor éppen görög húsgombócokat készítettek kuszkusszal és fetával, nagy odafigyeléssel.

„Itt egészségesen élhetek és tisztán ehetek – mondta az egyik elítélt. – Jól eszem, főzök magamnak, edzek és időt töltök a szabadban. Tarthatom a kapcsolatot a családommal, és süteményt sütök a gyerekeimnek, amikor meglátogatnak. A lehető legjobb helyzetben vagyok a visszatéréshez kintre.”

Storstrøm börtönkonyháján a személyzetből és rabokból álló vegyes csapat készíti az intézményben mindenki számára az ételeket. A catering manager minden börtönkonyhai dolgozót beiskoláz egy négyéves szakácsképzésre, aminek a végén ugyanolyan képzettségi szintre jutnak, mint ő maga.

A dán törvények értelmében a börtön saját táplálkozási szakértője köteles minden étel tápérték szerinti bontását figyelembe venni, és megmutatni a raboknak.

Vincent ezt összehasonlítja a brit börtönviszonyokkal, ahol nemrég egy ételmérgezéses eset került a címlapokra, ami után hatan kerültek kórházba súlyos fertőzéssel.

De nemcsak dán példát gyűjtött Vincent. A finnországi Sulkava börtön elítéltjei nyáron maguk horgásszák ki a vacsorájukat egy tóból, az erdőben pedig gombát és áfonyát gyűjtenek, és ahogy az egyikük összefoglalta, mindez „megadja nekem a normalitás, a méltóság és az önellátás érzését.” A Helsinkihez közeli Suomenlinna börtönben többek között salátabár, és friss rozskenyér jut a bent lévőknek.

Nyilvánvalóan az elítéltek kisebb száma, és a több közpénz előnyt jelent az északi országokban, összegez Vincent, aki lát pozitív példákat a brit börtönökben is, de azok inkább a kivételt jelentik ott. Az általa alapított jótékonysági szervezet Angliában és Walesben tanít meg főzni és ételt termeszteni fogvatartottakat.

A megfelelő étkezés híján a fogvatartottak rosszabb állapotban hagyják el a börtönt, mint amikor beléptek, ami megnehezíti a rehabilitációt – sokaknál egyenesen lehetetlenné teszi azt. Elfelejtik, hogyan kell csinálni számunkra természetesnek tűnő dolgokat; még a társasági rutin sincs azoknál, akik hosszú időn át egyedül esznek.

Jó hír, hogy a meglévő börtönök többnyire átalakíthatóak önellátó létesítménnyé, a területüket ki lehet használni élelmiszertermelésre, az étkeztetésért felelős csapatot is lehet képezni, és az étkeztetés rendszere is átalakítható. A jobb minőségű ételek csökkenthetik az erőszakot és a bűnismétlés esélyét, továbbá javíthatják a mentális egészséget a börtönökben, amit megerősít például a Think Through Nutrition tanulmánya is.

(Forrás: Guardian, fotók: Unsplash, illusztráció)

étkeztetés | börtön | szakács | skandinávia

FOLYTASD EZZEL

A Duna válasza a rooftop bárokra a Szabadság és az Erzsébet hidak ölelésében

Valódi legenda telefonnal: Polly Dániel és a Xiaomi 14 művészi projektje

Rendeld meg a Roadster magazin 15. számát!

Nyakunkon a tavasz, és ami még jobb hír, itt a legújabb Roadster magazin is. Mit találunk benne? Találkozunk az amerikai képzőművésszel, Jim Denevannel, aki amellett, hogy land artban utazik, egy csodás rendezvényszervező céget is működtet, amely elképesztő helyeken szervez vacsorákat Kaliforniától kezdve Dél-Afrikán át Toszkánáig. Kifaggatjuk a kultikus Iditarod Trail Race kutyás szánhúzó verseny szervezőjét, a biennáléra készülő Nemes Márton festőművészt, megismerkedtünk a Friluftsliv filozófiával, Arnaud Montagard fotós révén megnézzük, milyen Amerika hátsó udvara, főzünk a 101 Bistróban, és a Totemism legújabb kollekcióját is szemügyre vesszük. ismét látványos, sok állomásos, 220 oldalas tripet alkottunk, szerintünk érdemes lesz benevezni rá. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.

Megnézem, mert érdekel!
Instagram