A skandináv börtönök rabjai horgásznak, gombásznak, szakács diplomát szereznek

Legújabb cikkeinkért kövess minket a Roadster Google News oldalán is!

Kutatások szerint a megfelelő táplálkozás növeli a biztonságot a börtökönben, hatással lehet a rehabilitációra, és megakadályozhatja a későbbi visszaesést. Skandináviában ezért nem is veszik félvállról a kérdést.

Lucy Vincent, a Food Behind Bars (étel a rácsok mögött) jótékonysági szervezet alapítója és vezető séfje, nemrég háromhetes skandináv tanulmányi utat tett, ahol meghökkentő minőségbeli különbséget talált a brit börtönök étkeztetésével szemben. A tapasztalatait a Guardianben összegezte, nemcsak azt mutatva be, hogyan zajlik az étkeztetés északon, de azt is, hogy ennek milyen hatása van.

A skandináv régióban a világon a legalacsonyabb a visszaesési arány: a börtönből kikerülőknek kevesebb, mint a harmada kerül vissza két év után, amiben a büntetési rendszer humánus megközelítése is szerepet játszik.

Vincent két napot töltött Dániában, a Storstrøm szigorított börtönben, ahol a rabok 65 százaléka maga főz minden ételt, mintegy hat társával együtt a konyhában. És távolról sem csak főznek:

együtt tervezik meg a menüt, és hozzá a költségvetést, és hetente kétszer megvásárolják az alapanyagokat a börtön saját élelmiszerboltjában.

Együtt is vacsoráznak, gyakran az ügyeletes börtönőrökkel együtt. Így aztán a kevésbé magabiztos is gyorsan megtanulják a társaiktól a legfontosabb konyhai ismereteket. A brit szakember látogatásakor éppen görög húsgombócokat készítettek kuszkusszal és fetával, nagy odafigyeléssel.

„Itt egészségesen élhetek és tisztán ehetek – mondta az egyik elítélt. – Jól eszem, főzök magamnak, edzek és időt töltök a szabadban. Tarthatom a kapcsolatot a családommal, és süteményt sütök a gyerekeimnek, amikor meglátogatnak. A lehető legjobb helyzetben vagyok a visszatéréshez kintre.”

Storstrøm börtönkonyháján a személyzetből és rabokból álló vegyes csapat készíti az intézményben mindenki számára az ételeket. A catering manager minden börtönkonyhai dolgozót beiskoláz egy négyéves szakácsképzésre, aminek a végén ugyanolyan képzettségi szintre jutnak, mint ő maga.

A dán törvények értelmében a börtön saját táplálkozási szakértője köteles minden étel tápérték szerinti bontását figyelembe venni, és megmutatni a raboknak.

Vincent ezt összehasonlítja a brit börtönviszonyokkal, ahol nemrég egy ételmérgezéses eset került a címlapokra, ami után hatan kerültek kórházba súlyos fertőzéssel.

De nemcsak dán példát gyűjtött Vincent. A finnországi Sulkava börtön elítéltjei nyáron maguk horgásszák ki a vacsorájukat egy tóból, az erdőben pedig gombát és áfonyát gyűjtenek, és ahogy az egyikük összefoglalta, mindez „megadja nekem a normalitás, a méltóság és az önellátás érzését.” A Helsinkihez közeli Suomenlinna börtönben többek között salátabár, és friss rozskenyér jut a bent lévőknek.

Nyilvánvalóan az elítéltek kisebb száma, és a több közpénz előnyt jelent az északi országokban, összegez Vincent, aki lát pozitív példákat a brit börtönökben is, de azok inkább a kivételt jelentik ott. Az általa alapított jótékonysági szervezet Angliában és Walesben tanít meg főzni és ételt termeszteni fogvatartottakat.

A megfelelő étkezés híján a fogvatartottak rosszabb állapotban hagyják el a börtönt, mint amikor beléptek, ami megnehezíti a rehabilitációt – sokaknál egyenesen lehetetlenné teszi azt. Elfelejtik, hogyan kell csinálni számunkra természetesnek tűnő dolgokat; még a társasági rutin sincs azoknál, akik hosszú időn át egyedül esznek.

Jó hír, hogy a meglévő börtönök többnyire átalakíthatóak önellátó létesítménnyé, a területüket ki lehet használni élelmiszertermelésre, az étkeztetésért felelős csapatot is lehet képezni, és az étkeztetés rendszere is átalakítható. A jobb minőségű ételek csökkenthetik az erőszakot és a bűnismétlés esélyét, továbbá javíthatják a mentális egészséget a börtönökben, amit megerősít például a Think Through Nutrition tanulmánya is.

(Forrás: Guardian, fotók: Unsplash, illusztráció)

szakács | étkeztetés | skandinávia | börtön