Ettől a száz képtől azonnal elindulsz a szlovén Alpokba

Vállaljuk a kockázatot, hogy a világ egyik legszebb helyének nevezzük a olasz–osztrák–szlovén hármashatárt, nem véletlenül foglkozunk vele alaposan a Roadster legújabb, harmadik számában. Ennyi természeti kincs ilyen kis helyen csak nagyon kevés országban létezik. A legszebb, hogy tőlünk (Budapestről) mindössze ötórányi autóútra találjuk. Nagyon nehéz kifogásokat találni, túl könnyen a miénk lehet, adunk is pár koordinátát hozzá!

A Júliai-Alpokról már többször megemlékeztünk a magazinban, a hármashatár az egyik legélesebb lőszer a kiégés ellen vívott háborúban. Elég pár nap ott töltött idő, és újjászületünk. Szlovénia úgy általában egy zseniális kis ékszerdoboz. Annál mondjuk kicsit nagyobb, de nem sokkal: alig több mint húszezer négyzetkilométer az ország területe, de a földrajzi adottságai ideálisak.

Alpok, erdő, medve

Az ország felét borítja erdő, és a kétmillió lakos örülhet egy kis tengerpartnak (negyvenhat kilométernyi szakasz), rengeteg tónak és folyónak, kaptak egy falatot az Alpokból is, emellett ott portyázik a régió legnagyobb barnamedve-populációja, jelenleg mintegy nyolcszáz példánnyal. Mondjuk nem a mackók miatt indulnánk el, hanem azért, mert elég szinte átlépni a határt, és találunk magunknak egy történetet. Aki még nem járt arra, és szeretné egyszerre magába szívni a szlovén erőt, annak itt egy saját ajánlat, egy egyhetes menet, amivel begyűjthet egy dózist a világ egyik legjobb országából, hogy legközelebb már célirányosan arra a területre induljon, hetekre, ami a legjobban tetszett neki belőle.

Két nap a fővárosban

Mindenképpen érdemes két napot a fővárosban, Ljubljanában hancúrozni. Most a részletekbe nem mennék bele, mert nemhogy ez a cikk, de még egy könyv is kevés hozzá, milyen fantasztikus hangulata van a Ljubljanica folyó által átszelt fővárosi éjszakának.

Két nap a tengerparton

Ha életünk első két szlovén éjszakáját akarjuk elhálni a szlovén tengerparton, mindenképpen Piran vagy Portorož legyen a desztináció. A jó hír, hogy egymás mellett vannak. A helyet a régió Monte-Carlójaként is gyakran emlegetik, a partszakasz óvárosi része Piran, míg a fiatalosabb, bulis szakasza Portorož. A programok a strandolástól a gasztronómián át a hajóbérlésig szép lehetőségeket tartogatnak.

3 nap a hegyekben, a tavaknál

Szlovénia elkényeztet minket, ha jó levegőn szeretnénk időt tölteni, mindentől távol, és akkor meg is érkeztünk a lényeghez. A beugró, kötelezően meglátogatandó két tó a romantikus Bledi-tó, illetve a vadabb Bohinji-tó, ezek alapvetően a turisztikailag is frekventáltabb történetei a Triglav Nemzeti Parknak és környékének.

Bovec, Kranjska Gora

A legutóbbi nyolc évben úgy alakult, hogy minden nyáron eltöltöttem több vagy kevesebb időt a szomszédban, idén sem volt ez másként, de ezúttal szezon előtt. Egyre nehezebb új, számomra még ismeretlen területeket felfedezni, de a júniusi látogatásom a Júliai-Alpokban mindenképpen ide tartozott, és nem okozott csalódást. Egy helyi újságíró barátomtól kértem tanácsot, merre érdemes főhadiszállás után nézni, ő pedig Bovec illetve Kranjska Gora településeket javasolta.

A két helyszín közül Bovec inkább taktikai főhadiszállás: elsősorban a sportolók (hegymászás, kajak, kenu, rafting) találnak menedékre, a közelben található a Kanin-hegy is, ahol júniusban is lehet síelni a 2587 méteres magasság miatt. Van egy hangulata, amikor lent már harminc fok van, felmegyünk egy deszkával vagy léccel, és pólóban, vagy kellő mennyiségű sör után félmeztelenül csúszkálunk a hegy tetején, mint ahogy a mellékelt ábra mutatja.

Kranjska Gora számomra még ennél is sokkal izgalmasabb volt, a hármashatártól tényleg pár kilométerre elhelyezkedő kisváros ötezer lakosával gyakorlatilag télen-nyáron a turizmusra építi a hétköznapokat. Szinte nincs ingatlan, ami nem hotel vagy apartman, de ez nem is csoda, hiszen igazi síparadicsom a település. A várostól pár lépésre található a Jasna tó, amiről lehet mesélni, milyen romantikus, de inkább nézzük a képeket, mert ezek sem túloznak. A várossal párhuzamosan folyik a Pišnica folyó is, amely finoman hűti a völgyet a nyári túlmelegedéstől. Olyan tiszta a vize, hogy nyugodtan ihatunk belőle.

Planica

Ha pedig kedvünk lenne kiruccanni egy másik országba, mondjuk Ausztriába vagy Olaszországba, könnyebben megtehetjük, mintha bármerre másfelé vennénk az irányt, ugyanis tényleg néhány kilométerre a határ. Az olasz határ előtt még találunk izgalmakat: ott simul fel a hegyoldalra a világ legnagyobb síugró sánca, a Planica, ahol szerény 230-250 méter közötti távokat ugranak. Remek kirándulási cél ez is, és egy délelőtti comb-, és vádliedzés, hogy felsétáljunk a rendkívül meredek lépcsőkön a tetejére.

Nyáron pedig ha kedvünk van, működik egy zipline ezen a sáncon, vagyis le lehet csúszni rajta. Olyan, mintha ugranánk, nagyjából 80 km/h sebességgel végig lehet csúszni ezen a pár száz méteren, elképesztő élmény. Nem olyan félelmetes, mint amilyennek gondoljuk, ellenben gyönyörű közben a kilátás.

Ha átérünk az olasz határon, itt találjuk a világ talán egyik legszebb tópárosát, közel található Tarvisiótól a Laghi di Fusine. Szavak helyett beszéljenek a képek.

Kranjska Gora olyan fantasztikusan pihentető és gyönyörű, hogy kiégés ellen tökéletes választás. Hónapokat el lehetne itt tölteni, annyi történetet tartogat az erdőtől a hegyeken át a folyókig-tavakig. És néhány óra autóútra van a szomszédban. Van kérdés?

szlovénia | júlia alpok