Close
Ezek az elbaltázott műtárgylopásos sztorik a történelem legkínosabb esetei

Ezek az elbaltázott műtárgylopásos sztorik a történelem legkínosabb esetei

Híres műalkotásokat nemcsak létrehozni, hanem ellopni is művészet, erre pedig a legjobb példa ez a néhány csúnyán elbaltázott rablási kísérlet.

Van Gogh a vasútállomáson

1991-ben, egy szép tavaszi napon az amszterdami Vincent Van Gogh Nemzeti Múzeumba fegyveres rablók törtek be, és elvitték a posztimpresszionista zseni húsz festményét.

A tolvajok terve az volt, hogy elbújnak a múzeumban, majd nem sokkal zárás után előjönnek, és megfenyegetnek egy őrt, hogy iktassa ki a biztonsági rendszert, amíg ők zsákokba rakják a képeket. A terv eddig sikeres is volt, a rablás utáni bújtatás viszont már kevésbé. Alig egy órával az eset után egy, a közeli pályaudvaron parkoló autóban már meg is találták a művek nagyobb részét. Később kiderült, hogy a rablók két autóval tervezték a menekülést, amiből az egyik sajnos útközben defektet kapott, ezért inkább ott hagyták a vasútállomáson – bár azt senki sem értette, hogy miért a festményekkel együtt.

A Van Gogh Múzeum napjainkban

A több mint 500 millió dollárt érő műtárgycsomag minden darabját és a rablókat rövid időn belül megtalálták, az eset pedig egyelőre csúcstartó a legrövidebb műtárgyrablások listáján.

Akciófilmből vígjáték

2004-ben négy Kentuckyban élő diák elhatározta, hogy véghez viszik Amerika történelmének legnagyobb rablását, és a helyi könyvtárból ellopják Charles Darwin A fajok eredete című könyvének első, több kötetes kiadását, aminek eladásával több millió dollárt kaszálhatnak. Mindegyiküket az akkoriban legmenőbb akciófilm, az Ocean’s Eleven inspirálta, és arra készültek, hogy legalább olyan trükkösen oldanak majd meg mindent, mint George Clooney és csapata.

Sajnos hamar kiderült, a fiatalok túl szervezetlenek voltak egy ekkora bulihoz, és a menő, akciófilmes stílusból pillanatok alatt vígjáték lett.

Így néz ki A fajok eredetének egyik első kiadása

Az első próbálkozásuk azonnal kudarcba fulladt, amikor idős férfiaknak álcázva magukat álbajusszal, kalapban és ballonkabátban besétáltak a könyvtárba, ugyanis kiderült, hogy nemcsak egy könyvtáros dolgozik aznap, hanem több is. A tervet azonnal ejtették, és visszavonultak. Nem sokkal később újra nekifutottak, de ezúttal álruha nélkül, az akciót pedig azzal kezdték, hogy az akkor egyedül dolgozó könyvtárost megpróbálták leütni. Ő viszont nemhogy elájult volna, de hangosan és teljesen pánikba esve elkezdett sikítozni. Az ifjú tolvajok annyira megijedtek, hogy gyorsan felkapták a könyveket, és kirohantak a főbejáraton, egy-két kötetet véletlenül maguk mögött hagyva.

A hatóságok hetekig vizsgálták az ügyet, ami a fiúknak kapóra jött: pont elég idejük volt arra, hogy a megmaradt köteteket eladják, és be is jelentkeztek a Christie’s aukciósházhoz. Arra viszont nem gondoltak, hogy ugyanarról az e-mail címről írtak az eladás miatt, mint amivel a könyvtár adatbázisában korábban rákerestek a könyvekre, ezért még mielőtt milliomossá válhattak volna, az egyetemistákat lekapcsolták, és hét év börtönbüntetést kaptak. A hírnévre viszont nem panaszkodhatnak: az elbaltázott lopásból áldokumentumfilmet rendeztek, ami 2018-ban American Animals címmel jelent meg.

A legrondább hamisítvány

1963-ban Salvador Dalí a világ egyik legveszélyesebb börtönének, a Rikers-szigeten elhelyezett, közel tizenötezer rabot befogadó New York-i börtönnek ajándékozta egyik vallási témájú képét, amely a Krisztus a kereszten címet kapta. Ez közel negyven évig a börtön kávézójának falán lógott, amikor a vezetőség a festményen sokasodó főzelék- és krumplipüré foltok miatt 2003-ban úgy döntött, inkább egy foglyoktól elzárt helyen nézegetik tovább a több milliót érő alkotást – arra viszont nem gondoltak, hogy róka van a tyúkólban.

Nico Yperifanos, Salvador Dali személyes megbízottja adja át a Krisztus a kereszten című festményt a Rikers börtönben. A kép jobb oldalán lévő Anna Kross a börtön képviseletében átveszi az alkotást

Nem sokkal az áthelyezés után ugyanis négy őr kitalálta, hogy megszerzi magának a mesterművet, és kieszeltek egy tervet, ami részben be is jött: hamis tűzriadót fújtak, és amíg a börtön teljes személyzete távozott az épületből, ők egyszerűen fogták és kivitték a Dalít, a helyére pedig egy hamisítványt akasztottak.

Salvador Dali az 1960-as években

Sajnos a rend éber őrei nem jól ítélték meg művészi tehetségüket, és egy gyerekrajznak beillő képet pingáltak a festmény helyére, amit ráadásul rosszul ragasztottak vissza a keretbe. Nem csoda, hogy a rablás után szinte azonnal kiderült, hogy nem az eredeti kép lóg a falon. Az elkövetőkre pillanatok alatt rátaláltak, és végül egyiküket börtönbe zárták, ketten próbaidőt kaptak, a negyedik rosszfiú pedig szabadon elsétált. Az eredeti műalkotás viszont soha nem került elő.

Van egy jó hírünk.

Megjelent a Roadster magazin első nyomtatott kiadása, amelyben olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyek minket is folyamatosan inspirálnak. Szerintünk szép lett, reméljük, neked is tetszeni fog.

Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazin első számát.

Close