Az étkezés élményét újradefiniáló vállalkozásba fogott David Muñoz, három Michelin-csillagos séf: a dubaji Street XO étterme erős érzéki tapasztalás, akár egy foodie vidámpark.
David Muñoz még tinédzserként zúgott bele a szakácskodásba, miután a szülei nem engedték kosárlabdázni – úgy gondolták, a 170 centis magasságával értelmetlen ebben a sportágban próbálkoznia. Helyette sűrűn látogatták a madridi Viridiana éttermet, aminek aztán döntő szerepe lett az életében.
Egy nagyot ugorva az időben tavaly a madridi DiverXO éttermét – ami merész, kísérletezős konyhát visz mediterrán-kínai-japán fúziós jelleggel – a világ harmadik legjobb éttermének választották. Ehhez képest az eredetileg 2012-ben alapított StreetXO visszafogottabb, megfizethetőbb helynek számított. Ám a frissen megnyílt dubaji egységre ez egyáltalán nem igaz.
A spanyol séf az 1999-ben alapított, világszerte már több mint kétszáz prémium éttermet és bárt tervező LW Design csapatát kérte fel „egy lenyűgöző, a kreativitását felvillantó tér” megalkotására.
Ebből lett a dubaji XO: a Soho élénk karaktereivel, Camden underground hangulatával, és a tokiói Sindzsu negyed káprázatos fényeivel.
A „vízszintes rend, vertikális káosz” tervezési filozófiában a strukturált tértervezés a mennyezeten és a falaknál találkozik a dinamikus művészi káosszal. Belépés egy konténer ihlette fémajtón át; az első benyomás a cirkusz világát idéző kerek függőszékek látványa; egy cikcakkos gyalogátkelő, ami ráadásul tükröződik; egy graffitivel teli sikátort idéző folyosó; aztán Kenneth Cobonpue „akrobata” világítótestjei. Mindez felkészít az erős hangulatra.
Ami különös, hogy a szokatlan, egyedi, önmagában is súlyosan karakteres dizájnelemek mégis valahogyan összekovácsolódnak, a szervezett káosz egy pillanatra sem enged a szorításból, Jean Paul Gaultier streetartos, kárpitozott vörös székei mellett váratlanul nagyméretű terrazzo burkolat fut el, a LED-es tükörképernyők szegmentálják a fő étkezőt, és a végtelen visszaverődés optikai illúzióját keltik.
A konyha mellékállásban színpad is: a páraelszívó feletti függőlámpák színpadi világításként működnek. Futó férfi motívumok figurázzák ki a káosz állandó kergetését. És mindez a teraszon is folytatódik, akrobata szobrokkal, eltűnő cilinderrel, a káosz részeként működő növényzettel. Aki mosdóba megy, a backstage-be látogat: graffiti az ajtón, sminktükör-lámpák, felkészülés a kaotikus előadásra.
Pooja Shah-Mulani és a tervezőcsapata nem mindennapi étkezési élményt varázsolt a One Za’abeel 4. emeletén lévő 1200 négyzetméteres étterembe, az utcai kultúra elemeivel és David Muñoz „számíts a kiszámíthatatlanra” víziójával.
De Dubajt persze másért is megéri felkeresni, mi is eltöltöttünk ott három intenzív napot, máskor meg egyszerűen csak figyeljük az újabb és újabb rekordoképületekkel bővülő városképet.
(Forrás: LW Design, fotók: Ingrid Rasmussen)
témapark | XO Dubai | David Munoz | étterem | nagy sztori
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!
