Ha ma betévedünk egy jobb vinotékába, több száz magyar termelő borai közül válogathatunk – és szerencsére egyre kevesebb a csalódás, ha csak spontán leemelünk egy palackot a polcról. De hasonló a helyzet, ha kirándulni indulunk, például a Balaton-felvidéken: a borvidéken belül szinte minden településen találunk kisebb-nagyobb pincéket, néhol borterasszal, esetleg étteremmel.
A borászkodásban is szemmel látható az evolúció. Ma már nem elég csak jó bort adni egy hangulatos teraszon. Kell az élményfaktor, a szép környezet, a magával ragadó dizájn, a pimasz címke, a közösségépítés. A hegymagasi Gilvesy erre érzett rá profin az elmúlt években. Mi idén már több alkalommal jártunk a Szent György-hegyen, és akad néhány erős benyomásunk a feltörekvő borászatról:
1. A stílus maga a bor
Az első Gilvesy borok még 2012-2013 táján jelentek meg, és a badacsonyi újhullám zászlóvivői között vettek repülőrajtot, egyúttal pedig jelentősen újrafogalmazták, amit a balatoni fehérborokról addig gondoltunk.
A borászat stílusa évről évre finomodott. 2013-ban elkészült az első birtokbor Bohém néven, amire azóta egy teljes nyári rendezvényt felhúztak a pincészetnél. A vidám, jóivású, friss birtokbor mellett mégis ott az erős szakmai oldal: a több mint negyvenéves tőkékről, vulkanikus talajról szüretelt Tarányi rajnai rizling például folyamatosan az egyik legerősebb a hazai mezőnyben, de a furmintból és a sauvignon blanc-ból is akadnak emlékezetesek.
2. Bohém Légyott – A rendezvény, ahol tényleg jó ott lenni
A Bohém Légyott néhány éve aprócska rendezvényként indult, kristálytiszta koncepcióval: klassz Gilvesy borok, hangulatos koncertek, megrészegítő panorámával a környező hegyekre és a Balatonra.
Mondhatnánk, hogy a siker kódolva volt. Ami viszont tény, hogy a Bohém Légyott a nyár egyik legjobb mini-fesztiválja lett. Háromszáz vendég, kiváló zene, gourmet kaja és Gilvesy borok, mindez egy gyönyörű környezetben – mondanunk is kár, hogy a jegyek minden évben hetekkel a rendezvény előtt elkelnek.
Idén ráadásul, a jubileumi 5. Bohém Légyotton Gilvesyék előrukkoltak egy -1. napi szakmai rendezvénnyel, ahol komoly szakemberek tartottak előadásokat, vulkanikus borkóstolót és ültetett gourmet vacsorát. A helyszín különösen bevállalós volt: az előadásokat egy romosan álló betongyárban tartották, ahova a tervek szerint a későbbiekben a pincészet feldolgozóüzeme költözik.
Szóval, a 2019-es fesztiválnak is kötelezően ott a helye a naptárban.
3. A panoráma, ami tényleg mesél
Kevés nagyobb közhelyet lehetne elpuffogtatni a "lélegzetelállító panoráma" kifejezésnél. De ha egyszer nem találni rá jobbat? A Gilvesy birtok teraszáról Badacsonytól Szigligetig elkápráztat minket a táj, közben itt-ott feltűnik a Balaton is.
Ilyenkor érezzük igazán, mekkora badarság egy-egy szebb vidékünket magyar Toszkánaként vagy Provence-ként emlegetni. Merjünk már büszkék lenni a Káli-medencére vagy akár a Szent György-hegyre, mert ezek a helyek legalább olyan egyedülállóak és szépek, mint híres olasz vagy francia társaik!
4. Amikor a bio nem csak marketingfogás
Már lehet, hogy elcsépeltnek tűnik, ha valaki fenntarthatóan vagy organikusan gazdálkodik, esetleg bio bort készít, mégis sokat jelent ez a borkészítésnél. Mert ez nem csak arról szól, hogy milyen – jelen esetben vegyszermentes – szőlő kerül a borba, aztán a poharunkba, hanem arról is, hogy a környezet, a vidék, és az ott élő növény és állatvilág egészséges egységet alkot.
Gilvesy Róbert és borásza, Ruppert Márton épp ezért a kezdetektől fogva, tudatosan alakította ki a biobirtokot, melynek átállása most fejeződik be. Talán ennek is köszönhető, hogy ekkora öröm végignézni a pince körüli ültetvényeken.
5. Hagyományos és modern
Rengeteg borászatban jártunk az elmúlt években, és általában kétféle típussal találkoztunk: az egyik, ahol a hatalmas befektetett tőkének köszönhetően a semmi közepén hipermodern borászat nőtt ki a földből, a másik, ahol az apró, hagyományos, szinte technológiamentes pince száll generációról generációra.
Gilvesyéknél harmóniát érzünk: a régi pince ugyan megújult, de a modern belső térben megmaradt sok régi elem, minden emberi, közvetlen. A hagyományos vidéki jegyek, a minőségi anyagoknak és a letisztult dizájn itt tényleg összhangba került – és ez nem is olyan meglepő, miután megtudjuk, hogy Gilvesy Róbert eredetileg építészként végzett.
6. Ha létezik tökéletes borvidék...
Amikor bortúrát tervezünk, van, hogy kompromisszumot kell kötnünk. Vannak itthon kicsi borászatok a világ végén elbújva, ahol remek borokat lehet kóstolni. Léteznek menő, nagy borászatok Villányban, kicsit városiasabb környezetben.
A Szent György-hegy egyszerre hozza mindkettőt: a táj és a pincék stílusa is változatos, a Balaton néhány perc, a környék tele tökéletes kirándulóhelyekkel. Szerintünk a Gilvesy mellett érdemes beugrani kóstolni a Szászi és a Bencze pincéhez is, vagy akár a 2HA birtokra.
7. Vinotéka, közvetlenül a pincénél
Ha valahol, a Balatonon nem gond, ha már pénteken elfogyott az egész hétvégére szánt bor a hűtőből. Szerencsére már több jó borboltot és egész hétvégén nyitva tartó borászatot találunk – köztük a Gilvesyt. Létezik menőbb és hitelesebb módja a borvásárlásnak annál, minthogy elmegyünk egyenesen a pincéhez? Aligha.
Ha szereted a jó borokat és a Balatont, ez is érdekelhet:
rendezvény | pincészet | Gilvesy | bohém | Szent György-hegy | Badacsony
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Egy jó tervhez is kellhet több perspektíva
–
Sulciová Silvia interjú

Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!