A most húszéves Graphisoft Park egy, a korát megelőző felismerésből született, ma már világhírű cégeknek ad otthont, és folyamatosan fejlődik, hogy teljesíthesse eredeti küldetését.
„Nem természetes, hogy egy szoftvercég ingatlanfejlesztésbe kezd” – emlékszik a Graphisoft Park kezdeteire az alapító Bojár Gábor. Akkor mégis hogyan alakult ki Magyarország egyik legnívósabb irodakomplexuma?
A történet az 1982-ben alapított Graphisofttal indult, amely hamar erős nemzetközi szereplővé nőtte ki magát egy speciális környezetben: mivel akkoriban még nem lehetett elhagyni az országot, könnyű volt megtartani a fiatal, jól képzett, de a nyugatinál jóval olcsóbb mérnököket. Ráadásul kevés magáncég működött, nem volt verseny, ám „a rendszerváltás után sokkal nehezebb lett megtartani a tehetségeket, akik akkor már próbára tehették magukat bárhol, akár a Szilícium-völgyben is”.
Innen jött a felismerés, hogy a fizikai környezet nagyon sokat számít a munkaerő megtartásában, elcsábításában. Ma már ezt alapvetésnek tartjuk, de húsz éve, a Graphisoft Park alapításakor még sokan értetlenkedtek rajta.
Az első épületeket jegyző Cságoly Ferenctől tehát nem a cég nagyságát hirdető épületet kértek, hanem
kreativitást ösztönző munkakörnyezetet, amely a lehető legjobban kielégíti a dolgozók igényeit.
Hangsúlyos a zöld területek fontossága, például nincs bent autóforgalom, helyette „háromszintes mélygarázsok vannak, ami a Duna partján különösen drága”.
Bár a park rohamosan bővült, az épületek magassága a mai napig nem haladhatja meg fák magasságát. És talán létezik valamiféle kimondatlan presztízsverseny a dél-budai Infoparkkal is, mindenesetre egy anekdota szerint akadt pillanat, amikor az Infopark területére költözhettek volna, de Cságoly azt mondta:
oda nem lehet ilyen Duna-partot varázsolni.
Valóban: a partszakasz lenyűgöző, szinte látjuk magunk előtt a két meeting közt relaxáló dolgozókat, ténylegesen látjuk viszont a Graphisoft-hajót, amely 12 perc alatt elviszi az embereket a Batthyány térre.
Mára a park külön kis város lett: összesen tíz étterem/kávézó van, emlékművek és szobrok díszítik a tereket. Jutott egy Steve Jobsnak is, az Apple-alapító bronzváltozata garbót, farmert és Wink-cipőt hord, a kezében iPhone-t tart, mi mást.
Jobs 1983-ban személyesen is találkozott Bojárral, és több területen is egyengette a Graphisoft útját.
„Gépeket, marketingmegjelenést adtak, de mindenekelőtt egy szellemiséget”, ez utóbbit Jobs legendás mondásai fejezik ki a legpontosabban.
Növekedett is szépen a szoftvercég (ma már tizenöt irodája van világszerte, közel hatszáz munkatárssal, de a bázis Budapesten maradt), és a Graphisoft Park sem maradt el: a kezdeti 8000 négyzetméternyi irodából mára 75 ezer lett.
Az első bérlők közt volt például a Microsoft, azóta is a parkban van, már jóval nagyobb területen. „Felmerült annak idején, hogy nem zavarja őket a Graphisoft név? Azt felelték, ha IBM Park lenne a neve, az zavarná őket, de így jönnek.”
Szintén itt található a vállalatirányítási rendszerekkel foglalkozó szoftveróriás, az SAP, ma már négy blokkban, 21 ezer m²-en, a kezdeti nyolcezerrel szemben.
A Servier kevésbé ismert cég, de hatalmas fegyvertény a jelenléte.
A gyógyszeripari vállalatnak ez az egyetlen Franciaországon kívüli kutatólaborja,
ahol nemrég komoly sikert értek el: klinikai fázisba került egy itt kifejlesztett új, originális molekulacsalád, amely egyes daganatos megbetegedésekben szenvedőknek újfajta gyógyulási lehetőséget jelenthet.
Számos tech-cég mellett jelen van az amerikai félvezető-óriás, a Silicon Labs, az elektronikus aláírási rendszert kínáló Microsec Zrt., és elkészült a Startup House is: Sugár Péter épülete elnyerte az Év Új Ingatlanfejlesztése díjat.
A Graphisoft Park – amelyet 2006 óta a Budapesti Értéktőzsdén is jegyeznek – most átadott déli parkrészén 20 ezer m² új iroda épült, így már több mint ötezer, magasan képzett informatikus dolgozik ott.
De ellátja-e ma is a terület a kezdetekben kitűzött célt, a tehetségek itthon tartását? Ennek érdekében 2014-ben tettek egy nagy lépést, amikor megérkezett az International Business School, és útjára indult a Bojár Gábor alapította Aquincum Institute of Technology.
Azért, hogy a fordított agyelszívás működjön, mindannyiunknak tenni kell. Erről szól ez a park is.
Az utóbbin többek között Rubik Ernő és Barabási-Albert László tart képzéseket, a végzett diákok közül pedig már többen visszajöttek dolgozni az itteni cégekhez.
Ez is érdekelhet:
A szimpla és elegáns épület megjeleníti Makaó érzelmeit, látnivalóit és színeit, miközben tisztaságot és csendet sugároz.
SAP | graphisoft | nagy sztori | bojár gábor | építészet | graphisoft park
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!