Földrengésszimulációk segítségével derült fény az épület gyenge szerkezeti pontjaira, a történészek pedig „meglepetésekkel teli” felújítási munkára számítanak.
Kevés város büszkélkedhet olyan sokrétegű történelemmel, mint Isztambul, és ennek a gazdag múltnak meghatározó szimbóluma a Hagia Sophia is. Az épületegyüttes az idők folyamán volt katedrális, mecset, múzeum, majd ismét mecsetként várja a híveket. A közel másvél évezredes építményen most átfogó felújítási munkálatok kezdődtek, ami hatalmas kihívást jelent a szakemberek számra.
Asnu Bilban Yalçın, bizánci művészettörténész a szerint
a felújítási munkálatok legkritikusabb pontja az ikonikus kupola megóvása lesz.
Úgy tudni, a kupola burkolatát elbontják, majd kijavítják vagy szükség esetén kicserélik az egyes elemeket. Egy acélszerkezetet helyeznek fel rá, ami megóvja az épület belső terét és védelmet nyújt az időjárás viszontagságai ellen. Odabent négy oszlop tart majd egy platformot, amelyről hozzáférhetnek a Hagia Sophia híres mozaikjaihoz, míg egy daru segítségével a tetőn, a kupolán és a minareteken is elvégzik a szükséges munkálatokat.
A felújítási munkálatok megkezdése előtt nagy erejű földrengéseket szimuláltak, hogy feltárják az épület gyenge pontjait. A gyakorlat különösen időszerűnek bizonyult, hiszen a közelmúltban egy 6,2-es erősségű rengés rázta meg a térséget. A szakértők ugyanakkor arra számítanak, hogy a munkálatok megkezdése után további, eddig rejtett problémák is napvilágra kerülhetnek.
„Az ember kidolgoz egy tervet, de gyakran teljesen más kihívásokkal szembesül, amikor megnyitja a szerkezetet”
– fogalmazott Yalçın.
A hírek szerint a felújítási munkálatok ideje alatt nem tervezik lezárni az épületet: a Hagia Sophia továbbra is nyitva marad mind az imádkozók, mind a látogatók előtt. Azt ugyanakkor nem lehet tudni, hogy a munkák meddig tartanak, a helyreállítási folyamat akár hosszabb időt is igénybe vehet.
Mint ismert, a Hagia Sophia kilenc évszázadon át a világ legnagyobb katedrálisa volt. Miután II. Mehmed oszmán szultán 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, mecsetté alakíttatta át. Körülbelül hetven évvel ezelőtt múzeummá nyilvánították az épületet, majd 2020 óta ismét mecsetként működik. 2024 elejétől a turistáknak belépőjegyet kell fizetniük. A Hagia Sophia 1985 óta az UNESCO világörökség részét képezi.
(Forrás: TimeOut, fotók: Getty)
ikonikus | épület | törökország | Hagia Sophia | Isztambul | felújítás
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Új magyar dizájnkezdeményezés bukkant fel a térképen
Hurrikánbiztos acélfátyol borítja Miami új landmark épületét
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!