Nyolc évvel első budapesti szólókoncertje után saját triója élén tér vissza a fővárosba a multiinstrumentalista Trixie Whitley. Március 8-án legutóbbi albumának anyagával érkezik a Müpába. Ismerjük meg egy kicsit jobban!
Otthon az Atlanti-óceán két oldalán, és otthon a színpadon
Bár a belgiumi Gentben született, alig múlt egyéves, amikor édesanyjával a tengerentúlra, New Yorkba költözött, hiszen édesapja, Chris Whitley az Államokban élt és dolgozott. Gyerekkorát is a két város – és földrész – közötti ingázás határozta meg, nem meglepő, hogy tizenegy évesen a szülői házat elhagyva Európába költözött. Amikor épp New Yorkban voltak, sok időt töltött blues-rock zenész apjával, hol a Jimi Hendrix alapította legendás Electric Blues Stúdióban, hol a színpadon. Hároméves volt, amikor először léptek fel együtt, tízévesen pedig már Whitley albumán vokálozott.
Multiinstrumentalista-multitalentum
Trixie első hangszere rendhagyó módon a dob volt, amit tízéves korára már el is sajátított. Tizenegy évesen az antwerpeni Kortárs Művészeti Múzeum legfiatalabb rezidens dj-jeként avantgarde jazz, free jazz és hiphoplemezeket pörgetett, mellette pedig rave-partikon is játszott.
Egy év múlva pedig már színházi társulatokkal turnézott, dobos/énekes/színész/táncos szerepekben, egészen addig, amíg tizenöt éves korában el nem határozta, hogy kizárólag a zenével szeretne foglalkozni.
Világsztárok között
Édesapjának köszönhetően már kisgyerekként is világsztár zenészek között mozgott. 2013-as Vogue-interjújában többek közt Dave Matthews, Keith Richards és Bruce Springsteen neve is előkerül, de felnőtt zenészként is több zenei hírességgel volt szerencséje együtt dolgozni: Marc Ribot, Robert Plant, Marianne Faithfull csak pár név közülük.
Étteremből a banda élére
Trixie tizenhét éves volt, amikor az iskolát félbehagyva úgy döntött, csak a zenélésnek szeretne élni. Napközben éttermekben dolgozott felszolgálóként, míg esténként klubokban énekelte saját számait.
A nagy kiugrást Daniel Lanois producer jelentette, aki 2008-ban meghívta egy alakuló szupergroup énekesnőjének. Trixie két évig turnézott a Black Dub névre keresztelt zenekarral – emiatt egyébként két filmszerepet is ajánlottak neki, de egyiket sem fogadta el.
Tánc, a soha el nem múló szerelem
Egészen tizenhét éves koráig a színpadi mozgás, azonbelül is a tánc meghatározó szerepet játszott Trixie napjaiban. A Les Ballets C de la B társulatban pedig nem kisebb koreográfussal dolgozhatott együtt, mint Sidi Larbi Cherkaoui. Tánctudását egy lenyűgöző háromrészes videósorozatban is felvillantja. A legutóbbi, Lacuna című albumához készített kisfilmek képkockáin Trixie szólóban (Touch), a koreográfus Paul Zivkovichcsal duettben (Long Time Coming) és csoportban (May Cannan) is megmutatja, hogy bizony nem csupán az éneklésben tehetséges! Sőt, Wim Vandekeybus decemberben bemutatott, Traces című új darabjához ő írta a zenét. Nem ez az első együttműködésük a koreográfussal, a 2018-as TrapTown zenéje is Trixie nevéhez fűződik.
Felsőkategóriás zenésztársak
Első magyarországi koncertjén még szólóban játszott a Trafó közönségének, most azonban már saját triójával fog fellépni a Müpában. Ráadásul nem is akármilyen zenészek kísérik majd el! A dobok mögött helyet foglaló hölgy nem más, mint Dani Markham, aki Childish Gambinóval turnézik, szintetizátoron pedig az a Daniel Mintseris lesz hallható, aki St. Vincent állandó billentyűse, de 2007-ben Marianne Faithfull zenészeként a Müpában is fellépett.
Ez is érdekelhet:
Idén is erős lesz a bécsi múzeumok és galériák felhozatala.
zene | koncert | életrajz | Trixie Whitley | portré | érdekesség
A Balaton kapuja: Kenese Bay Garden Resort & Conference Hotel
Otthonos minimalizmus, avagy egy stílusos családi ház Szombathelyen
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!