Dánia kreatíviparának egyik fontos központja a Refshaleøen nevű egykori ipari terület. Az alulról szerveződő, dinamikus közösség tereit tovább fejlesztené a jelenlegi tulajdonos, de tudják: a kreatívok helyszíne kreatív megoldást igényel.
Refshaleøen egy egykori ipari terület Koppenhága kikötőjében. Korábban önálló sziget volt, ma már azonban hozzácsatolták a nála jóval nagyobb Amager szigethez. Több mint száz éven át itt működött a Burmeister & Wain hajógyár, amely 1996-ban zárt be. Fénykorában nyolcezer embert foglalkoztatott a hajógyár, és fontos szerepet töltött be a dán iparban.
1996 után egy különös mix otthonává vált a terület: kreatívok, kisiparosok, bolhapiacok, raktárak, kulturális és rekreációs intézmények költöztek be. Közéjük tartozik az Asterions Hus színház, az ismert séf, Mathew Orlando által nyitott AMASS étterem, a YARD művészeti galéria vagy a Skabelonloftet kreatív közösség. 2011 tavaszán pedig a hajók is visszatértek: amerikai mintára fedett motorcsónakgarázst hozott létre a Copenhagen Yacht Services.
Itt működik a Copenhagen Suborbitals önkéntes űrrepülő szervezet, hat éve pedig ez a régió legnagyobb street food piaca, a Reffen.
Számos zenei fesztivál is működik a metálosoknak szóló Copenhelltől a Skandináv Reggae Fesztiválon át az elektronikus zenét ünneplő EDM-ig. A Refshaleøen fogadta be a 2014-es Eurovíziós Dalfesztivált, amelynek idejére a terület egy Olimpiai Park-stílusú komplexummá alakult át. A mostani tulajdonos, az Ejendomsselskabet Refshaleøen ingatlantársaság azonban ennél drasztikusabb, és nemcsak átmeneti átalakításokat tervez.
Big data és kreatívipar
Egy alulról szerveződő, dinamikus kulturális központ esetében felvetődik egy kritikus kérdés: Hogyan lehet előmozdítani a fejlődést anélkül, hogy veszélyeztetnék a terület jellegzetes alkotói szellemét? Az új várostervezési módszertan kialakításához segítségül hívták a big datát.
„A kreatív helyszín kreatív megoldást igényelt” – fogalmazott a 80 hektáros terület újratervezéséről a Henning Larsen építésziroda.
A világhírű stúdió az Aalborg Egyetemmel és a Ramboll tanácsadócéggel dolgozott össze az ötletpályázaton, számtalan forrásból és területről gyűjtve adatokat: felmérték a biológiai sokféleséget, a meglévő épületállományt, bevetették a Henning Larsen Urban Decarb alkalmazását. Adattá dolgoztak 35 ezer Insta-bejegyzést, több mint 300 ezer Facebook-posztot, 150 ezer koppenhágai eseményt, és több mint 600 ezer anonim, egyedi felhasználót vontak be. A hatalmas adatkészletet mesterséges intelligenciával gyűjtötték össze és rendszerezték, rejtett mintázatokat kerestek, hogy friss betekintést nyerjenek a terület használóinak tényleges viselkedésébe.
Ezzel az elemzéssel az Urban Impact csapat egy sor új tervezési ötletet talált ki a jövőbeli fejlesztésekhez. De megértették azt is, hogy az adat önmagában nem elég, ezért promptokat fogalmaztak meg, melyek segítségével új látványterveket generáltak a tervezett lehetséges jövőről. Ahogy fogalmaztak:
„Hidat építettünk a tényszerű adatoktól a polgárok és más érintettek érzelmi bevonásááig.”
A legfontosabb megállapítások a következők voltak:
1. Teret teremteni meghatározott közösségeknek
Mikroszintre kicsinyíteni a városi tereket és egységeket, biztosítva, hogy még a nagyon kis entitások számára is jusson hely.
2. Megőrizni és átalakítani az épületállományt és a járdákat
Furcsán hangzik, de az összes épületállomány és burkolat megőrzése és átalakítása a becslések szerint körülbelül 110 ezer tonna CO2-kibocsátás megtakarítását eredményezi.
3. Identitásjelzők létrehozása minden léptékben
Ennek célja egy helyspecifikus hangulat kialakítása, és a közösségen belüli különböző csoportok vagy szubkultúrák megszólítása.
És mi a következő lépés? Ez a gyorsan fejlődő módszer kulcsszerepet játszhat a jövő urbanisztikai projekteinél. Nemcsak az új tervezési forgatókönyvek gyártásában segíthet, de az innovatív stratégiák kidolgozásában is, hogy bevonják az érintetteket a tervezési-fejlesztési folyamatokba.
Koppenhága más eszközökkel is küzd, hogy élhetőbb és környezetbarátabb legyen: nemrég egy pilot projektet kezdett, amelyben ingyen étkezéssel, kulturális élményekkel vagy túrákkal jutalmazzák azokat a turistákat, akik tömegközlekedéssel utaznak a városban vagy éppen részt vesznek a szemétszedésben.
(Forrás: Henning Larsen, fotó: Unsplash, nyitókép: a legendás Mikkeller mikrosörfőzde, GettyImages)
építészet | Dánia | koppenhága | henning larsen | adatalapú tervezés
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!