Dánia kreatíviparának egyik fontos központja a Refshaleøen nevű egykori ipari terület. Az alulról szerveződő, dinamikus közösség tereit tovább fejlesztené a jelenlegi tulajdonos, de tudják: a kreatívok helyszíne kreatív megoldást igényel.
Refshaleøen egy egykori ipari terület Koppenhága kikötőjében. Korábban önálló sziget volt, ma már azonban hozzácsatolták a nála jóval nagyobb Amager szigethez. Több mint száz éven át itt működött a Burmeister & Wain hajógyár, amely 1996-ban zárt be. Fénykorában nyolcezer embert foglalkoztatott a hajógyár, és fontos szerepet töltött be a dán iparban.
1996 után egy különös mix otthonává vált a terület: kreatívok, kisiparosok, bolhapiacok, raktárak, kulturális és rekreációs intézmények költöztek be. Közéjük tartozik az Asterions Hus színház, az ismert séf, Mathew Orlando által nyitott AMASS étterem, a YARD művészeti galéria vagy a Skabelonloftet kreatív közösség. 2011 tavaszán pedig a hajók is visszatértek: amerikai mintára fedett motorcsónakgarázst hozott létre a Copenhagen Yacht Services.
Itt működik a Copenhagen Suborbitals önkéntes űrrepülő szervezet, hat éve pedig ez a régió legnagyobb street food piaca, a Reffen.
Számos zenei fesztivál is működik a metálosoknak szóló Copenhelltől a Skandináv Reggae Fesztiválon át az elektronikus zenét ünneplő EDM-ig. A Refshaleøen fogadta be a 2014-es Eurovíziós Dalfesztivált, amelynek idejére a terület egy Olimpiai Park-stílusú komplexummá alakult át. A mostani tulajdonos, az Ejendomsselskabet Refshaleøen ingatlantársaság azonban ennél drasztikusabb, és nemcsak átmeneti átalakításokat tervez.
Big data és kreatívipar
Egy alulról szerveződő, dinamikus kulturális központ esetében felvetődik egy kritikus kérdés: Hogyan lehet előmozdítani a fejlődést anélkül, hogy veszélyeztetnék a terület jellegzetes alkotói szellemét? Az új várostervezési módszertan kialakításához segítségül hívták a big datát.
„A kreatív helyszín kreatív megoldást igényelt” – fogalmazott a 80 hektáros terület újratervezéséről a Henning Larsen építésziroda.
A világhírű stúdió az Aalborg Egyetemmel és a Ramboll tanácsadócéggel dolgozott össze az ötletpályázaton, számtalan forrásból és területről gyűjtve adatokat: felmérték a biológiai sokféleséget, a meglévő épületállományt, bevetették a Henning Larsen Urban Decarb alkalmazását. Adattá dolgoztak 35 ezer Insta-bejegyzést, több mint 300 ezer Facebook-posztot, 150 ezer koppenhágai eseményt, és több mint 600 ezer anonim, egyedi felhasználót vontak be. A hatalmas adatkészletet mesterséges intelligenciával gyűjtötték össze és rendszerezték, rejtett mintázatokat kerestek, hogy friss betekintést nyerjenek a terület használóinak tényleges viselkedésébe.
Ezzel az elemzéssel az Urban Impact csapat egy sor új tervezési ötletet talált ki a jövőbeli fejlesztésekhez. De megértették azt is, hogy az adat önmagában nem elég, ezért promptokat fogalmaztak meg, melyek segítségével új látványterveket generáltak a tervezett lehetséges jövőről. Ahogy fogalmaztak:
„Hidat építettünk a tényszerű adatoktól a polgárok és más érintettek érzelmi bevonásááig.”
A legfontosabb megállapítások a következők voltak:
1. Teret teremteni meghatározott közösségeknek
Mikroszintre kicsinyíteni a városi tereket és egységeket, biztosítva, hogy még a nagyon kis entitások számára is jusson hely.
2. Megőrizni és átalakítani az épületállományt és a járdákat
Furcsán hangzik, de az összes épületállomány és burkolat megőrzése és átalakítása a becslések szerint körülbelül 110 ezer tonna CO2-kibocsátás megtakarítását eredményezi.
3. Identitásjelzők létrehozása minden léptékben
Ennek célja egy helyspecifikus hangulat kialakítása, és a közösségen belüli különböző csoportok vagy szubkultúrák megszólítása.
És mi a következő lépés? Ez a gyorsan fejlődő módszer kulcsszerepet játszhat a jövő urbanisztikai projekteinél. Nemcsak az új tervezési forgatókönyvek gyártásában segíthet, de az innovatív stratégiák kidolgozásában is, hogy bevonják az érintetteket a tervezési-fejlesztési folyamatokba.
Koppenhága más eszközökkel is küzd, hogy élhetőbb és környezetbarátabb legyen: nemrég egy pilot projektet kezdett, amelyben ingyen étkezéssel, kulturális élményekkel vagy túrákkal jutalmazzák azokat a turistákat, akik tömegközlekedéssel utaznak a városban vagy éppen részt vesznek a szemétszedésben.
(Forrás: Henning Larsen, fotó: Unsplash, nyitókép: a legendás Mikkeller mikrosörfőzde, GettyImages)
koppenhága | építészet | henning larsen | Dánia | adatalapú tervezés
Dubaj a multikulturális gasztronómia egyik fellegvára is
Mi az a kígyófal, és miért alkalmazzák egyáltalán?
Itt van a nyár, ami már önmagában remek hír, de azzal tudjuk fokozni a hangulatot, hogy a napokban megjelenik a Roadster magazin legújabb száma is. Mit találunk benne? Ellátogatunk az Azori-szigetekre, Dubajba és megnézzük Isztambul egyik legenergikusabb kerületét, Beyoğlut. Találkozunk a világhírű brit dizájnerrel, Tom Dixonnal, kifaggatjuk az ikonikus fotós, Slim Aarons hagyatékát őrző Getty Images igazgatóját, és Bott Frigyes meghívására Európa legjobb sommelier-jeivel végigkóstoljuk a régió legérdekesebb furmintjait. Elmerülünk a független kiadású zine-ek színes és hangos világába, meglátogatjuk a Tisza Cipő főhadiszállását, megtapintjuk, mit tudnak az ukrán-Kárpátokból érkező kéziszövésű szőnyegek, egy MV Agusta nyergében pedig végigmotorozzuk Szardínia vadregényes hegyeit. Ismét látványos, sok állomásos, 220 oldalas tripet alkottunk, szerintünk érdemes lesz benevezni rá! A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!