Keskenyek, magasak, a falaik meg néha szinte rádőlnek az utcára – de miért lettek ilyenek a hollandiai házak?
Aki járt már Hollandiában, biztosan rácsodálkozott már a városok jellegzetes klasszikus házaira: miért ilyen keskenyek és magasak? És miért dőlnek előre a falaik?
Mindkét kérdésre egyszerű a válasz, az elsőre az, hogy eredetileg a tulajdonosok a házak szélessége alapján fizettek adót, így értelemszerűen keskeny, cserébe magas házak épültek.
És miért néznek ki ferdének vagyis miért dől a homlokzatuk erősen az utca felé? Először azt gondoltuk, mert régiek, és a beemelt bútorok súlya idővel ezt eredményezi. Ám ez csak részben igaz.
Valóban minél öregebb egy ház, valószínűleg annál inkább kifelé dől a főhomlokzata, de van itt más is: a bútorok beemeléséhez eleve ilyenre tervezték őket.
A házak tetejénél lévő kampók segítségével húztak fel minden bútort az egyszerű székektől a komplett kanapékig, így könnyebb is volt, ezen kívül nem tört be az ablak, és a bútorok sem sérültek meg.
A végeredmény pedig kicsit olyan, mintha egész városnyi (sőt, sok városnyi) ferde torony lenne.
A holland házaknak ezen kívül a kapitalizmushoz is közük van, ebben a videóban plasztikusan elmondják, miért és hogyan:
Ez az Amszterdam melletti ház pedig nem összedőlni készül, inkább olyan, mintha kiharaptak volna három jókora falatot belőle.
(Fotók: Unsplash)
ház | építészet | hollandia | holland
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!