Évszázadok óta foglalkoztatja a kíváncsi természetű halandókat a Húsvét-szigeteki kőszobrok rejtélye.
A Húsvét-sziget a Csendes-óceán délkeleti részén, Óceánia területén található. A 19–20. század során világszerte nagy érdeklődést váltott ki a polinéziai, ámbár jogilag Chiléhez sziget kőszobrainak kultúrája – sok tudós vizsgálódott itt, majd dolgozta fel a sziget történetének különböző aspektusait. A szigeten található, zömmel 13. és 17. század között készült monumentális kőszobrok (rapanui nyelven: moai) jellegzetessége, hogy az emberalakok feje aránytalanul nagy a testhez képest.
Az alkotások általában az őslakosok törzsfőnökeit vagy isteni hősöket ábrázoltak.
Egy amerikai kutatócsoport arra próbált fényt deríteni, hogy miért arra a helyre kerültek a szobrok, ahol állnak. Kutatásaik során arra jutottak, hogy mivel a közösségeknek friss vízre volt szüksége, praktikusan oda állították a szobrokat, ahol a forrás volt. A szobrok mérete és egyéb jellegzetességei kapcsolatban állhattak a vízforrás minőségével, így
az adott törzs kifejezhette dominanciáját a szigeten élő más közösségekkel szemben.
A Húsvét-szigeten több mint háromszáz megalitikus platform található, ezek többségét különálló közösségek készíthették. Carl Lipo, a New York-i Binghamton Egyetem professzora szerint a közösség és az együttműködés alapvető feltételei voltak a platformok létrehozásának:
„Bármi, ami közelebb visz egymáshoz, erősebbé tesz és segít a túlélésben. Szerintem ez a Húsvét-sziget titka.”
A felfedezés azt demonstrálja, hogy a szobrokat nem rituális helyszíneken állították fel.
A szobrok helyszínválasztásának elméletével azonban nem mindenki ért egyet. Jo Anne Val Tilburg, a Húsvét-sziget egy másik szakértője szerint eddig sem volt titok, hogy a partvidéken található friss víz a szobrok közelében volt, ám ezek az erecskék szerinte csekély jelentőséggel bírhattak.
A modern turizmus megszületése
A modern turizmus a Húsvét-szigeten 1967-ben kezdődött el a polgári légi forgalom beindulásával. Három évvel később már heti egy alkalommal közlekedett Boeing 707-es a szigetről, 1971-ben pedig elindult a légi közlekedés Tahiti felől is. A Mataveri nemzetközi repülőtér egyetlen kifutópályája 3318 méter hosszú – a létesítményt 1987-ben újította fel az Amerikai Egyesült Államok annak érdekében, hogy alkalmassá tegye szükségleszállóhelynek a Space Shuttle számára.
Ez azt is lehetővé tette, hogy modern, széles törzsű Boeing 767-es gépek is repülhessenek a Húsvét-szigetre.
A lakosság túlnyomó részének ma már a turizmus a megélhetés forrása. Idegenvezetők egész sokasága várja a szigetre érkezőket,
akik terepjárókkal, valamint könnyen és olcsón bérelhető hátaslovon járhatják be a csodálatos vidéket.
A gyakorlottabb túrázók az összes látványosságot felkereshetik akár gyalog is, bár a vulkanikus terep nehéz, így érdemes rá alaposan felkészülni.
A sziget területének negyven százaléka a Rapa Nui Nemzeti Parkhoz tartozik, amely természetesen a világörökség része. A szigetről a régészeti örökség részét képező tárgyat szigorúan tilos kivinni, a helyi kézművesektől ugyanakkor jó minőségű másolatokat vásárolhatunk meg
Ha szeretnénk egy napon felkeresni a Húsvét-szigetet, érdemes februárban megtennünk: ekkor rendezik meg a Tapati Rapa Nui fesztivált,
ami két hétig tart, és tartalmaz táncos, zenés, illetve egyéb kulturális eseményeket, valamint megismerhetjük többek között a moaik faragását is.
A februári hőmérséklettől egyébként nem kell tartanunk: mivel a sziget a déli féltekén fekszik, ez a legmelegebb hónap az évben – így ez remek lehetőség lehet arra az esetre, ha már nagyon szabadulnánk a későre nyúlt téltől. Arra azonban készülnünk kell, hogy csak egy kimerítő repülőút árán tudunk eljutni a legendás szobrokhoz, méghozzá Chiléből.
Mindössze egy légitársaság indít járatokat a Húsvét-szigetekre: jelenleg naponta mindössze egy gép száll fel Santiagóból, egy pedig Tahitiről, és mindkettő nagyjából hatórás utazást követően érkezik meg a helyszínre.
Ez is érdekelhet:
polinézia | moai | szobor | chile | húsvét-szigetek
Légiutas-kísérők elárulták, milyen fura kéréseket kapnak az első osztályon utazóktól
Az EU Magyarország számára is drasztikus döntést hozott: meghosszabbítják a gazdasági szankciókat Oroszország ellen
Izgalmas, színes és gazdag. Ha három szóval kellene jellemeznünk legújabb, jubileumi kiadásunkat, akkor ezeket a szavakat választanánk. Miért mondjuk ezt? Mert megjártuk Kappadókiát, Valenciát és Kelet-Tirolt. Találkoztunk a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áronnal, a világ egyik legérdekesebb újságírójával, Malcolm Gladwell-lel, a provokatív, magyar származású fotóssal, Pol Kuruczzal, plusz összehoztunk az eddigi legvidámabb borítónkat, amivel Budapestet ünnepeljük. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!