Évszázadok óta foglalkoztatja a kíváncsi természetű halandókat a Húsvét-szigeteki kőszobrok rejtélye.
A Húsvét-sziget a Csendes-óceán délkeleti részén, Óceánia területén található. A 19–20. század során világszerte nagy érdeklődést váltott ki a polinéziai, ámbár jogilag Chiléhez sziget kőszobrainak kultúrája – sok tudós vizsgálódott itt, majd dolgozta fel a sziget történetének különböző aspektusait. A szigeten található, zömmel 13. és 17. század között készült monumentális kőszobrok (rapanui nyelven: moai) jellegzetessége, hogy az emberalakok feje aránytalanul nagy a testhez képest.
Az alkotások általában az őslakosok törzsfőnökeit vagy isteni hősöket ábrázoltak.
Egy amerikai kutatócsoport arra próbált fényt deríteni, hogy miért arra a helyre kerültek a szobrok, ahol állnak. Kutatásaik során arra jutottak, hogy mivel a közösségeknek friss vízre volt szüksége, praktikusan oda állították a szobrokat, ahol a forrás volt. A szobrok mérete és egyéb jellegzetességei kapcsolatban állhattak a vízforrás minőségével, így
az adott törzs kifejezhette dominanciáját a szigeten élő más közösségekkel szemben.
A Húsvét-szigeten több mint háromszáz megalitikus platform található, ezek többségét különálló közösségek készíthették. Carl Lipo, a New York-i Binghamton Egyetem professzora szerint a közösség és az együttműködés alapvető feltételei voltak a platformok létrehozásának:
„Bármi, ami közelebb visz egymáshoz, erősebbé tesz és segít a túlélésben. Szerintem ez a Húsvét-sziget titka.”
A felfedezés azt demonstrálja, hogy a szobrokat nem rituális helyszíneken állították fel.
A szobrok helyszínválasztásának elméletével azonban nem mindenki ért egyet. Jo Anne Val Tilburg, a Húsvét-sziget egy másik szakértője szerint eddig sem volt titok, hogy a partvidéken található friss víz a szobrok közelében volt, ám ezek az erecskék szerinte csekély jelentőséggel bírhattak.
A modern turizmus megszületése
A modern turizmus a Húsvét-szigeten 1967-ben kezdődött el a polgári légi forgalom beindulásával. Három évvel később már heti egy alkalommal közlekedett Boeing 707-es a szigetről, 1971-ben pedig elindult a légi közlekedés Tahiti felől is. A Mataveri nemzetközi repülőtér egyetlen kifutópályája 3318 méter hosszú – a létesítményt 1987-ben újította fel az Amerikai Egyesült Államok annak érdekében, hogy alkalmassá tegye szükségleszállóhelynek a Space Shuttle számára.
Ez azt is lehetővé tette, hogy modern, széles törzsű Boeing 767-es gépek is repülhessenek a Húsvét-szigetre.
A lakosság túlnyomó részének ma már a turizmus a megélhetés forrása. Idegenvezetők egész sokasága várja a szigetre érkezőket,
akik terepjárókkal, valamint könnyen és olcsón bérelhető hátaslovon járhatják be a csodálatos vidéket.
A gyakorlottabb túrázók az összes látványosságot felkereshetik akár gyalog is, bár a vulkanikus terep nehéz, így érdemes rá alaposan felkészülni.
A sziget területének negyven százaléka a Rapa Nui Nemzeti Parkhoz tartozik, amely természetesen a világörökség része. A szigetről a régészeti örökség részét képező tárgyat szigorúan tilos kivinni, a helyi kézművesektől ugyanakkor jó minőségű másolatokat vásárolhatunk meg
Ha szeretnénk egy napon felkeresni a Húsvét-szigetet, érdemes februárban megtennünk: ekkor rendezik meg a Tapati Rapa Nui fesztivált,
ami két hétig tart, és tartalmaz táncos, zenés, illetve egyéb kulturális eseményeket, valamint megismerhetjük többek között a moaik faragását is.
A februári hőmérséklettől egyébként nem kell tartanunk: mivel a sziget a déli féltekén fekszik, ez a legmelegebb hónap az évben – így ez remek lehetőség lehet arra az esetre, ha már nagyon szabadulnánk a későre nyúlt téltől. Arra azonban készülnünk kell, hogy csak egy kimerítő repülőút árán tudunk eljutni a legendás szobrokhoz, méghozzá Chiléből.
Olyan világhírű látnivalókat mutatunk, melyek megközelítéséhez erő, kitartás, türelem és szerencse szükséges.
Mindössze egy légitársaság indít járatokat a Húsvét-szigetekre: jelenleg naponta mindössze egy gép száll fel Santiagóból, egy pedig Tahitiről, és mindkettő nagyjából hatórás utazást követően érkezik meg a helyszínre.
Ez is érdekelhet:
Az Északi-Szentinel-szigeten mintha megállt volna az idő az elmúlt kétezer évben.
húsvét-szigetek | szobor | chile | nagy sztori | polinézia | óceánia
Egy jó tervhez is kellhet több perspektíva
–
Sulciová Silvia interjú
Skót nyár a ködös budapesti belvárosban – Ilyen a 2023-as év whiskyje
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!