Így született az egyik kedvenc nyári italunk – A gin-tonik-sztori

A gazdag múlttal és fényes jelennel büszkélkedő gin története önmagában is izgalmas. De vajon hogy született és terjedt el longdrink változata, a gin-tonik? Minek köszönheti népszerűségét ez az egyszerű ital? Utánajártunk!

A gin-tonik születése

Ahogy a gin az angol katonáknak köszönheti népszerűségét, úgy a gin-tonik születése is hozzájuk köthető. A történet még az 1600-as években kezdődött, amikor egy spanyol méltóság elkapta a maláriát Peruban, ám az Andokban őshonos cinchona fa kérgével sikerült meggyógyítani. Akkoriban a fa kérgét kiszárították és finom porrá őrölték, hogy betegségek – láz, emésztési nehézségek, malária, rák – ellen vessék be gyógyszerként. Később francia tudósoknak sikerült kinyerni a kéregből a fő hatóanyagot, a kinint, így egyszerűbben elérhetővé vált a gyógyításban.

Az 1800-as években aztán az angol hadsereg Indiában állomásozó tagjainak is ezt adták malária ellen. Mivel azonban a kinin önmagában túl keserű volt, elkezdték vízzel és cukorral ihatóbbá tenni, a további fájdalomcsillapítás reményében pedig kedvencükből, a ginből is adtak a keverékhez. Így született meg a gin-tonik.

Mivel egyre többen fogyasztották, a perui fa kérge értékes árucikk lett, egyre több és több példányát vágták ki, ezzel a kihalás szélére sodorva a fajt. Végül sikerült kicsempészni a magjait, amelyekből a hollandok hatalmas ültetvényeket telepítettek Jáva szigetén, Indonéziában. A második világháborúig ez volt a kinin egyetlen forrása, de a háborúban japán megszállás alá került a terület, ami ismét kininhiányhoz vezetett. Ezután találták fel a hatóanyag szintetikus formáját, ezzel biztosítva, hogy többé ne fogyhassanak ki a készletek. A mai napig úgy tartják egyébként, hogy a kinin felfedezése az egyik oka annak, hogy az európai országoknak sikerült gyarmatosítaniuk a trópusokat.

Miben rejlik a gin-tonik titka?

A gin-tonik népszerűségét nagyrészt annak köszönheti, hogy egy csupán négy összetevős, épített koktél, nem kell rá sokat várni a bárpultnál, hozzávalói könnyedén beszerezhetők, és otthon is egyszerű elkészíteni.

Talán sokak számára önmagában a gin és a tonik is keserű lehet, de ha mixeljük őket, egy érzetre kevésbé fanyar, ízletes italt kapunk. Ennek oka a kémiában rejlik: a gin egyes molekulái ugyanis vonzzák a tonik hasonló elemeit, és ezek egyesülése olyan elegyet hoz létre, ami megváltoztatja az ízeket.

Érdemes egy kicsit kísérletezni az ízérzékelésünkkel: először magában kortyoljunk egy jó minőségű tonikból, majd adjunk hozzá egy kis sót, keverjük fel, és kóstoljuk újra. Kevésbé fogjuk keserűnek érezni a sózás után az italt.

Bár ma már sokféleképpen ihatjuk, a klasszikus gin-tonikot az alábbiak szerint készíthetjük el:

1. Vegyél egy poharat. Akárcsak a bor, a gin-tonik is aromákban gazdag ital, ezért fontos, hogy megfelelő poharat válassz a szervírozásához. Hagyományosan highball, azaz long drinkes pohárban készül, de érdemes kipróbálni, hogy egy nagy borospohár milyen aromákat szabadít fel.
2. Tölts a pohárba jeget! Ha otthon fagyasztod, sajnos a jég gyorsabban olvad majd, ám javíthatsz a minőségén, ha szűrt vízből készíted el.
3. Egyharmadig töltsd ginnel! Az eredeti változathoz a legnépszerűbb, könnyed, száraz London Dry típust válaszd.
4. Öntsd fel tonikkal! Ma már sokféle tonik van a piacon, érdemes minőségi márkákat választani, mint például a Fentimans vagy a Fever Tree, hiszen ezek tiszta, természetes kininnel készülnek, nem szintetikus alkotóelemekkel. A brit sereg italának megidézéséhez Indian Tonic típust válassz!
5. Dobd fel citrusokkal, és egyszer keverd meg! Sok nagy márka a lime-ra esküszik, de citrommal sem tudod elrontani.

Tartsd szem előtt az első palackozott tonikot készítő Erasmus Bond tanácsát:

Élvezd, és ismételd addig, míg teljesen elégedett nem leszel!

Izgalmas ízekkel találkozhatunk, ha nem ragaszkodunk a klasszikus mixhez, hiszen ma már a ginek világa is egyre színesebb, rengeteg fűszert kaphatunk kifejezetten ginekhez, és a tonikokat is különböző aromákkal ízesítik.

A harmonikus ízekért elég csak a fűszerekre figyelni: a virágos ginekhez jól illik a citrushéj, az uborka és a rózsaszirom, a száraz ginekhez a lime, grapefruit és az olajbogyó, a sós ízvilágú ginekkel pedig jól párosítható a rozmaring vagy a kakukkfű. Jó kóstolást!

Ez is érdekelhet:

Orvosságnak indult, az egyik legizgalmasabb párlat lett belőle – Így született a gin

Szerintünk ma is receptre kéne felírni, de volt idő, hogy tényleg vesebetegeknek adták. Ez történt a ginnel közel 400 év alatt.

jég | malária | tonic | kinin | gyógyszer | gin

Rendeld meg a Roadster magazin 18. számát!

Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.

Megnézem, mert érdekel!