Egyre több helyen futunk bele abba a kifejezésbe, hogy Insta-kompatibilis. Nagyon nem kell fejet vakarni, hogy megfejtsük a jelentését, az viszont egyszerűen hátborzongató, hogy ez alapján készítenek rangsorokat. Szükség van rájuk? Tényleg használjuk az Instát, ha utazási helyszíneket keresünk? Hagyjuk meg magunknak a kevésbé direkt és erőszakos felfedezési élményt, vagy kajtassunk a menő listák után?
Megszámlálhatatlan olyan élményem volt már, amikor csak ámultam a birkaszellemen, és ráztam a fejem, hogy valami nagyon, végérvényesen megváltozott a világban. Ezek között tudnám említeni bármelyik kávézós/éttermes tizenöt-húsz perces etapokat, amikor az influenszerlányok teljesen életszerűtlen, kicsavart pózokban tetszelegve jutnak el oda, hogy van százhúsz darab képük arról, hogy kihűlt a kávé, és a reggeli olvadt sajtja is inkább emlékeztet gumira, mint gurmé fogásra. Az outfitet viszont úgy választották ki, hogy jól menjen a dzsungeles tapétához, az Insta-husband, vagy legalább a legjobb barátnő pedig tudta jól, melyik szögből legyen megkomponálva a kép. A vádli honnan a legtónusosabb, a bögre márkája honnan látszik jól, és hiába rázzuk a fejünket, még az is tervezett, hogy a készítéskor milyen fények szűrődjenek be a kávézóba. Nem lehet bármilyen napszakban érkezni!
Százezer karaktereket tudnék még füstölögni ezen, de vegyünk konkrétabb példákat is, illetve fajsúlyosakat, melyek az utazási szokásokról is sokat elárulnak.
Kétszáz méteres a sor Rómában az Aventinus dombon, a kulcslyuk előtt, ahol tényleg csodás képet lehet készíteni, kulcslyuk buja sövénykerettel és a Szent Péter-bazilika kivilágított kupolájával.
A sor aligha csökken, mert mindenki több eszközzel több képet készít, s vannak, akik még magukat is szeretnék valahogy belevinni, sikertelenül. Ez a szpot éppen egy olyan titok volt, ami kiderült, és már el is veszett a varázsa. Viszont legalább egy valós helyszín, nem valamiféle kreálmány.
Mint például az angyalszárnyazás.
Los Angelesben sétálva sok az ilyesféle mesterséges inger, mindenki szeretné elkészíteni élete képét a Walk of Fame csillagainál, a Rodeo Drive-on, netán a Hollywood feliratnál, de valóságos hisztéria alakul ki a falra festett angyalszárnyak előtti pózolás miatt is.
Angyalok városa, angyalszárnyak... micsoda összecsengés... tényleg furcsa tömegjelenetnek voltam tanúja, és nem is hagyott nyugodni az ügy.
Colette Miller a művész, aki klasszikus street arttal kezdte Kaliforniában, mára pedig a világ számtalan pontján talákozhatunk tömegvonzó szárnyaival: Dubajban a város fölött, Hangcsouban egy üveghídon, és megszámlálhatatlan helyen Los Angelesben, a kisbolt falától kezdve a tengerparti bárig. Az emberek pedig özönlenek, hogy csak egy fotó erejéig angyalkák lehessenek. Pár gombnyomás, és megy is az Instára, #losangelesgoals hashtaggel gondosan felszerelve. A művész persze tartalmat is tett a mozgalom mögé, még ha ennek kevesen is néznek utána.
Kár lenne a ferdetornyos Michael Jackson: Thriller-imitátorversenybe és a Louvre üvegpiramisainak molesztálásába ismét belemenni, erről már írtunk a múltban, de az érdekes kérdéseket vet fel, tényleg szükséges komplett Insta-listákat csinálni városokról, országokról, az egész világról?
Hogy ne csak a folyamatos hurrogás legyen, jöhet is az érv mellette: alapvetően ezek a listák dekoratív helyekről szólnak. Olyan szpotokról, kilátópontokról, ahonnan különlegesen szép fotókat lehet csinálni a szögek, beállítások miatt, de akár teljesen puszta valójában is.
Ezek a pontok egyszerűen megkapók, és szinte minden jól áll nekik.
Olyanok, mint egy szupermodell, aki smink nélkül és sminkkel is bűbájos, aki kócos hajjal és kinyúlt tréningben is ugyanolyan vonzó és kívánatos, mint estélyiben. Felmerül viszont a kérdés, hogy nekünk erre a tökéletességre van szükségünk fotók szempontjából, vagy inkább valami eredetibbre? Aminek színe, szaga, mélysége, magassága van?!
Miért megyünk szemellenzővel a trendek után, amikor ez éppen azt fogja üzenni rólunk, hogy semennyi vagányság és ötletesség sem szorult belénk?
Kinézem "a listán", jajdeszép, beállok, vagy beállítom, meglövöm, feltöltöm, várom a lájkokat. Valamire, ami konyhakész, és semmi kreativitás nincs benne. Maximum én, ahogy kajánul vigyorgok követőim arcába: itt vagyok, haver, micsoda szerencsém van, lennél a helyemben?
Senkit sem kell elítélni persze ezért, teljesen kézenfekvő csordaszellemről van szó, a fogyasztói társadalom egyik szegmenséről. Ha ő így boldog, hogy megvan az angyalszárnyas képe, akkor így boldog. Ha nekünk eszünk ágában sincs elkészíteni ezt, és inkább más jellegű fotókkal fejeznénk ki magunkat, örökítenénk meg a pillanatot és az élményt, az is ugyanolyan rendben van. Lehet, hogy ezzel nagyobb értéket teremtünk? Vizuálisan és tartalmi síkon mindenképpen.
Ettől függetlenül ne gondoljuk gyarlónak magunkat akkor, ha Instagramon például egy-egy partszakasz, étterem, park, város, ország legnépszerűbb képeire keresünk.
Mindenki ezt csinálja! Listákat olvasnánk a legfotogénebb helyekről? Semmi baj! Csak úgy használjuk fel az utazásainkhoz, gyarapodásunkhoz, hogy az előnyünkre váljon. Persze, ha azon kapjuk magunkat, hogy becsípődött a derekunk, odaégett a homlokunk egy hegytetőn a tökéletes Insta-fotó meglövése miatt, akkor ideje elgondolkozni. De nézelődni és kíváncsiskodni sosem bűn, ezek a listák pedig semmiképp se hergeljenek fel! Ha mi kreatívabbak vagyunk, az klassz dolog!
Ez is érdekelhet:
Rebesgetik, hogy felhasználóinak mentálhigiénés épsége miatt már jelenleg is teszteli az Instagram a “lájk nélküli” funkciót, hiszen szeretnének áttérni erre. Óh, akkor jönne csak a jó világ!
(Fotók: Getty Images, Unsplash, Colette Miller-Facebook)
közösségi média | csordaszellem | utazás | instagram-kompatibilis | vendéglátás
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!