A Flickr fotóinak fele már okostelefonnal készült a tavalyi évben. Ezek javát IOS rendszerről töltötték fel, vagyis a képek negyedét iPhone-használók készítették. A negyedét. A Flickr fotóinak. Bizony.
Persze nem állítjuk, hogy a megosztott fotók minősége minden esetben kifogástalan, de az okostelefonokkal történő fényképezés egyre inkább tényezővé válik. Szakmai körökben persze nevetgélnek a fotósok a telefonos fényképeken, de alig tizenöt éve még éppen így mosolyogtak a digitális fényképezőgépeken. Eszünkbe nem jutna olyasmit állítani, hogy valaha is lecserélhető lenne egy nagyméretű szenzor és egy több csoportba rendezett lencserendszer egy tenyérnyi, fényképezésre csak másodsorban használható eszközre, de az okostelefonok egyvalamit nagyon tudnak, amit a testesebb rokonaik soha nem fognak:
minden pillanatban, mindenhová elkísérnek bennünket.
Ahhoz képest, mennyit nyomkodjuk a telefonunkat, és hogy naponta több fényképet is készítünk velük, többet, mint az emberiség történetében bármikor, nos, ennek ellenére vajmi kevés ismerettel rendelkezünk az iPhone-unk fényképezési képességeiről. Miért kellene ennek így maradnia, ha könnyedén át is tekinthetjük, mire képes?
Nincs életlen kép
Az első és talán legfontosabb, ami felett iPhone-júzerként elsiklunk, az élesség vezérlése. Amikor a kamerát a téma felé fordítjuk, legtöbbször azonnal koppintunk az exponáló gombra, pedig tehetnénk helyette mást is. Pontosíthatnánk, hogy mit szeretnénk majd élesen látni, egyetlen plusz mozdulattal.
A kijelzőn látható élőképen lehetőségünk van egy érintéssel meghatározni mi az, ami számunkra a legfontosabb.
Egy sárga négyzet fogja jelölni azt a területet, ami a legélesebb lesz a képünkön. A dolog ennél kicsit bonyolultabb persze, mert az élesség tartománya nem ilyen egyszerű, de ha egyetlen szelfit lövünk el az aligai naplementében, akkor nem mindegy, hogy a mi arcunk vagy a vitorlások lesznek-e élesek a háttérben.
Nincs lekésett pillanat
Az iPhone igyekszik ellustítani a tulajdonosát, úgyhogy az előbb taglalt mozdulat elnyújtásával, ha az ujjunkkal nemcsak koppintunk, hanem azt rajta is tartjuk a témán, eljutunk a következő szintre, amivel olyan csodákat tehetünk, mint a pillanat megörökítése. Bármelyik pillanaté.
Ha ugyanis a témán tartjuk az ujjunkat, két másodperc után megjelenik egy felirat, az AE/AF-ZÁR, amivel többé nincs lekésett esemény, mozdulat.
Ez a funkció ugyanis azért felel, hogy a fénymérés és a fókusz rögzüljön, ezután gyakorlatilag a gomb érintésével azonos pillanatban történik a kép elkészítése. Ezzel a módszerrel tudunk tehát magabiztosan elkapni egy korábban lehetetlennek tűnő mozdulatot, mint például egy ugrást a levegőben. Mindezt annak köszönhetjük, hogy a kép elkészítése előtt végzett mérési funkciókat előre elvégeztük, és mondjuk úgy: megjegyeztettük a kamerával.
A fotó elkészítésekor mindössze arra kell figyelnünk, hogy egy hirtelen mozdulatot ne a telefon élőképe alapján akarjunk elcsípni, hanem a valóságot igyekezzünk figyelni. Az élőkép a szenzor továbbított kivetítése a kijelzőnkre, ami értelemszerűen pár tizedmásodpercnyi késéssel jelenik meg, ami éppen elegendő csúszás ahhoz, hogy lemaradjunk.
Nincs helytelen kompozíció
Az iPhone beállításaiban ritkán téved az ember a “Kamera” menübe, pedig itt is van néhány olyan beállítás, amit érdemes használni. A helyes képkivágás megtalálásához nagy segítségünkre lehet a “Rács” funkció aktiválása, ami két-két párhuzamos segédvonallal felosztja kilenc azonos területű részre ez előnézeti képünket, ezzel segítve, hogy merre mozdítsuk a telefont, mielőtt exponálunk.
Nincs elhibázott expozíció
Mit is jelent a helytelen expozíció? Sok mindent jelenthet, de alapértelmezésben két ok miatt szokás sopánkodni: ha alul-, illetve ha túlexponált a fényképünk. Az alulexponált kép annyit tesz, hogy bizonyos részletek, amiket látnunk kellene, feketébe hajlanak, vagyis a képünk túl sötét. Innentől már nem nagy matek a túlexponált fotó definíciója, de mindkettőt elfelejthetjük, ha az expozíció vezérlését is a kezünkbe vesszük.
Cupertinóban nem szeretik túlbonyolítani a dolgokat, ezért ugyanaz a sárga négyzet lesz a megoldás, amit eddig megismertünk.
A sárga négyzetünk jobb oldalán van egy kis napocska ikon, amelyet fel-le csúsztatva egész finoman állíthatjuk az iPhone objektívén beérkező fény mennyiségét. Ha a kép, amelyet látunk túl sötét, a napocskát felfelé kell elcsúsztatnunk, ha túl világosnak érezzük, akkor lefelé húzva tudunk javítani a helyzeten.
A legfontosabb alapok ismeretével és két perc gyakorlással érdemes újragondolnunk azt, amit az iPhone-os fotózásról gondoltunk korábban – és akkor a videóról még nem is beszéltünk.
Ez is érdekelhet:
Bemutatjuk a tíz legnagyobb követőtáborral rendelkező utazás-influencert a német gimnazistától az év Insta-fotósán át az állatokkal suttogóig.
(Fotók.: Tóth István, Unsplash)
élesség | kompozíció | rács | iphone | nagy sztori | fényképezőgép
Hét dolog, amit ki kell próbálnod a legszebb horvát nemzeti parkban
Nagyvárosi kalandor a Volvótól
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!
