„Eljött a nap, hogy bevalljam, miért utálom a januárt” – vallotta be tavaly Robi kolléga. Az okok nyilvánvalóak: a január „hosszú és sötét és hideg”, 31 napja 35-nek, néha 36-nak érződik, és ezen a Robira jellemző pozitivista „félig tele a borospohár” szemlélet sem segít. De van más út is: elmondom, hogyan cselezem ki a januárt évek óta.
Bevezetésképp ismerjük el, hogy nem alaptalanok az ellenérzéseink, ahogy jellemző a Blue Monday története is: bár tudományosan értelmezhetetlen a 2005-ben felállított tézis, miszerint január harmadik hétfője az év legrosszabb napja, azért minden évben sokat beszélünk róla, az ügyesebb éttermek, utazási irodák pedig PR-akciókra használják fel, ami még mindig a legártatlanabb módja a Blue Monday-legenda életben tartásának.
De a lényegre! Sorolhatnánk hosszan, miért „depis” a január, valójában a panaszkodásra fordított energiánál sokkal kevesebből szebbé varázsolhatjuk. Az alábbiakat mintegy véletlenül fedeztem fel, de mára jól kipróbált, rendszeresen alkalmazott módszerek lettek.
1. Programok
Történt vagy tíz éve, hogy egy január – vélhetően sokkal hidegebb a mostaniaknál – rogyásig volt programokkal. Egyszerű városi programok: mozi, találkozni valakivel, megünnepelni egy szülinapot, színház, enni egy kedvenc étteremben, ilyesmi. Egyszerűen nem jutott idő kesergésre:
amikor épp nem valamilyen esemény zajlott, a korábbiakat dolgoztam fel, és mire kettőt pislogtam, már véget is ért a január.
Azóta tudatosan dúsítom programokkal a januárt, és főszerkesztőként dúsítja nekem Robi is, amivel csak velem tesz jót.
2. Napsütés
Az egyik legsúlyosabb vád a januárral szemben a sötétség. Nos, apám születésnapja egyenesen az év legsötétebb napjára esett, ezzel a helyzettel kezdeni kellett valamit. Apám csavart egyet a logikán, mondván ő hozza el a hosszabb nappalokat. Mi meg vettünk neki ajándékot.
Én meg tovább mentem a sötétség-probléma kezelésében pár éve, amikor rászoktam a rendszeres kirándulásokra, hosszú sétákra, és azt láttam, hogy
sokszor hétágra süt a nap decemberben is.
Megtörtént, hogy panaszkodtak nekem a sötétségre, mire teljesen értetlenül néztem. Hát persze, sétáltam előtte másfél-két órát a tűző napon, érthetően nekem nem hiányzott a napsütés. Ma már teljesen tudatos téli programom a séta a napsütésben (költség: 0 huf); egyébként is sétálok mindennap, csak december közepétől jobban figyelek az időzítésre.
3. Makacsság
Ragaszkodjunk a rituálékhoz. Van napi tornád, Duolingód, teaszertartásod? Nosza, végezd el őket januárban is! Nincs semmi különös, az élet nem áll meg, legfeljebb lassít kicsit.
4. Mindfulness
Ezt nem azért írom, mert egy lifestyle magazinban kötelező, hanem pont fordítva: amikor ilyenekről írok egy lifestyle magazinba, tudom, mit beszélek, mert magam is alkalmazom. Semmi hókuszpókusz, nagyon is racionális, majdhogynem földhözragadt dolgok. De a működés megértéséhez kell egy kis kitérő.
Egy ingerkereső gyermek azon túl, hogy a mínusz végtelenbe lefárasztja a szüleit, az erős ingereknek különösen örül. Bemenni a Balatonba májusban? Remek! A víz erős inger, ha hideg vízbe mész, még erősebb, és ha a teljes bőrfelületet érinti, az a mennyország. (De nem anyának, aki vele megy, meg a kistesónak, akinek muszáj a nagy után mennie, és apának, aki viszont a kistesóra vigyáz. Így kötött ki egy komplett négytagú család a még-nem-húszfokos Balatonban májusban, megtörtént eset, ma már vicces.)
Tehát: január van, hideg, szitál az eső, David Lynch-hangulatot áraszt a borzongató téli szél. Probléma? Semmi, menni kell ugyanúgy sétálni, megfelelő öltözékben. Mert az ingerkeresést – szakszerű gyógytorna kitartó alkalmazásával – levetkőzzük felnőtt korra, de mindfulness-ügyben jól jön az a tapasztalat, hogyha
tele a hócipőd a monitoron monoton maratont futó feladatokkal, a social media görgetésével, és Dosztojevszkijt is unod már, akkor irány ki a szabadba! Ha hideg van, esik és fúj, csak még jobb: megköveteli, hogy a körülményekre figyelj, és egy pillanat alatt megfeledkezel a fárasztó rutinokról.
Amúgy meg helló, febuár van! Na jó, még nem, de ezzel a pár egyszerű trükkel nagyon hamar az lesz, miközben az életed sem zökken ki a normális kerékvágásból.
A távolodó tél
Robi felfigyelt olyanokra, akik szerint a február még a januárnál is rosszabb. Hagyjuk, 28 nap, tavasz-tudat, hosszabb nappalok, éledező természet, és főleg a legjobb ünnep, a farsang, amit nem kötnek szigorú rendbe a hagyományok, nem nehezíti el pátosz, nincs benne kényszer, szorongás, legfeljebb a fánk készüljön gluténmentes lisztből.
Február? Ugyan már!
Amúgy meg, ha mégis zord és setét, csak vesd be a fenti módszereket továbbra is.
(A fotók a szerző felvételei, a grafikát a Tengr.ai készítette)
nagy sztori | január | február | trükk | tipp | tél
Egy jó tervhez is kellhet több perspektíva
–
Sulciová Silvia interjú
Skót nyár a ködös budapesti belvárosban – Ilyen a 2023-as év whiskyje
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!