Close
Zseniális megoldással győzi le a karantént egy pesti étterem

Zseniális megoldással győzi le a karantént egy pesti étterem

A Laurel Restaurant Illúzió menüje olyan, mintha étteremben ülnénk. Az év eddigi legokosabb húzása a vendéglátói szektorból.

Nem könnyű nem elragadtatással írni egy ilyen kezdeményezésről, amikor november 9-én, bő három hónapja ültem legutóbb étteremben, két nappal az éttermek és úgy általában minden izgalmas intézmény bezárása előtt. A Laurel menüjének neve Illúzió, és kétségünk sem lehet afelől, miről is van szó:

az étterembe járás illúziójáról.

A Laurel megoldása ugyanis ezt garantálja. De mégis hogyan? Hiszen éttermekbe beülni lehetetlenség, még a teraszos kiszolgálásról sem esett szó, holott nyakunkon a tavasz. Egyedül elvitelre lehet rendelni, illetve főként fine dining éttermektől ki lehet bérelni egy estére a séfjüket, aki házhoz megy, és ott szolgálja fel a menüket.

Akkor hogyan lehetséges az, hogy egy megterített asztalnál ülök egy barátommal, a sommelier dél-tiroli sauvignon blanc-t tölt a poharamba, Mede Ádám séf pedig Maldív-szigeteki, ponzuban ázó marinált tonhal szasimit tesz elém?

Álmodom? Valaki LSD-t tett a poharamba és trippelek? Mi történik?!

A trükk egyszerű, és teljesen legális. Az illúzió mögött álló gondolat az, hogy kombinálják az elviteles menüt a házhoz megy a séf szolgáltatással, a különbség az, hogy a vendég nem az otthonában eszi meg a menüt, hanem az étterem melletti társasházban kivesz egy szobát, és ott, szinte éttermi körülmények között szolgálják fel neki a fogásokat. Az étterem betart minden szabályt, a vendég pedig megkapja azt az illúziót, hogy étterembe megy: szépen kiöltözik, beül egy helyre, ami nem az otthona, végigeszik egy remek menüsort, majd hazamegy.

A vendégek három ilyen szobát bérelhetnek ki, amelyekben két másik párral együtt – de egymástól biztonságos távolságban – ehetnek végig egy tízfogásos menüt, így a Laurel egy nap során harminc vendégnek tudja felszolgálni az Illúzió menüsort. A lakásbérlés árát beleépítik a menü árába, az értelemszerűen nem az étteremnél, hanem a lakások tulajdonosánál landol.

Szóval miután besétáltam a Laurelbe, majd onnan átkísértek a szomszédba, egy kellemes szobában találtam magam, ahol egy sommelier, illetve az étterem két másik tagja vár. Elveszik a kabátomat, leültetnek, kapok egy remek tokaji brut pezsgőt. Előttem az asztalon virág és a menüsor, kellemes zene szól. Mellettem már készíti elő a fogásokat a maszkba bújt konyhai személyzet. Az amuse bouche-ok, azaz üdvözlőfalatkák után az első fogás a már említett tonhal szasimi, egy szájban olvadó, ízgazdag csoda.

1) Pisztráng, bodza, alma. 2) Borjúnyelv, torma, salsa verde. 3) Sajtos roló. 4) Rózsafánk, Meyer citrom, szecsuáni bors.
Tonhal, ponzu, halszósz. Bor: Terlan, Winkl, Sauvignon Blanc, 2019

Az éttermi illúzió működik: ha zsíros kenyeret tesznek elém hagymával, valószínűleg azt is életem legfinomabb fogásának érzem, a Mede Ádám vezette fiatal csapat azonban egytől egyig fantasztikus remekművekkel rukkol elő, az élmény részegítő, és nem csak a Tüű Péter nevéhez fűződő borpárosítások miatt.

Borjúbríz, zsálya, barna vaj. Bor: Taille aux Loups, Les Hauts de Husseau, 2018

A kiszolgálás a szokatlan helyzet ellenére zökkenőmentes, kedves és profi, kicsit mindenki ünnepi hangulatban van: a vendég, hogy étteremben ülhet, a személyzet pedig azért, mert hosszú hónapok elteltével ismét vendégek előtt mutathatja meg, mit tud.

Májashurka gyoza, wasabi, alma. Bor: Egon Müller, rizling, 2018

És a Laurel nagyon tud. Ahogy azt az előző print számunkban mi is kiemeltük, ez a csapat nagyon fiatal, de Mede Ádám nem véletlenül lett az év fiatal séfje a tavalyi Dining Guide-gálán. Magabiztos, virtuóz, technikai értelemben magas szinten lévő fogások, ugyanakkor érzelmesek, szívvel telik.

Ha Mede Ádámból kellene kiszámolnunk a hazai gasztronómia jövőképét, akkor ez a jövő nagyon fényesnek tűnne.

Kakas ramen
Fehérrépa, passió, turbolya, illetve Miso, szilva, gesztenye
Marha tataki, miso dashi, briós. Bor: Brazin, Old Vine Zinfandel, 2017

A tízfogásos menü elfogyasztása nagyjából három-három és fél óra, de ez a rövidnek nem nevezhető időtartam még sosem szállt el ennyire gyorsan. A fogások a lehetőségekhez képest hibátlanok, a borpárosítás szellemes és tele van életszeretettel, maga az élmény pedig felemelő. Nagyszerű dolog biztonságos körülmények között egy olyan helyzetben lenni, amiben már régen lehetett részünk, és ezért nagyon hálásak lehetünk a Laurelnek.

A desszertek

Kétségtelen, hogy a péntek, szombat és vasárnap elérhető menü sikerre ítéltetett: eddig az ételrendeléssel és a házhoz hívott séffel juthatunk legközelebb a rég elvesztett élményhez, a Laurel megoldása viszont szinte tökéletesen idézi meg az éttermi hangulatot az erre kiéhezett közönségnek.

(Fotó: Fekete Antonio)

FOLYTASD EZZEL
Immár három Sfinx őrzi az Operát – Bemutatkozik a Sfinx Gin & Wine Bar
Hét aranyszabály a tökéletes sült hal elkészítéséhez
Rendeld meg a Roadster magazin 6. számát!
Őszi-téli lapszámunkban ismét megnövelt terjedelemben, 224 oldalon a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet. Felsorolni is nehéz, mennyi izgalmas történetet meséltünk el az új számban, de ha szeretnél többet tudni, akkor kattints ide az alábbi linkre! Megnézem, mert érdekel!
Close
HELLO, EZ ITT A
ROADSTER
Kövess minket a Facebookon!
Történetek, amiket nem fogsz elfelejteni!

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom