Három dolog, amitől a légiutas-kísérők nagyon kiakadnak a repülőn

A légikísérők azért vannak a gépen, hogy segítsenek, de nem a személyes fedélzeti szolgáink.

Egy – névtelenül nyilatkozó – légiutas-kísérő néhány olyan tanácsot fogalmazott meg a jövőre nézve,  amire nem árt odafigyelnünk, nehogy az ellenszenves utasok közé legyünk besorolva. A tanácsok leginkább arra az esetre vonatkoznak, amikor próbálunk kapcsolatot teremteni a személyzettel.

Tilos az érintés

Egy légiutas-kísérőhöz tényleg soha nem szabadna hozzáérni. – Megesett, hogy bökdösték, sőt, még meg is csípték a fedélzeti személyzet tagjait, miközben próbálták végezni a munkájukat – mondja.

A légiutas-kísérő hangsúlyozza, hogy rengeteg más módja van annak, hogy felkeltsék a figyelmüket, ami nem lép át ilyen személyes határt. – A vállra történő gyengéd koppintás az abszolút maximum, amit elfogadunk. De csak nagyon ritka esetekben.

Nem kell kiabálni

Hacsak nem valódi vészhelyzetről van szó, ne emeljük fel a hangunkat a repülőn, különösen akkor ne, ha csupán az italunk újratöltéséről van szó. – Ez hihetetlenül udvariatlan és visszataszító – emeli ki a megszólaló.

Bár a fütyülés, a ciccegés, a csókhangok és más hangjelzések sem éppen ideálisak, de néhány utasnak igazat adhatnak, mivel ezek a cselekedetek inkább az eltérő kulturális tényezőkön, mintsem udvariatlanságon alapulhatnak.

– A legtöbben megértjük, hogy a különböző kultúrák más-más dolgokat tartanak elfogadhatónak, és ezért nem szabad megsértődni – magyarázza a forrás.  – Nem mindenki beszél angolul, és mindenkinek megvan a saját módszere arra, hogy kapcsolatba lépjen a légiutas-kísérőkkel. És amíg ez a módszer ésszerűnek tűnik, addig szívesen segítünk.

A hívógomb

Az utasok számára a legegyszerűbb és legkényelmesebb mód, hogy anélkül hívják fel a légiutas-kísérő figyelmét, hogy fel kellene állniuk az ülésükről, pedig ezt módszert a személyzet szó szerint utálja.

– Minket arra tanítottak, hogy tartsuk magunkat a "kóla vagy stroke" mottóhoz, amikor meghalljuk a csengőt – mondja. – Ez azt jelenti, hogy minden egyes alkalommal, amikor valaki megnyomja a gombot, simán elképzelhető, hogy egy italt szeretne, de ugyanúgy előfordulhat, hogy orvosi vészhelyzetről van szó.

A légiutas-kísérő azt tanácsolja, hogy csak akkor használjuk a hívógombot, ha valóban fajsúlyos dologról van szó, mert általában éppen valami fontosat csinálnak valahol máshol a gépen.

Ha egy légikísérő sem látható a folyosón, egyszerűen álljunk fel, és keressünk valakit, aki segíthet, így elkerülhető, hogy a felesleges sürgés-forgás miatt úgy reagáljanak, mintha valaki szívrohamot kapna, pedig csak egy sörre lenne szüksége.

Nem vitás, a légiutas-kísérőknek nehéz dolguk van. Mindenben segítenek a fedélzeten az italok és ételek felszolgálásától kezdve az ideges utasok megnyugtatásáig, plusz vészhelyzetben megmenthetik az életünket. Más szóval, tudnak egy-két kulisszatitkot – és ez magában foglalja azt is, hogy mi az, amit soha, de soha ne együnk vagy igyunk repülés közben. 

(Forrás: Bestlifeonline, fotók: Getty Images)

légiutas-kísérők | fedélzet | három dolog | idegesít | repülés