Leonardo pofonegyszerű, mégis erős önhordó hidat tervezett az 1500-as évek elején. Olyannyira megállja a helyét ma is, hogy hobbisták időről időre építenek hasonlókat ma is, pár éve például Norvégiában telepítettek egyet önkéntesek.
Leonardo da Vinci (1452–1519) igazi polihisztor volt, a korlátlan kíváncsiságú reneszánsz ember archetípusa, festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író egy személyben. Elnézést, ha kihagytunk valamit.
Gazdag életművéből most az 1500 körüli évekre térjünk ki, amikor Leonardo a csatornaépítés, a folyószabályozás, az öntözőrendszerek, a víztározók és hidak legkeresettebb szakértőjének számított. Olyan berendezéseket szerkesztett, amelyeket olcsón és egyszerűen meg lehetett építeni, ami értelemszerűen rendkívül növelte a termelékenységet. Tervezett vízkiemelő szerkezetet a csatoraépítésekhez, és önhordó hidat is. Az utóbbit rajzolta meg plasztikusan nemrég az Engeneering X magazin:
Leonardo a hidat Cesare Borgia pártfogása alatt tervezte az 1500-as évek elején. Borgia katonai mérnöknek alkalmazta Leonardót, aki ekkor tervezte az egyszerű, de zseniális önhordó hidat,
aminek az összeállításához nem volt szükség különösebb szakértelemre, és egy maroknyi ember is el tudta szállítani bármelyik csatatérre.
Ahhoz, hogy stabilan álljon a híd, elég összerakni, nem kell összeszerelni: sem kötelek, sem szögek nem szükségesek hozzá. A híd önhordó, és képes jelentős súlyt megtartani. Ráadásul több nagyon hasonló szerkezet a mai napig is működik, például a Mathematical Bridge a híres cambridge-i egyetemen:
Pár éve pedig a Norvég Túra Szövetség önkéntesei összeállítottak egy ilyen hidat a hűvös északon:
Ez pedig a híd makettje:
Mások viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy a technológiában és innovációban sokáig élen járó ősi Kínában is született nagyon hasonló megoldás, az úgynevezett „szivárványhíd”, amelyeket az 11. században is építettek már.
Mindenesetre Leonardónak számos vázlata fennmaradt, amelyek közül többet megépítettek, de a Wikipedia szerint „mindig módosításokkal, így egyetlen fennmaradt épület sem tulajdonítható neki”. Lehet, de a neve örökre fennmarad – de a digitális technológia bűvöletében élő korunkban érdemes a szellemes, egyszerűen megvalósítható szerkezeteken is eltöprengeni, mert sokszor valóban nincs szükség többre.
Itália földjén persze más csodák is megestek, mint a toszkánai Maddalena-híd esetében, amit az ördög segítségével építettek meg. A legenda szerint a hidat Szent Julián építtette, aki, mivel nem tudta befejezni a nehéz projektet, az ördög segítségét kérte, és cserébe felajánlotta neki az első élőlény lelkét, aki átkel a hídon. Miután a híd elkészült, Szent Julián egy darab kenyeret dobott a hídra, amivel egy kutyát csalt át rajta, becsapva ezzel az ördögöt.
híd | leonardo da vinci | leonardo híd
Liverpool után az otthonodban találkozhat a csúcsteljesítmény és a prémium életmód
A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz
A frissen őrölt kávé nem csak a ráérős reggelek kiváltsága
Erdőterápia a zuhany alatt, avagy ilyen a stílusos lelassulás a Balatonnál
Új magyar dizájnkezdeményezés bukkant fel a térképen
Hurrikánbiztos acélfátyol borítja Miami új landmark épületét
Nyár, jó energiák, napfény és csillogás: a Roadster magazin legújabb száma nem kevesebbet ígér, mint hogy még magasabbra emeli ezt az önmagában is nagyszerű évszakot. A nyári lapszámunkban találkozunk a világhírű séffel, Nobu Macuhiszával, aki Robert De Niróval közösen több, mint hatvan hotel és étterem tulajdonosa. Beszélgetünk Makó Szilveszterrel, a hollywoodi sztárok sorával dolgozó fotóssal, és Szu Fudzsimoto japán építésszel is, aki korunk egyik legizgalmasabb alkotója. Elutazunk Marrákesbe, végigjárjuk a portugál El Caminót, és Erdélyben egy igazi tündérmesébe csöppenünk. A milánói dizájnhéten megcsodáljuk az új Hyundai-t, Koppenhágában megnézzük, milyen a pub, amit egy magyar vezet, és találkozunk a vicenzai mesterszabóval, Massimo Pasinatóval is.
Különleges csomagajánlatok itt!