Leonardo pofonegyszerű, mégis erős önhordó hidat tervezett az 1500-as évek elején. Olyannyira megállja a helyét ma is, hogy hobbisták időről időre építenek hasonlókat ma is, pár éve például Norvégiában telepítettek egyet önkéntesek.
Leonardo da Vinci (1452–1519) igazi polihisztor volt, a korlátlan kíváncsiságú reneszánsz ember archetípusa, festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író egy személyben. Elnézést, ha kihagytunk valamit.
Gazdag életművéből most az 1500 körüli évekre térjünk ki, amikor Leonardo a csatornaépítés, a folyószabályozás, az öntözőrendszerek, a víztározók és hidak legkeresettebb szakértőjének számított. Olyan berendezéseket szerkesztett, amelyeket olcsón és egyszerűen meg lehetett építeni, ami értelemszerűen rendkívül növelte a termelékenységet. Tervezett vízkiemelő szerkezetet a csatoraépítésekhez, és önhordó hidat is. Az utóbbit rajzolta meg plasztikusan nemrég az Engeneering X magazin:
Leonardo a hidat Cesare Borgia pártfogása alatt tervezte az 1500-as évek elején. Borgia katonai mérnöknek alkalmazta Leonardót, aki ekkor tervezte az egyszerű, de zseniális önhordó hidat,
aminek az összeállításához nem volt szükség különösebb szakértelemre, és egy maroknyi ember is el tudta szállítani bármelyik csatatérre.
Ahhoz, hogy stabilan álljon a híd, elég összerakni, nem kell összeszerelni: sem kötelek, sem szögek nem szükségesek hozzá. A híd önhordó, és képes jelentős súlyt megtartani. Ráadásul több nagyon hasonló szerkezet a mai napig is működik, például a Mathematical Bridge a híres cambridge-i egyetemen:
Pár éve pedig a Norvég Túra Szövetség önkéntesei összeállítottak egy ilyen hidat a hűvös északon:
Ez pedig a híd makettje:
Mások viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy a technológiában és innovációban sokáig élen járó ősi Kínában is született nagyon hasonló megoldás, az úgynevezett „szivárványhíd”, amelyeket az 11. században is építettek már.
Mindenesetre Leonardónak számos vázlata fennmaradt, amelyek közül többet megépítettek, de a Wikipedia szerint „mindig módosításokkal, így egyetlen fennmaradt épület sem tulajdonítható neki”. Lehet, de a neve örökre fennmarad – de a digitális technológia bűvöletében élő korunkban érdemes a szellemes, egyszerűen megvalósítható szerkezeteken is eltöprengeni, mert sokszor valóban nincs szükség többre.
Itália földjén persze más csodák is megestek, mint a toszkánai Maddalena-híd esetében, amit az ördög segítségével építettek meg. A legenda szerint a hidat Szent Julián építtette, aki, mivel nem tudta befejezni a nehéz projektet, az ördög segítségét kérte, és cserébe felajánlotta neki az első élőlény lelkét, aki átkel a hídon. Miután a híd elkészült, Szent Julián egy darab kenyeret dobott a hídra, amivel egy kutyát csalt át rajta, becsapva ezzel az ördögöt.
leonardo da vinci | leonardo híd | híd
Dubaj a multikulturális gasztronómia egyik fellegvára is
Mi az a kígyófal, és miért alkalmazzák egyáltalán?
Itt van a nyár, ami már önmagában remek hír, de azzal tudjuk fokozni a hangulatot, hogy a napokban megjelenik a Roadster magazin legújabb száma is. Mit találunk benne? Ellátogatunk az Azori-szigetekre, Dubajba és megnézzük Isztambul egyik legenergikusabb kerületét, Beyoğlut. Találkozunk a világhírű brit dizájnerrel, Tom Dixonnal, kifaggatjuk az ikonikus fotós, Slim Aarons hagyatékát őrző Getty Images igazgatóját, és Bott Frigyes meghívására Európa legjobb sommelier-jeivel végigkóstoljuk a régió legérdekesebb furmintjait. Elmerülünk a független kiadású zine-ek színes és hangos világába, meglátogatjuk a Tisza Cipő főhadiszállását, megtapintjuk, mit tudnak az ukrán-Kárpátokból érkező kéziszövésű szőnyegek, egy MV Agusta nyergében pedig végigmotorozzuk Szardínia vadregényes hegyeit. Ismét látványos, sok állomásos, 220 oldalas tripet alkottunk, szerintünk érdemes lesz benevezni rá! A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!