Ez az öt hely felveszi a kesztyűt, és megküzd a turistáival

Legújabb cikkeinkért kövess minket a Roadster Google News oldalán is!

Tavaly sok város visszavágott a túlszaporodó, tiszteletlen, költeni nem akaró turistáknak, mi is sok ilyen intézkedéstől, javaslatról vagy konkrét törvénykezésről írtunk már. A CNN utánanézett, hogy ezek a szigorítások működtek-e, volt-e értelmük és hogy 2020 mit tartogat a legtelítettebb városoknak és turistáiknak. 

Dubrovnik derűlátó a jövőre nézve

A festői horvát város főpolgármestere, Mato Franković elmondta, hogy náluk 2019-ben igazán jól működtek az új szabályok. A szuvenírárus standokat kitessékelték a belvárosból, és az óriási hajók számának limitálása is bejött. A legutóbbi novemberi törvénykezés a vendéglátóhelyeket érinti: nem nyílhat újabb terasz a városban. Hamarosan öt és fél eurós "napi turisztikai adót" rónak ki a busszal érkező daytripperekre, a hajóktól a belvárosba szervezett összekötőbuszok helyett pedig a turisták a tömegközlekedést fogják használni.

Az Airbnb-lakásokat üzemeltetőkre kétszeres adót szabnak ki, így az árakat is kénytelenek feljebb tornászni, vagyis a vendégek visszatérhetnek a hagyományos szállodákhoz, panziókhoz.

Franković tudja, hogy ez egy sérülékeny iparág, de úgy fest, eddig sikeresnek bizonyultak a határozott lépések.

Amszterdam Európa legmagasabb idegenforgalmi adójával támad

Azt már tudjuk, hogy Hollandia befejezte a promotálását a szűkösnek bizonyuló fővárosnak, és további izgalmas és kényelmesebb városok, tájak felé tereli a kiváncsiskodókat. A jó turisták, vagyis a fizetőképesek amszterdami tartózkodásainak szabályzása most kapcsol magasabb fokozatra, ugyanis egy éjszakára, egy szobára eső idegenforgalmi adó hétszázalékos lesz.

Megszűntették a piroslámpás negyed túráit is, és a városnéző csoportok összlétszámát tizenöt főre limitálták.

A csatornákon hajózóknak egy úgynevezett "szórakoztatási adót" is fizetniük kell az út díján felül. A város vezetősége szerint rengeteget dolgoznak azon, hogy Amszterdam tiszta és élhető legyen, de ehhez a turistáknak is együttműködő viselkedést kell tanúsítaniuk.

Szantoríni szamarai továbbra is túlterheltek

Egyike a leggyönyörűbb görög szigeteknek, ám a croissant-alakú Szantoríni éppen a drámai kilátása és képeslapokra illő utcái miatt teljesen élhetetlenné vált – ugyanis mindenki látni akarja. Nemcsak az őslakosoknak, de a szamaraknak is nehezebbé váltak a mindennapok, hiszen amióta világ a világ, a taxik szerepét ők töltik be arrafelé. Egy új szabály szerint a szamarakkal szállíttatott súly nem haladhatja meg a száz kilogrammot, vagy az állat tömegének egyötödét, de nagyon úgy fest, hogy erre az interneten foglalható teherszállító társaságok egyelőre nem készültek fel, és sehol sem tüntették fel az új regulát.

A kikötött hajók száma és a róluk letóduló utasok mennyisége sem a szabályzásoknak megfelelő – a CNN négy random alkalommal vizsgálta meg ezt a faktort.

Cseppet sem csodálkozunk a döcögős szabálykövetésen, a görögök évek óta küzdenek a hulladékügyekkel is – eddig eredménytelenül.

Velencét sem kíméli az Airbnb-láz

Az egyik legsötétebb jövő Velencére várhat, ha ilyen mértékben folytatódik az egynapos turisták zarándoklata. 2020-tól rájuk például adózás vár – a városhasználati díj bevezetése évek óta téma, de még mindig nem lépték meg. Legutolsó információk szerint 2020 júliusában lép életbe a látogatók ilyen szintű szűrése. Ez a díj szezontól függ: csúcsidőkben, illete amikor a város tele van, a háromeurós alapdíj akár háromszorosára nőhet.

Ha viszont valaki a vendégéjszakáját Velencében tölti, ettől mentesül majd. A bevétel a várost illeti, ezt hulladékügyekre, köztisztaságra és "rehabilitációra" fordítják majd.

Kevesebbet említik, de ők is küzdenek az Airbnb és egyéb rövidtávú szállásbérlési lehetőségek ingatlanpiacot sújtó mellékhatásaival.

Ebben a témában is szigorítanak: azok a házak, ahol ilyen tevékenység folyik, kötelezettek, hogy részt vegyenek a szennyvízelvezetésben, saját erőforrásokból megoldva.

Barcelona igyekszik elfogadni a helyzetét

A katalán város először elég barátságtalanul bánt a turistáival, de rájöttek, ez a fajta arrogancia nem célravezető. Bele kellett törődniük, hogy a város már nem lesz ugyanaz, mint például húsz évvel ezelőtt volt.

Meg kell értetniük a lakókkal is, hogy ne füstölögjenek a saját szülővárosuk változásain, mert a turizmus számos pozitív hatással is járhat.

Már ott tartanak, hogy a városhasználati díjat vissza tudják forgatni, és olyan faktorokat fejlesztenek belőle, ami alapjaiban segíti az élhetőbb körülményeket. Ilyen például a tömegközlekedés fejlesztése, a buszjáratok bővítése és sűrítése. 2020 végére minden olyan újítás, ami turisztikai bevételből valósult meg, saját táblát/plecsnit/feliratot kap, hogy ezzel is simíthassák a lokálpatrióták és a turisták között feszülő ellentétet.

Velencéhez hasonlóan legalább hetven olyan városvédő dolgozik Barcelona utcáin, aki a tömegek viselkedéséért felel. Ők a konkrét rendőrségi eljárások előtt figyelmeztetik és intik rendre a tiszteletlenebbeket, legyen az túlzott hangoskodás, szemetelés. Szeretnék a város környékét is bemutatni a turistáiknak, így például a Barcelona-közeli dűlőket.

Ez is érdekelhet:

(Fotók: Unsplash)

nagy sztori | cnn | szantorini | durbovnik | amsterdam | túlturistásodás