Close
Így lett a mellény kötelező ruhadarab és háromszázötven éve hódító divat

Így lett a mellény kötelező ruhadarab és háromszázötven éve hódító divat

A férfiruhatárban az a legizgalmasabb, hogy minden egyes darabnak külön története van. A zakóról (és annak kötelezően kigombolt alsó gombjáról), a díszzsebkendőről, a szmokingról és a hózentrógerről már írtunk, most a mellény sztorijának mentünk utána. Mert legyen egysoros vagy kétsoros, viseljük farmerrel vagy az öltöny részeként, a zakó alatt rejtőzködő mellény már a 17. században tekintélyt szerzett a férfidivat világában, és ma újra egyre népszerűbb.

A britektől eredő mellény több mint háromszázötven éves múltra tekint vissza, mellyel a férfiöltözékek világának nagy öregjei közé tartozik – akárcsak a díszzsebkendő vagy a hózentróger.

Ez a férfiderék karcsúságát kiemelő kiegészítő II. Károly királynak köszönhetően került be a férfiak mindennapi ruhatárába: a király 1666-ban kinyilvánította, hogy szerinte minden magára adó férfinak mellényt kéne viselnie.

A rendelet nyomán a mellény gyorsan elterjedt a választékos öltözködést kedvelő férfiak körében, akik ruhatárában ekkoriban a legjobb alapanyagok (selyem, csipke) különleges gombokkal, szegélyekkel és vibráló színekkel párosultak, nem rejtve véka alá viselőjük vagyonát. Az élénk színek mellett a mellények díszítésével sem bántak csínján – mindezek után nem meglepő, hogy ez az eredetileg a derekat fedő és a zakó alatt rejtőzködő ruhadarab a férfiak öltözékének központi elemévé vált.

Az évszázadok során a mellény megjelenése finomabbá vált: a 19. században a zakó alól kivillanó ruhadarab továbbra is nagy népszerűségnek örvendett, de ekkor már a visszafogottabb színek és a kevésbé díszített anyagok domináltak, a korábbi modellekhez képest pedig rövidebbek és szűkebbek lettek – az utóbbinak köszönhetően fűzőként húzva össze az esetlegesen felesleges centimétereket.

Ezt pedig nem sokkal később a mellény alatt hordott valódi fűzők követték – egy olyan korban, amikor a darázsderék nem csak a nők körében, hanem férjeiknél is hódított, ezáltal kiemelve a vállszélességet, és férfiasabb külsőt kölcsönözve viselőjének.

A mellény mindennapi viselete a 20. század első felében sem változott: leginkább a háromrészes öltöny részeként, gyapjúból készült kiegészítő a divat mellett praktikus célokat is szolgált. Egyrészt az 1920-as, 1930-as években a fűtéshez használt szén túl drága volt az átlagemberek számára, így sokszor minél több ruhadarabbal tartották magukat melegen otthon is, másrészt akkor még a mellény alatt rejtőzött a fehérneműként számon tartott nadrágtartó is.

Az öv megjelenésével nem sokkal később a nadrágtartó és az ennek eltakarását szolgáló mellény is kikerült a reflektorfényből. A mellény pozícióját a nagy népszerűségnek örvendő kötött mellények megjelenése, és a második világháború anyaghiánya csak tovább rontotta: a férfiak a kényelmesebb ruhadarabok felé fordultak, és kevesebb figyelmet szenteltek a divatos öltözködésnek.

Az ezt követő évtizedekben a mellény ugyan nem tűnt el teljesen (az 1970-es években például divatba jött a farmerből vagy bőrből készült változat), de igazán csak az elmúlt évtizedekben kapott újra nagyobb figyelmet a divat világában: az olyan nagy divatházak kifutói mellett, mint az Armani vagy a Dior, ma már a fast fashion márkák polcain is egyre szélesebb választékból válogathatunk, mely szintén bizonyítja a mellény egyre növekvő népszerűségét.

Mikor és milyet? Kis mellényhatározó

Gombolását tekintve a mellény lehet egy- vagy kétsoros. Míg az egysoros mellények a hétköznapibb mellényviseletre is alkalmasak, addig az elegánsabb, kétsoros megoldás leginkább esküvőkön, de mindenképpen csak egy háromrészes öltöny részeként ajánlott.

Egyes mellényeknél megfigyelhető a gallér is, mely hegyes vagy kerek formájú, és általában a mellénnyel azonos anyagból készült – kivéve, amikor a még különlegesebb megjelenésért a mellénnyel kontrasztban áll.

A megszokott, nem túl mély V kivágású mellények mellett az 1920-as években elterjedt a kifejezetten mély kivágású megoldás, mely később sem tűnt el, de leginkább hivatalos eseményeken találkozhatunk vele – na meg Steve McQueen filmjeiben, aki nagy rajongója volt ennek a változatnak.

Ha egy aranyszabályt kéne említenünk az egysoros mellény viselésével kapcsolatban, akkor az az, hogy soha ne gomboljuk be az alsó gombot (az e mögött megbújó legendáról korábban itt írtunk). A kétsoros mellénynél azonban épp ellenkező a szabály, így ezt és a következő alapszabályokat mindenképp tartsuk észben:

  • a mellény mindenképpen passzoljon: legyen kényelmes, de simuljon a felső testre – egy kicsit is bő mellény pont ellenkező hatást érhet el;
  • kerüljük el az övet, és használjunk inkább nadrágtartót. Az öv kizárólag casual viseletkor, zakó nélkül, a cowboy stílus esetén elfogadható;
  • a mély kivágású mellényeket csokornyakkendővel viseljük;
  • a nyakkendőt kössük rövidre, hogy semmiképp se lógjon ki a mellény alól.

Az igazán bevállalósak pedig akár a broken suit jegyében az öltöny anyagától eltérő anyagból készült mellényt is viselhetnek, de a zakózsebben megbújó díszzsebkendővel, egy jól megválasztott inggel és nyakkendővel, na meg a minták és színek játékával is megbolondíthatjuk az öltözékünket.

Ez is érdekelhet:

Úri huncutság a zakózsebben, avagy a díszzsebkendő reneszánsza

A kaland folytatódik
Megjelent a Roadster magazin második nyomtatott kiadása, amelyben ismét olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyek minket is folyamatosan inspirálnak. Szerintünk szebb lett, mint az első szám, reméljük, neked is tetszeni fog. Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazint.
Close

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom