Már kilencven éve annak, hogy a Mercedes-Benz nem éppen könnyű versenyautójával Rudolf Caracciola hazai terepen győzte le az olasz riválisokat, és 1931-ben megnyerte a híres ezer mérföldes Mille Migliát.
Az ezer mérföldes távjáról kapta a nevét a huszadik század egyik legkíméletlenebb autóversenye, a közúton zajló Mille Miglia, amelyet 1931-ben már az ötödik alkalommal rendeztek meg. A mai szemmel nézve látványos kirándulásnak sem utolsó útvonal Bresciától Pármán és Bolognán át, majd az Appennineken keresztül vezetett, Firenzét és Sienát érintve egészen Rómáig. Majd visszafelé Perugia és Macerata városán át az Adriai-tenger partján Rimini, Bologna és Verona érintésével vezetett vissza az út Bresciába.
A harmincas évek nem indultak valami biztatóan,
a New York-i tőzsde 1929-es összeomlása olyan drámai következményekkel járt a világgazdaság számára, amelyet az autóipar is megszenvedett. A németországi autóeladások körülbelül a felére estek vissza, amivel a Daimler-Benz bevétele is a felére csökkent, ezért a vezetőség számára nem volt kérdés, hogy leállítják a vadonatúj versenyautó fejlesztését. Rudolf Caracciola, a Mercedes gyári pilótája is megkapta a felmondását, de sikerült meggyőzni, hogy a gyártó mérsékelt támogatása mellett elinduljon az ezer mérföldes versenyen.
Az olasz csapatok egyértelműen előnyben voltak a hazai pálya ismerete miatt, és az útvonalon is számtalan alkatrészellátó pontot állítottak fel, amivel a külföldi indulók aligha tudták felvenni a versenyt.
Nem éppen favoritként rajtolt tehát a stuttgarti csapat, Rudolf Caracciola és mitfárere, Wilhelm Sebastian.
A versenyautójuk, amit akkor még SSK-nak neveztek a Super Sport Kurz után, nem számított a legmodernebb technikának, de sikerült rávenni Dr. Hans Nibel vezető fejlesztőt, hogy jelentős ráfordítással tegye versenyképesebbé.
A 7,1 literes, hathengeres motort teljesen átdolgozták, a Roots kompresszorral a teljesítménye elérte a 300 lóerőt, amivel a végsebessége a harmincas években szédítő 235 km/h volt. Speciális, vékonyabb vázszerkezettel és számtalan könnyítő furattal a versenyautó tömegét végül 125 kilogrammal 1352 kilogrammra csökkentették – 1932-től ennek megfelelően a típusjelzéséhez csatlakozott a Leicht, azaz könnyű,
így lett Mercedes-Benz SSKL a német gyártó legendás versenyautójának neve,
egyben az utolsó példány ebből a modellből.
1931. április 12-én, pontosan 15 óra 12 perckor sorakozott fel az autójával Caracciola és Sebastian a rajtvonalra. Az utak szűkösek voltak, számos hegyi átkelővel, ezért a stuttgarti pilóta csak a verseny vége felé tudott padlógázzal száguldani.
"Tizenhat órán át ültem a kormány mögött, tizenhat órán át száguldottunk keresztül-kasul Olaszországon,
olykor a fényszóró csekély fényében tapogatózva éjjel, hogy aztán vakító napsütéssel köszöntsön minket a reggel. Tizenhat órán át fogalmam sem volt a több száz járműből álló, óriási mezőnyben, hogy tulajdonképpen hol is állunk" – emlékezett vissza Caracciola.
A bresciai befutóban a csapatfőnök Alfred Neubauer szinte kiugrott a bőréből, és lassan Caracciola is megértette, hogy első nem olasz versenyzőként megnyerték az ezer mérföldes versenyt. Harmincegy olasz csapat futott be mögöttük, mielőtt a következő külföldi duó is megérkezett. 16 óra, 10 perc és 10 másodperc alatt teljesítették az 1635 kilométeres távot, és
a 101,6 km/h átlagsebesség már önmagában is szenzációnak számít,
mert korábban még egyetlen autóval sem sikerült átlépni a 100 km/h álomhatárt.
Rudolf Caracciola, a Mercedes-Benz gyári pilótája az első ezüstnyíl-korszak sztárja lett
a harmincas években, miután 1935-ben, 1937-ben és 1938-ban is megnyerte a Grand Prix Európa-bajnoki címet, amely az 1950-től megrendezett Formula–1-es világbajnokság elődjének tekinthető. Az 1901-ben született Caracciola ezenkívül háromszor lett az európai hegyibajnokság első helyezettje, és mindössze ötvennyolc éves korában, 1959-ben hunyt el.
A Mille Miglia abszolút rekordja is a Mercedes-Benz nevéhez fűződik,
Stirling Moss és Denis Jenkinson állította be a 300 SLR versenyautójával, amikor 1955-ben 10 óra, 7 perc és 48 másodperc alatt nyertek. 157,65 km/h átlagsebességük nem talált legyőzőre azóta sem, igaz, 1957-ben rendezték meg az utolsó eredeti Mille Migliát, amit több súlyos baleset után szüntettek meg.
A legendás név két évtizeddel később éledt fel, és a mai napig a klasszikus autók kedvelőinek egyik legnépszerűbb eseménye. A veteránversenyen olyan járművek indulhatnak, amelyek az eredeti Mille Miglián is részt vehettek 1927 és 1957 között, a látványukat pedig több százezren élvezhetik a verseny útvonala mentén. Az idei futamot 2021. június 16. és 19. között tervezik megrendezni.
(Képek: Mercedes-Benz, Getty Images)
Régi idők versenyei
Az ötvenes évek versenyautóinak hangulatát élhetik át a szerencsések, akik megszerezhették a Jaguar által újra gyártásba adott C-Type egyik példányát. A Mille Miglia emlékversenyen kívül pedig olyan pompás eseményeken vehetnek majd részt, mint a Concorso d’Eleganza Villa d’Este, ahol a leggyönyörűbb veterán autók sorakoznak fel.
mille miglia | autóverseny | mercedes | versenyautó | mercedes-benz sskl | mercedes-benz
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!