Jelenleg is óriási autós roadtripen vagyunk, már négy ország aszfaltcsíkjait hagytuk magunk mögött – elmeséljük, milyenek a hatályos járványszabályozások a való életben.
A Roadster magazintól ketten útra keltünk, hogy egy elképesztően szép – és ugyanennyire intenzív – úttal pótoljuk mindazt, ami tavaly óta kimaradt. Mivel közlemények és a külföldi sajtó alapján mi is sokat tudósítunk, hogy mi-merre-hány-óra járványszabályozások ügyében, most kézzelfogható, saját tapasztalatokat is szeretnénk veletek megosztani, melyik országban mit érzékeltünk a mostani helyzetből.
Ausztria
Ausztria felé léptük át először autóval a határt; a magyar szakaszon semmi nem történt, az osztrák részen a határőr a védettségi igazolványt kérte. Ennyi volt; nem olvasta be a QR-kódot, és az sem érdekelte, milyen vakcinatípusról van kiállítva az igazolvány (páran vagyunk szputnyikosak, ami elvileg nem elfogadott Ausztriában és PCR-teszt kellene),
csak távolról megmutattuk, és ennyi volt, suhantunk tovább.
Az országban az egyetlen hely, ahol védettségit vagy tesztet kértek volna, a szálláshelyünkön volt. A vendéglátóhelyeken és egyéb szabadidős helyeken (például strandon) nem kértek igazolványt vagy tesztet, viszont több helyen meg kellett adni az adatainkat esetleges kontaktkutatás céljából (sok helyen ezt QR-kódos rendszeren keresztül kellett neten megtenni).
Ausztriában tömegközlekedésen és beltéren kötelező a maszk (de például senki nem szól semmit, ha nem FFP2 van valakin, viszont valóban az a legelterjedtebb), de ha leül már az ember például egy étteremben, nem kell hordani, csak felálláskor. Közterületen, kültéren nem kell maszk.
Szlovénia
Ausztria után pár nappal Magyarországról léptük át a határt. Észre sem vettük: senki nem volt a határon, így persze nem is kértek semmit. Ötnapos szlovén utunk során azt tapasztaltuk, nagyon laza a maszkviselés vendéglátóhelyeken:
leginkább csak a személyzet hordja, és ők sem mindig (kültéren például szinte soha), beltérben elvileg kötelező lenne, de senki nem szól, ha valakin nincs, boltokban viszont mindenkinek kötelező.
Tesztet vagy igazolást sehol nem kértek Pirantól Ljubljanán át Mariborig, adatokat is csak a szálláshelyeken. A vendéglátóhelyek viszont szigorúan minden városban éjfélkor zárnak.
Olaszország
Szlovéniából autóztunk át az olaszokhoz: üres határ, senki nem állított meg minket semmilyen dokumentumért. Olaszországban az emberek meglepően komolyan veszik a maszkot: minden pincér, minden eladó, minden recepciós hordja, kültéren és beltérben egyaránt, orr fölött, rendesen, szintén meglepően sokan sima járókelőként is.
A szállásokon senki sem kért tesztet vagy igazolványt, csupán az adatokat, az éttermek, bárok szintén nem kértek semmi ilyesmit. Azt viszont komolyan veszik, hogy ha beltérben feláll az ember, legyen rajta maszk – cserébe viszont nincs zárási limit, éjjel kettőig simán nyitva vannak helyek.
Mi az Eb-döntő estéjét Torinóban töltöttük – szerintünk el tudod képzelni, milyen őrült, tomboló energiákkal teli, mámoros hangulat volt a győzelem éjszakáján.
Finoman szólva is hígultak a maszkszabályok, aznap este vért ittak az olaszok és csak a győzelem volt az érdekes, a bárok személyzetét sem érdekelte már, ki lép be maszk nélkül.
Franciaország
Olasz oldalról léptük át a francia határt – tippelj, mi történt! Semmi, itt sem ellenőrzött semmilyen iratot, tesztet vagy igazolványt senki. A franciáknál nagyon hasonló az olaszokhoz a maszkozás (személyzet hordja, és beltéren kötelező, kivéve persze, ha Eb-győzelem van),
szállásokon vagy éttermekben sem kérnek el semmilyen adatot, tesztet vagy igazolást, köztéren, kültéren nem kell maszk, valamint beltéri, medencés spa-fürdőhelyeken sem.
Egyelőre ezeket tapasztaltuk intenzív és csodálatos utunk során a járványból, majd mesélünk a többi, hihetetlen élményünkről is nagyon sokat a Roadster hasábjain.
Úgyhogy ha eddig esetleg nagyon kedvetlen voltál, hogy egyes szigorítások megakadályozzák a felhőtlen utazást, szerintünk nem kell annyira félni, mi alig-alig érzékelünk valamit a járványügyi intézkedésekből.
(Fotók: Unsplash)
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Egy jó tervhez is kellhet több perspektíva
–
Sulciová Silvia interjú
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!