Honnan kapta a nevét a Soho, a Times Square, a Harlem? Tényleg volt régen fal a Wall Street helyén? És maga Manhattan mit jelent?
Mi, európaiak joggal vagyunk büszkék a történelmünkre, ám ennek kísérőjelenségeként olykor talán önkéntelenül is lesajnáljuk az Egyesült Államok krónikáját. Igaz, az utóbbi múltja kevésbé hosszú, mint Európáé, de ettől még érdekes, sokszínű és izgalmas is.
Mi más bizonyítaná ezt jobban, mint a tény, hogy már csupán a manhattani elnevezések is elég sokat elárulnak a múltról – erről született egy remek térkép is.
Kezdjük magával a Manhattannel: a név a Lenape őslakosok nyelvén „a sok domb szigetét” jelenti. Igen ám, de a sziget területeit, utcáit már zömmel a telepesek nevezték el, a saját kultúrájukból kiindulva.
- Harlem a holland Haarlem városról kapta a nevét, de Greenwich (a zöld kerület jelentésű groenwijck nyomán) és Bowery (a farmot jelentő bouwerij alapján) is holland eredetű.
- Vannak mozaikszavak, mint a Soho (South of Houston), a Tribeca (Triangle below canal street) vagy a Nolita (North of Little Italy).
- Hírességekről is neveztek el dolgokat, ilyen a Carnegie Hill (Alexander Carnegie skót iparmágnás után), a Lenox Hill (a szintén skót üzletember Robert Lenox után) vagy a Fort George (ami egy, V. György királyról elnevezett tényleges erőd volt).
- És mindenféle egyéb érdekesség is megtalálható, például Chelsea-t egy brit idősek otthonáról nevezték el, a Times Square a The New York Times szerkesztőségének székhelye, de a legérdekesebb talán – és ezzel visszakanyarodtunk a történelemhez –, hogy a pénzügyi világ egyik központjaként ismert Wall Street helyén egykor valóban egy fal állt, ami elválasztotta a telepeseket az őslakosoktól.
Bár ilyen név még nem született, évente négyszer Stonehenge-dzsé változik Manhattan...
...méghozzá az úgynevezett Manhattanhenge-jelenség idején, amikor a lenyugvó vagy a felkelő nap a város fő hálózatának kelet-nyugati irányú utcáihoz igazodik, vagyis a napkorong azok végén jelenik meg. Az ember így aztán úgy érezheti, hogy az utca végén a napkorong várja.
Ezt a képet évente mindössze négyszer láthatjuk: május 28-án és július 13-án a naplemente, míg december 5-én és január 8-án a napfelkelte igazodik az utcákhoz.
(Nyitókép: Central Park, fotó: Unsplash)
amerikai egyesült államok | new york | manhattan
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!