Hívhatjuk az ötvenes-hatvanas évek ritkaságait újra felfedező boltnak, ahol a vevők még egy kávét is kapnak, de alapvetően közösségi térként működik a kanyargós budai utcák egyikében megbújó, különféle vásároknak és brunchoknak otthont adó Nos.
A Halászbástya tövében a lépcsők lábánál lapuló helyen korábban a Szerpentin Szalon fogadta a vendégeket.
Kávéval, egyedülálló hangulattal, mosollyal, kedvességgel.
Szerencsére mindegyik portéka megmaradt a Hunyadi utcában szeptemberben megnyitott üzletben is, melyet három barátnő, Katona Éva, Hitka Viktória és Doszpot Gabi indított el.
A hasonló profilú belvárosi helyektől annyiban tér el, hogy kisebb léptékűnek mondható, de ennél sokkal fontosabb, hogy barátságosabb és családiasabb, mint mondjuk egy ismerkedésre szánt hetedik kerületi zsibongó.
– "Van úgy, hogy a környéken élők csak egy köszönésre vagy egy kávéra néznek be hozzánk. Infócsere alakul ki ilyenkor, amit hívhatunk akár pletykának is, de én inkább odafigyelésnek mondanám. Meghallgatjuk az itteniek gondjait, bajait, osztozunk az örömükben, bánatukban, mert abszolút nyitottság jellemző a környékre. Egymást ismerő emberek közösségi helye ez" – avat be a Nos filozófiájába az ötletgazdák egyike, Doszpot Gabi, aki egy négy hónapos négylábút próbál fegyelmezni közben, ami nem mindig megy könnyen, elvégre ő itt a Jani.
– "A Várnegyedben lakunk mindhárman, mondhatni szomszédok vagyunk. Ide jártunk kávézni, beszélgetni. Amikor jött a lehetőség, egyből lecsaptunk rá, mert mindannyian szerettünk volna belefogni valamibe, de külön-külön nem lettünk volna rá képesek. Hirtelen döntés volt, de gyorsan megvitattuk és belevágtunk. Kezdetben szóba került, hogy kávézóként visszük tovább a helyet, ám vendéglátós tapasztalat hiányában inkább a bolt mellett tettük le a voksunkat" – folytatja a történetet a korábban diplomáciai vonalon dolgozó, jelenleg ingatlanos Gabi, akitől azt is megtudtuk, hogy társaival saját ízlésükre formálták a helyet – már amennyire a kezük erejéből tellett.
Apropó társak: a képzőművész Hitka Viki látványterveket és könyvillusztrációkat készít, arculatot tervez, porcelántárgyakat fest, Katona Évi pedig maga mögött hagyva a pr-szakmát, megtanult kötni, és saját vállalkozásba fogott.
A Nos tehát mindegyikőjüknek afféle szerelemprojekt, melyben a feladatokat megosztják egymás között: Gabi a bútorokért és a lakáskiegészítőkért felel, Évié értelemszerűen a kötős brand, Viki a míves porcelánokat teszi a közösbe.
A kuckójellegű üzletben pihenő tárgyak jelentős része saját gyűjtés, családi emlék. Legtöbbjüknek története van, amiket imádnak az egyedi szuvenírekre vadászó külföldiek.
Odavoltak a porcelántányérra pingált volánbuszért, és addig nyaggatták a házigazdákat, amíg el nem mesélték nekik a Volán sztoriját. Imádják az apróbb, porcelánból készült tárgyakat (hiszen könnyebb hazavinni a repülőn), a komplett pohárkészleteteket, de még a gumizsiráfokat is.
Ugyan a helyet első blikkre inkább csajosnak mondanánk, rengeteg férfi is jár ide, akik főleg a könyvek között böngésznek és ajándékot keresnek a barátnőiknek – vagy éppen kötött sapkát maguknak. Megtalálhatjuk itt nagymama régi, újrahúzott székét, anyuka díszpárnáját,
de megfér egymás mellett a nemzetközi nőnapra a hatvanas években kiadott hollóházi csészealj és a Michael Jackson-karkötő, hogy egy könnyező Madonnáról már ne is beszéljünk.
Akadnak beazonosítatlan kincsek, többek között egy ismeretlen gyermekről készült fekete-fehér portré, ami a lányok szerint aligha talál gazdára. Ha körbenézünk, láthatunk még szomszéd fiú által leadott, nagynénitől megörökölt varrógépet, porcelántárgyaktól roskadozó polcokat, ritka könyveket, bőrfoteleket, dizájnergyártmánynak tűnő székeket, csillárokat – közös bennük, hogy mindegyik átitatódott a múlt évszázad egy-egy sajátos hangulatával.
– "Persze fáj a szívem értük, de eljön az a telítődési pont, amikor már muszáj megválni tőlünk. Ilyenkor arra gondolok, hadd legyen másnak is öröme bennük" – mondja Gabi a Nosban új életet kezdő, cseppet sem tucattermékeknek mondott dolgokról. Neki köszönhetjük az ötven, hatvan esztendős székek új gúnyáit, melyekért szintén rajonganak a betérők, és nehezen tudják elképzelni, hogy tényleg azt a széket látják viszont, amely évtizedekkel ezelőtt a nagyi nappalijában fogadta a vendégeket.
Annak ellenére sem kell a kincsek elapadásától tartani, hogy a turisták, a dizájnerek és a gyűjtők már elmentették a kedvenceik közé a Nost. Az utánpótlás hosszú esztendőkre biztosított, mert valaki úgy is mindig benyit, és szól, hogy akad egy kiüríteni való padlás vagy nyaraló.
Ez is érdekelhet:
Olyan neves projektek kötődtek a nevükhöz, mint a Hotel Nomuri, a budai Zona étterem, a Zsidró hajszalon, a My Green Cup és az Innio arculatának megálmodása.
(Fotók: Pálfi Balázs)
kincsek | porcelán | bútor | nagy sztori | retro | NOS
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!