A Nulla-sziget leginkább csak az adatbázisokban létezik, bár néhányan úgy hivatkoznak rá, mint a „legvalóságosabb fiktív sziget”-re.
A földrajzi szélesség és hosszúság rendszerében a Föld felszínének minden pontja megadható két koordinátával. És a rendszerből következik az is, hogy van egy 0, 0 koordináta: az Egyenlítő és a kezdőmeridián találkozási pontja.
Ez a pont Afrikától nyugatra, a Guineai-öbölben található, és a geodéziai zsargonban csak Nulla-szigetként hivatkoznak rá. De ez igazából fiktív hely, nincs ilyen sziget, csak az Atlanti-óceán hullámzik ott, a hátán pedig egy meteorológiai bója, az úgynevezett 13010-es állomás, ami időjárási adatokat rögzít.
Mégis történnek érdekes dolgok ezen a ponton.
A webes térképek, adatbázisok, sőt a repülőgépek útvonalai technikai hibák miatt vagy egyéb okokból meglepő eseményeket generálnak. Futó és bringázó emberek, autókölcsönző, Covid-esetek, kibertámadások történtek ott virtuálisan.
A nem várt történések egyik oka, hogy a Nulla-sziget a nem megfelelően geokódolható adatok alapértelmezett otthona. Vegyük például a Stravát.
A fitnesz alkalmazás futókat és bringásokat követ az okoseszközeik segítségével, az általuk generált földrajzi koordináták alapján rögzítve az adatokat. Ám ha a rendszer hibázik, az eredmény egy, a Strava hőtérképén élénken világító „rejtélyes aktivitáshalmaz” az Atlanti-óceánban, a (0,0) koordinátáinál.
Ennél azonban cifrább dolgok is történtek itt, derül ki a Florida International University kutatója, Juhász Levente friss tanulmányából, melynek címét egy, a Nulla-szigettel kapcsolatban a Redditen keringő összeesküvés-elmélet ihlette: „Azt hiszem, felfedeztem egy katonai bázist az óceán közepén”.
A tanulmány – amelyet Juhász Peter Mooney-val, a Maynooth University oktatójával közösen jegyez – részletesen taglalja a fenti eseteket, illetve több más jelenség történetét, előfordulását és következményeit. De az alapvető magyarázat meglehetősen egyszerű, ahogy Juhász a Bloombergnek mondta:
„Létezik a liminális hely fogalma a földrajzban, ami azt jelenti, hogy 'a helyek között'. Például egy reptér nem célállomás, nem igazán jelent számodra semmit, mégis egy fizikailag létező hely. A Nulla-sziget hasonló ehhez: összeköti a képzeletbelit a valósággal. Bizonyos értelemben valóságos, szerepel az adatbázisokban és le lehet térképezni.”
Juhászék kutatása szerint először egy 1957-es rajzfilmben, a Colonel Bleep-ben használták a Nulla-sziget fogalmat – ott építette a főhadiszállását Bleep ezredes –, majd 2008-ban egy programozó, Steve Pellegrin vette elő.
Talán a legbizarrabb eset a koronavírushoz kötődik. Ensheng Dong doktorandusz koronavírus-térképet készített a Johns Hopkins Egyetemen, globálisan ábrázolva a vírus előfordulási helyeit. Ám voltak esetek, amelyeket képtelenség volt pontosan elhelyezni, például a Diamond Princess tengerjáró hajóról rengeteg embert evakuáltak, majd vittek kórházba a világ különböző részeire 2020 februárjában. Dong a hasonló esetekben gyakran használt alapértelmezett koordinátáknál helyezte el ezeket az eseteket: az USA földrajzi középpontjában, ami történetesen Kansas államban található.
Nem volt jó ötlet. „Már másnap hívták az egyetemet helyi lakosok, akik látták, hogy a piros pont az otthonaik felett van – emlékezett Dong. – Nagyon dühösek voltak.” Felkeresték a polgármesterüket, a lelkészüket, sőt még a Fehér Háznál is panaszt tettek a piros buborék miatt.
Nem véletlenül frusztráltak a régióban: már sokszor okozott problémát, hogy az Egyesült Államok kellős közepén helyezkedik el a terület. Dong mindenesetre más megoldást talált: az összes olyan esetet, amit nem lehetett pontos helyhez kötni, áttette a (0,0) koordinátákra, a Nulla-szigetre.
My moment of levity for the day... #nullisland is clearly visible on the #COVID19 map. Includes the Diamond Princess and some unassigned counties in the US. pic.twitter.com/u8CFO4vizG
— Ann Jackson (@AnnUJackson) March 26, 2020
Így lett a semmi közepén egy nagy koronavírus-gócpont. Mégis, az ehhez hasonló esetekben hasznos lehet, ha bizonyos adatokat valahol össze lehet gyűjteni. Juhász úgy látja, ebből akkor származhat probléma, ha ezt a célt nem kommunikálják megfelelően a térképet használók felé: „Az a fontos, hogy a kutatók értsék, az emberek pedig tisztában legyenek a létezésével.”
Nos, néhányan tisztában vannak, legalábbis a Twitteren láttunk felhasználót, aki nagyot röhögött a repülőn ülve, mert a gép szerint a Nulla-szigetről indultak Los Angelesbe. Más esetben a koordináták összezavarodása szintén inkább vicces, mint drámai bakikat okozott. Így történhetett meg, hogy hokistadion épült, gyorsétterem vagy éppen autókölcsönző nyílt a Nulla-szigeten.
Really need to visit @NullIsland now, since it's acquired a hockey arena. 🏒 pic.twitter.com/ABMdcEJ494
— Kitty Hurley (@geospatialem) April 30, 2018
When travel restrictions are lifted, why not fly to Null Island on Air Null! A quick map for the #30DayMapChallenge, using a globe image made by @onestopmap #lovemaps #cartography #nullisland pic.twitter.com/rDcs3zlzF2
— Hans van der Maarel (@redgeographics) November 29, 2021
Excellent to see that there are some cars for hire on @nullisland #nullisland @Europcar #gis #nerd #gischat pic.twitter.com/N6IACwonGo
— Nick Bearman (@NickBearmanUK) October 15, 2019
Szóval Nulla-sziget nincs, nem találjuk a fizikai valóságban (a legközelebbi szárazföld a 650 kilométerre lévő Ghánai partszakasz), mégis mennyi minden történik ott. Ezek után a legkevesebb, hogy néhányan még Nulla-sziget pólókat is árulnak a neten.
Ami pedig tényleg van, a 13010-es meteorológiai állomás, azaz a Soul nevű háromméteres bója, a PIRATA hálózat része – bár ha jól értelmeztük az adatokat, mostanában nem nagyon működik.
Ugyanakkor nem kell feltétlenül a semmibe utazni különleges helyekért: Toszkánában például mindjárt tíz kihagyhatatlan helyet szedtünk össze a zenélő homoktól egy misztikus szellemvárosig.
(Forrás: Bloomberg, borítókép: Unsplash, illusztráció)
földrajz | sziget | föld | nulla-sziget
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!