A Nulla-sziget leginkább csak az adatbázisokban létezik, bár néhányan úgy hivatkoznak rá, mint a „legvalóságosabb fiktív sziget”-re.
A földrajzi szélesség és hosszúság rendszerében a Föld felszínének minden pontja megadható két koordinátával. És a rendszerből következik az is, hogy van egy 0, 0 koordináta: az Egyenlítő és a kezdőmeridián találkozási pontja.
Ez a pont Afrikától nyugatra, a Guineai-öbölben található, és a geodéziai zsargonban csak Nulla-szigetként hivatkoznak rá. De ez igazából fiktív hely, nincs ilyen sziget, csak az Atlanti-óceán hullámzik ott, a hátán pedig egy meteorológiai bója, az úgynevezett 13010-es állomás, ami időjárási adatokat rögzít.
Mégis történnek érdekes dolgok ezen a ponton.
A webes térképek, adatbázisok, sőt a repülőgépek útvonalai technikai hibák miatt vagy egyéb okokból meglepő eseményeket generálnak. Futó és bringázó emberek, autókölcsönző, Covid-esetek, kibertámadások történtek ott virtuálisan.
A nem várt történések egyik oka, hogy a Nulla-sziget a nem megfelelően geokódolható adatok alapértelmezett otthona. Vegyük például a Stravát.
A fitnesz alkalmazás futókat és bringásokat követ az okoseszközeik segítségével, az általuk generált földrajzi koordináták alapján rögzítve az adatokat. Ám ha a rendszer hibázik, az eredmény egy, a Strava hőtérképén élénken világító „rejtélyes aktivitáshalmaz” az Atlanti-óceánban, a (0,0) koordinátáinál.
Ennél azonban cifrább dolgok is történtek itt, derül ki a Florida International University kutatója, Juhász Levente friss tanulmányából, melynek címét egy, a Nulla-szigettel kapcsolatban a Redditen keringő összeesküvés-elmélet ihlette: „Azt hiszem, felfedeztem egy katonai bázist az óceán közepén”.
A tanulmány – amelyet Juhász Peter Mooney-val, a Maynooth University oktatójával közösen jegyez – részletesen taglalja a fenti eseteket, illetve több más jelenség történetét, előfordulását és következményeit. De az alapvető magyarázat meglehetősen egyszerű, ahogy Juhász a Bloombergnek mondta:
„Létezik a liminális hely fogalma a földrajzban, ami azt jelenti, hogy 'a helyek között'. Például egy reptér nem célállomás, nem igazán jelent számodra semmit, mégis egy fizikailag létező hely. A Nulla-sziget hasonló ehhez: összeköti a képzeletbelit a valósággal. Bizonyos értelemben valóságos, szerepel az adatbázisokban és le lehet térképezni.”
Juhászék kutatása szerint először egy 1957-es rajzfilmben, a Colonel Bleep-ben használták a Nulla-sziget fogalmat – ott építette a főhadiszállását Bleep ezredes –, majd 2008-ban egy programozó, Steve Pellegrin vette elő.
Talán a legbizarrabb eset a koronavírushoz kötődik. Ensheng Dong doktorandusz koronavírus-térképet készített a Johns Hopkins Egyetemen, globálisan ábrázolva a vírus előfordulási helyeit. Ám voltak esetek, amelyeket képtelenség volt pontosan elhelyezni, például a Diamond Princess tengerjáró hajóról rengeteg embert evakuáltak, majd vittek kórházba a világ különböző részeire 2020 februárjában. Dong a hasonló esetekben gyakran használt alapértelmezett koordinátáknál helyezte el ezeket az eseteket: az USA földrajzi középpontjában, ami történetesen Kansas államban található.
Nem volt jó ötlet. „Már másnap hívták az egyetemet helyi lakosok, akik látták, hogy a piros pont az otthonaik felett van – emlékezett Dong. – Nagyon dühösek voltak.” Felkeresték a polgármesterüket, a lelkészüket, sőt még a Fehér Háznál is panaszt tettek a piros buborék miatt.
Nem véletlenül frusztráltak a régióban: már sokszor okozott problémát, hogy az Egyesült Államok kellős közepén helyezkedik el a terület. Dong mindenesetre más megoldást talált: az összes olyan esetet, amit nem lehetett pontos helyhez kötni, áttette a (0,0) koordinátákra, a Nulla-szigetre.
My moment of levity for the day... #nullisland is clearly visible on the #COVID19 map. Includes the Diamond Princess and some unassigned counties in the US. pic.twitter.com/u8CFO4vizG
— Ann Jackson (@AnnUJackson) March 26, 2020
Így lett a semmi közepén egy nagy koronavírus-gócpont. Mégis, az ehhez hasonló esetekben hasznos lehet, ha bizonyos adatokat valahol össze lehet gyűjteni. Juhász úgy látja, ebből akkor származhat probléma, ha ezt a célt nem kommunikálják megfelelően a térképet használók felé: „Az a fontos, hogy a kutatók értsék, az emberek pedig tisztában legyenek a létezésével.”
Nos, néhányan tisztában vannak, legalábbis a Twitteren láttunk felhasználót, aki nagyot röhögött a repülőn ülve, mert a gép szerint a Nulla-szigetről indultak Los Angelesbe. Más esetben a koordináták összezavarodása szintén inkább vicces, mint drámai bakikat okozott. Így történhetett meg, hogy hokistadion épült, gyorsétterem vagy éppen autókölcsönző nyílt a Nulla-szigeten.
Really need to visit @NullIsland now, since it's acquired a hockey arena. 🏒 pic.twitter.com/ABMdcEJ494
— Kitty Hurley (@geospatialem) April 30, 2018
When travel restrictions are lifted, why not fly to Null Island on Air Null! A quick map for the #30DayMapChallenge, using a globe image made by @onestopmap #lovemaps #cartography #nullisland pic.twitter.com/rDcs3zlzF2
— Hans van der Maarel (@redgeographics) November 29, 2021
Excellent to see that there are some cars for hire on @nullisland #nullisland @Europcar #gis #nerd #gischat pic.twitter.com/N6IACwonGo
— Nick Bearman (@NickBearmanUK) October 15, 2019
Szóval Nulla-sziget nincs, nem találjuk a fizikai valóságban (a legközelebbi szárazföld a 650 kilométerre lévő Ghánai partszakasz), mégis mennyi minden történik ott. Ezek után a legkevesebb, hogy néhányan még Nulla-sziget pólókat is árulnak a neten.
Ami pedig tényleg van, a 13010-es meteorológiai állomás, azaz a Soul nevű háromméteres bója, a PIRATA hálózat része – bár ha jól értelmeztük az adatokat, mostanában nem nagyon működik.
Ugyanakkor nem kell feltétlenül a semmibe utazni különleges helyekért: Toszkánában például mindjárt tíz kihagyhatatlan helyet szedtünk össze a zenélő homoktól egy misztikus szellemvárosig.
(Forrás: Bloomberg, borítókép: Unsplash, illusztráció)
nulla-sziget | sziget | földrajz | föld
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!