2000 óta duplájára nőttek az óceánjáró hajók, és több mint hússzor annyi turistahajó közlekedik, mint a hetvenes években. Mi lesz, ha folytatódik a tendencia, és hogyan regulázhatják meg az óceánjárók elég komoly üvegházhatású-gáz-kibocsátását?
Idén év elején mutatták be a világ legnagyobb óceánjáró hajóját, az Icon of the Seast. A hajó csak nyomatékosítja az évtizedek óta tartó tendenciát: 2000 óta a legnagyobb luxushajók mérete több mint a duplájára hízott. Ha a tendencia hasonló ütemben folytatódik, 2050-re a nagy óceánjárók nyolcszor akkorák lesznek, mint a Titanic volt. Ahogy a Transport & Environment (T&E) tanulmánya fogalmazott:
„A tízszintes, 269 méter hosszú, 1912-ben vízre bocsátott Titanic halászhajónak tűnne a mai társai mellett.”
A Titanic egyébként már két évvel ezelőtt sem fért volna be még a száz legnagyobb hajó közé sem.
A T&E ezért szigorúbb éghajlati követelmények bevezetését kéri a tengerjáró hajókkal szemben, valamint a kibocsátásuk teljes körű és átlátható közzétételét.
„A tengerjáró hajók jóval több időt töltenek a kikötőkben, mint más hajótípusok, és azonnali egészségügyi kockázatot jelentenek az emberi lakosságra és a természetre – áll a jelentésben. – Tekintettel luxusstátuszukra, és a greenwashing praktikáikra, a tengerjárókat üzemeltető társaságoknak kellene vezetniük az iparág karbonsemlegesítési törekvéseit.”
Annak idején a Titanic 2500 utast tudott szállítani, a teljes űrtartalma 46 328 bruttó regisztertonna volt. Ugyanez a két mutató az Icon of the Seas esetében 7600, illetve 248 700; a húsz emeletén hét medence, egy vízipark és több mint 40 bár található.
Ha a körutazások száma ugyanúgy nő, mint az elmúlt húsz évben, akkor 2050-re a T&E kalkulációja szerint a legnagyobb hajók kapacitása 10 500-ra hízik majd, a bruttó regisztertonna pedig 345 ezerre.
Közben a tengert járó hajók száma is exponenciálisan nőtt az elmúlt évtizedekben: az 1970-es 22 hajóról mára 521-ig jutottunk. Így aztán az Európában közlekedő óceánjárók metán kibocsátása 500 (ötszáz) százalékkal növekedett 2019 és 2022 között, míg a szén-dioxid csak szerény 17-tel. Viszont a metán jóval erősebb üvegházhatású gáz, mint a CO2.
A körutazás luxusüzlet, ezért is felelősséget kell vállalnia az üzemeltetőknek az éghajlatra gyakorolt hatásért. „Ha el akarják kerülni, hogy egyre több nemkívánatossá váljanak, meg kell tisztítaniuk az iparágat” – utalt Inesa Ulichina, a T&E fenntarthatósági szakembere arra, hogy több európai városban korlátozásokat vezettek be a nagy tengerjárókkal szemben: Velencében megtiltották, hogy kikössenek, Mallorcában és Barcelonában a napi számukat korlátozták. Amszterdam pedig nemrég jelentette be, hogy 2035-ig kitiltja őket a városközpontból.
A tengerjáró hajók jelenleg mentesülnek az üzemanyagadók, valamint a legtöbb társasági- és fogyasztói adó alól – jegyzi meg a T&E. A Transport & Environment elvégzett egy gyors számítást is: 2024-ben mintegy 36 millióan utaznak ilyen hajóval, így egy utazásonként 50 eurós „sétahajó-adó” 1,6 milliárd eurós bevételt hozna világszerte – ezt az alapot fel lehetne használni az ipar szén-dioxid-mentesítésére, például hidrogén alapú e-üzemanyagokba való befektetéssel.
Az idén bevezetett EU-s korlátozások az 5000 tonna feletti hajókat vonja be a Kibocsátáskereskedelmi rendszerbe (Emissions Trading System). Ez CO2-kvóták vásárlására kényszeríti a cégeket, mivel súlyos bírságot kaphatnak, ha nincs ezekből neki elég a kibocsátásuk fedezésére.
2026-tól a metán- és dinitrogén-oxid-kibocsátásra is vonatkozik majd a szabályzat, melynek felső határait folyamatosan csökkentik majd, és 2025-től fokozatosan emelkedni fog a szennyezett üzemanyag használatáért járó büntetés is a FuelEU Maritime program keretében.
Mindezen intézkedéseknek köszönhetően 2030-tól lényegesen többe kerülhet egy azonos időtartamú hajóút fosszilis üzemanyaggal, mint megújulókat használva.
(Forrás: Euronews, a képeken az Icon of the Seas szerepel, fotók: Royal Caribbean)
hajózás | óceánjáró hajó | nagy sztori | hajó | titanic
Magyarország ásványvíz-forrásai túracélpontnak is tökéletesek
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!