2000 óta duplájára nőttek az óceánjáró hajók, és több mint hússzor annyi turistahajó közlekedik, mint a hetvenes években. Mi lesz, ha folytatódik a tendencia, és hogyan regulázhatják meg az óceánjárók elég komoly üvegházhatású-gáz-kibocsátását?
Idén év elején mutatták be a világ legnagyobb óceánjáró hajóját, az Icon of the Seast. A hajó csak nyomatékosítja az évtizedek óta tartó tendenciát: 2000 óta a legnagyobb luxushajók mérete több mint a duplájára hízott. Ha a tendencia hasonló ütemben folytatódik, 2050-re a nagy óceánjárók nyolcszor akkorák lesznek, mint a Titanic volt. Ahogy a Transport & Environment (T&E) tanulmánya fogalmazott:
„A tízszintes, 269 méter hosszú, 1912-ben vízre bocsátott Titanic halászhajónak tűnne a mai társai mellett.”
A Titanic egyébként már két évvel ezelőtt sem fért volna be még a száz legnagyobb hajó közé sem.
A T&E ezért szigorúbb éghajlati követelmények bevezetését kéri a tengerjáró hajókkal szemben, valamint a kibocsátásuk teljes körű és átlátható közzétételét.
„A tengerjáró hajók jóval több időt töltenek a kikötőkben, mint más hajótípusok, és azonnali egészségügyi kockázatot jelentenek az emberi lakosságra és a természetre – áll a jelentésben. – Tekintettel luxusstátuszukra, és a greenwashing praktikáikra, a tengerjárókat üzemeltető társaságoknak kellene vezetniük az iparág karbonsemlegesítési törekvéseit.”
Annak idején a Titanic 2500 utast tudott szállítani, a teljes űrtartalma 46 328 bruttó regisztertonna volt. Ugyanez a két mutató az Icon of the Seas esetében 7600, illetve 248 700; a húsz emeletén hét medence, egy vízipark és több mint 40 bár található.
Ha a körutazások száma ugyanúgy nő, mint az elmúlt húsz évben, akkor 2050-re a T&E kalkulációja szerint a legnagyobb hajók kapacitása 10 500-ra hízik majd, a bruttó regisztertonna pedig 345 ezerre.
Közben a tengert járó hajók száma is exponenciálisan nőtt az elmúlt évtizedekben: az 1970-es 22 hajóról mára 521-ig jutottunk. Így aztán az Európában közlekedő óceánjárók metán kibocsátása 500 (ötszáz) százalékkal növekedett 2019 és 2022 között, míg a szén-dioxid csak szerény 17-tel. Viszont a metán jóval erősebb üvegházhatású gáz, mint a CO2.
A körutazás luxusüzlet, ezért is felelősséget kell vállalnia az üzemeltetőknek az éghajlatra gyakorolt hatásért. „Ha el akarják kerülni, hogy egyre több nemkívánatossá váljanak, meg kell tisztítaniuk az iparágat” – utalt Inesa Ulichina, a T&E fenntarthatósági szakembere arra, hogy több európai városban korlátozásokat vezettek be a nagy tengerjárókkal szemben: Velencében megtiltották, hogy kikössenek, Mallorcában és Barcelonában a napi számukat korlátozták. Amszterdam pedig nemrég jelentette be, hogy 2035-ig kitiltja őket a városközpontból.
A tengerjáró hajók jelenleg mentesülnek az üzemanyagadók, valamint a legtöbb társasági- és fogyasztói adó alól – jegyzi meg a T&E. A Transport & Environment elvégzett egy gyors számítást is: 2024-ben mintegy 36 millióan utaznak ilyen hajóval, így egy utazásonként 50 eurós „sétahajó-adó” 1,6 milliárd eurós bevételt hozna világszerte – ezt az alapot fel lehetne használni az ipar szén-dioxid-mentesítésére, például hidrogén alapú e-üzemanyagokba való befektetéssel.
Az idén bevezetett EU-s korlátozások az 5000 tonna feletti hajókat vonja be a Kibocsátáskereskedelmi rendszerbe (Emissions Trading System). Ez CO2-kvóták vásárlására kényszeríti a cégeket, mivel súlyos bírságot kaphatnak, ha nincs ezekből neki elég a kibocsátásuk fedezésére.
2026-tól a metán- és dinitrogén-oxid-kibocsátásra is vonatkozik majd a szabályzat, melynek felső határait folyamatosan csökkentik majd, és 2025-től fokozatosan emelkedni fog a szennyezett üzemanyag használatáért járó büntetés is a FuelEU Maritime program keretében.
Mindezen intézkedéseknek köszönhetően 2030-tól lényegesen többe kerülhet egy azonos időtartamú hajóút fosszilis üzemanyaggal, mint megújulókat használva.
(Forrás: Euronews, a képeken az Icon of the Seas szerepel, fotók: Royal Caribbean)
hajózás | titanic | óceánjáró hajó | luxushajó | hajó
Hat fantasztikus hely Horvátországban, amit ősszel meg kell nézni
Öt dolog, amire minden utasnak oda kell figyelnie a gépen
Itt van a nyár, ami már önmagában remek hír, de azzal tudjuk fokozni a hangulatot, hogy a napokban megjelenik a Roadster magazin legújabb száma is. Mit találunk benne? Ellátogatunk az Azori-szigetekre, Dubajba és megnézzük Isztambul egyik legenergikusabb kerületét, Beyoğlut. Találkozunk a világhírű brit dizájnerrel, Tom Dixonnal, kifaggatjuk az ikonikus fotós, Slim Aarons hagyatékát őrző Getty Images igazgatóját, és Bott Frigyes meghívására Európa legjobb sommelier-jeivel végigkóstoljuk a régió legérdekesebb furmintjait. Elmerülünk a független kiadású zine-ek színes és hangos világába, meglátogatjuk a Tisza Cipő főhadiszállását, megtapintjuk, mit tudnak az ukrán-Kárpátokból érkező kéziszövésű szőnyegek, egy MV Agusta nyergében pedig végigmotorozzuk Szardínia vadregényes hegyeit. Ismét látványos, sok állomásos, 220 oldalas tripet alkottunk, szerintünk érdemes lesz benevezni rá! A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!