Close
Ökotudatos, nagyon olcsó nyaralás egy meglepő helyen

Ökotudatos, nagyon olcsó nyaralás egy meglepő helyen

A turizmus öl, mondják az aktivisták, mi meg bemutatjuk az otthon nyaralás előnyeit, és elmondjuk, hogyan és hová, ha mindenképpen utazni akarunk.

Bali a magasból

Bali sokunk szemében az álomnyaralás szimbóluma, türkizkék tengerrel, korallzátonyokkal, egzotikus ételekkel, és kedves helyiekkel. Biztosan nem véletlenül alakult ki ez a kép, csakhogy az indonéz szigetet lassan tönkreteszi, hogy a vágyak netovábbja lett.

Idén hétmillió turistát várnak a négymilliós szigetre, amely körül tavaly egy hat kilométer hosszú szemétzátony halmozódott fel. Igaz, ezt munkások százainak sikerült felszámolnia – a nagytakarítás legsúlyosabb időszakában napi száz tonna szemetet elhordva –, ám a probléma kétségtelenül újratermelődik majd. Már csak azért is, mert a helyi turisztikai minisztérium számítása szerint jövőre már csak kínai turistából tízmilliót fogadnak majd, szemben a tavalyi kétmillióval.

A helyzet egyáltalán nem vicces: Bali folyóinak a fele kiszáradt, kimerülőben a vízkészlet, a tengerpartok erodálódnak.

Mennyi turistát lehet itt fogadni?

Ilyen körülmények között pedig már a turisták kiszolgálása sem a régi, akadt rajongó, aki egy közeli, ismeretlen szigettel próbálkozott, de ott is ugyanaz a látvány fogadta: tömeg és szemét.

Sajnos ez a kép is Balin készült

Korántsem elszigetelt jelenség az indonéziai: a thaiföldi Koh Tachai-szigetet már lezárták, miután a turisták tönkretették; Velencében a turizmus és az Airbnb úgy felnyomta a lakásárakat, hogy a helyiek nem tudják megfizetni, és ma már csak ötvenezren laknak ott, szemben a 18. századi 150 ezerrel; Dubrovnikban a helyiek tévét nézve döntik el, mikor mehetnek ki az utcára, a város pedig a turisták számának drasztikus korlátozását tervezi, és ezt sürgeti az UNESCO is; Barcelona falait számos hasonló mellett olyan graffitik borítják, mint a „Miért hívják turistaszezonnak, ha nem lehet vadászni rájuk?”; Tanzániában pedig őslakos családok otthonait gyújtották fel a vadásztúrákat szervező cégek, közel hétezer embert téve hajléktalanná. És persze a lista nem teljes.

Velence lassan megfizethetetlen lesz a helyieknek
Szerény sor Dubrovnikban

Jelenleg a World Travel and Tourism Council szerint a globális GDP 3,2 százaléka származik turizmusból, az összes széndioxid-kibocsátás nyolc százaléka okolható ezért, igaz, a világ munkahelyeinek közel tíz százalékát adja az iparág. Nem kell minden városra külön rákeresni, hogy belássuk: a tömegturizmus számos helyen súlyos problémákat okoz. De itt, vagyis a keresésnél rejtőzik a megoldás is: ha már utazni akarunk, legalább

nézzünk szét előtte, és ne menjünk oda, ahol a helyiek már a pokolba kívánják a turistákat, vagy eleve túlterhelt a környezet (erről készült is egy alapos lista), és lehetőleg oda se, ahol az ország túl erősen függ a turizmustól (erről szintén készült lista).

Makaó GDP-jét a turisták pörgetik

Egyszerűen otthon maradni nem csak trendi és környezettudatos, de sok egyéb szempontból is hasznos lehet. Megszabadulunk rengeteg stressztől, amit a szervezés, tájékozódás, pakolás jelent, és ezzel rengeteg időt takarítunk meg. Nem kell heteken át készülni, végigolvasni ezer apró betűs figyelmeztetést, meghallgatni mások beszámolóit.

Illúzió, hogy az egész világ nyaralhat Thaiföldön

A rengeteg idő mellett rengeteg pénzt is megspórolunk. Így viszont feldobhatjuk az otthoni nyaralást:

a reptéri illetéket elkölthetjük menő helyi éttermekben, szép komótosan meglátogathatunk olyan kiállításokat, kirándulóhelyeket, bármit, ahová egy rendes stresszes évben nem jutunk el sosem,

vagy ha a mozi a gyengénk, üldögélhetünk napokig a gyöngyvászon előtt. Rácsodálkozhatunk számunkra új helyekre a saját városunkban, ami már majdnem igazi turizmus. Meghívhatjuk egy-egy barátunkat egy-egy estére, akiket amúgy hónapok óta nem, elolvashatunk könyveket, amiket hónapok óta nem. Vagy maradhatunk szó szerint otthon, és gondozhatjuk a kertet, meditatív hajlamúak akár bambulhatják a mennyezet repedéseit. Miért is ne?

Az otthoni nyaralásban is lehet élvezet

Jogos a felvetés, hogy minden előnye ellenére ez egyszerűen nem igazi turizmus. De akkor sem kell elvetni ezt a módszert. Alkalmazhatunk például vetésforgót, mondjuk minden páros évben otthon maradunk, de lehetünk szigorúbbak, egyben hatékonyabbak is, például csak három/négy/x évente utazunk, akkor viszont olyan helyekre, ahová tényleg bármi áron vágyunk.

Ezzel nagyjából ki is szűrhetjük a könnyelmű utazgatást, és jóval felkészültebben vághatunk neki a számunkra igazán fontos terepeknek.

Könnyebb eljutni Kiotóba annak, aki beéri ritkább nyaralásokkal

De ugyanúgy hatékonyabb összekötni a szakmai utakat, konferenciákat városlátogatással, mert ha a repülőút adott, pusztán ott maradva már nem romboljuk tovább a környezetet, és legalább nem kétszer megyünk ugyanabba a városba.

A liverpooli Albert Dock. De akkor már menjünk ki az Anfieldre is!

Ha a fenti ötletparádéból egyetlen egyet kiemelhetünk, akkor az a súlyos környezeti veszélynek kitett helyek elkerülése. Hiszen éppen az ötletparádé bizonyítja, hogy rengeteg megoldás létezik.

Ez is érdekelhet:

Close