Így épül Olaszországban "kis-Amerika" az egyeurós házak nyomán

Szicília szigetén van egy falu, amelynek utcáin egyre gyakrabban hallani angol szót.

Sambuca az elsők között kezdett el árulni egyeurós házakat 2019-ben, amikor tizenhat ingatlant adott el, majd 2021-ben megismételte az akciót. Ekkor már két euróért hirdettek meg tíz házat, de akkora volt az érdeklődés, hogy az ingatlanokat végül elárverezték ötszáz és hétezer euró közötti áron.

Mint Giuseppe Cacioppo alpolgármester elmondta, szinte az összes új vásárló észak-amerikai, és volt, aki meg sem nézte a házat, mielőtt beruházott, míg másoknak a korlátozások ellenére is sikerült odajutniuk.

De vajon mi motiválta az új vásárlókat, hogy földrengés által megrongált ingatlanokat vegyenek meg Szicília legmélyén? Sokan vannak, akik nem csak olcsón akartak nyaralóhoz jutni, hanem a település fellendítésében is szeretnének segíteni. Őket mutatja be a CNN cikke.

Közösségépítés crowdfundingból

David Waters, idahói üzletember két szomszédos épületet vásárolt meg egyenként ötszáz euróért (körülbelül százkilencvenezer forintért) Sambuca legcsendesebb sarkában, egy régi negyedben, ahol csupa elhagyatott ház sorakozik.

Azt tervezi, hogy az ingatlanokat közösségi finanszírozással felújítja, majd elajándékozza. Mint mondta, segíteni akar a befektetőknek, akik támogatnák az itteni közösséget, és szeretné lehetővé tenni, hogy akinek az az álma, hogy birtokoljon egy darab olasz történelmet, valóra válthassa azt.

A finanszírozási kampány a befizetések függvényében különböző jutalomszinteket kínál majd az ajándéktárgyaktól az ott eltölthető éjszakákig, és arra is lehet szavazni, hogy milyen sambucai fejlesztések, például parkok, utak, infrastruktúrák finanszírozásához járuljanak hozzá az adományokból.

A crowdfunding tagjai részt vesznek a felújításban is, és a nyereményjátékban, melynek győztesei megkapják az ingatlanokat.

Bár a kétszintes házak alapos átalakításra szorulnak, Waters azt mondja, lenyűgözte őt az elhelyezkedésük és az onnan nyíló kilátás, és meg akarja mutatni az embereknek, hogyan lehet az ilyen romos otthonokból "valami gyönyörűt és nagyszerűt" kialakítani. Az egyik ház egészen kicsi, a másik nyolcvan négyzetméter alapterületű és hétszobás.

Szerelem első látásra

Daniel Patino arizonai szakácsot, aki egy amerikai közértlánc társalapítója is, többek között az olasz konyha vonzotta az országba. Mint mondta, amikor korábban járt ott, akkor megismerte az olasz életstílust. „Itt élheti az ember az életét anélkül, hogy óránként több száz mérföldet kellene megtennie, mint az Államokban.

Itt lehet élvezni a nyugalmat, és nem kell mindig aggódni a munka miatt. Ez minden világok legjobbika

– mondta.

Patino kétezerötszáz euróért (körülbelül 955 ezer forintért) vette meg az egyetlen háromszintes és panorámás, teraszos épületet, anélkül, hogy élőben látta volna. Egy helyi lakos volt segítségére a lehetőségek feltérképezésében és a licitben, aki videót és fényképeket küldött az ingatlanokról. A férfit elsőre megragadta a terasz, de a belső tereket nem tudta megnézni, mert bemenni életveszélyes lett volna.

Ez több, mint kaland. Talán szerencsejáték?

– összegezte az érzéseit Pation, aki még nem tudja, hogy pontosan mi is lesz a házzal: csak nyaralóként használja-e majd, vagy boltot is nyit benne.

Alkotótábor inspiráló kilátással

Brigitte Dufour francia-kanadai ügyvéd és egy emberi jogi szervezet alapítója szintén két lakást vásárolt látatlanban a történelmi Saraceno negyedében: egy kisebbet ezer euróért (körülbelül 380 ezer forintért) és egy nagyobbat 5850 euróért (mintegy kétmillió kétszázezer forintért). Mint mondta, tudta, hogy nagy a verseny, ezért gondolta úgy, ha két különböző házra tesz ajánlatot, az növeli a siker esélyét. Mint mondta,

válsághelyzetek elől menekülő művészeknek szeretne majd teret kínálni.

A kisebbik, kétszintes, ötven négyzetméteres alapterületű ingatlana afféle alkotótáborként szolgál majd, ahol két héttől egy hónapig maradhatnak a művészek. Az ingatlan jó állapotú, terasszal rendelkezik és kilátással a környező, zöldellő dombokra. A régi majolikapadlók hagyományos hangulatot kölcsönöznek a háznak, és Dufour még egy régi fokhagymafonatot is talált a falon. "Sokkal jobb, mint amire számítottam, vagyis nem egy rom, de azért még bőven van mit felújítani rajta" – mondta az ügyvéd, aki környezetbarát módon szeretné újratervezni a házat.

A második, nyolcvan négyzetméteres ingatlan magánlakásként és talán plusz térként is szolgál majd az érkező művészeknek. Mint mondta, először azt gondolta, mindkét házban művészeket szállásol el, de aztán amikor ellátogatott ide, beleszeretett a faluba, és arra gondolt, inkább megtartaná ezt a második otthont magának és a családjának.

Korábban írtunk arról, hogy nem valók mindenkinek az egyeurós házak, itt viszont egy jó példát láthatunk arra, mit is lehet kezdeni egy felújított sambucai házban.

(Forrás: CNN, képek: Wikimédia Commons, Pixabay, Getty Images)

egyeurós | nagy sztori | amerikaiak | sambuca | egyeurós házak