Nemrég kiderült, hogy Párizs a hőhullámok szempontjából legveszélyesebb európai város, egy új jelentés pedig még ijesztőbb képet fest a jövőről.
A város eddigi hőmérsékleti rekordja 42,6 fok, amit 2019-ben mértek árnyékban. 2050-re azonban akár ötven fokig is felkúszhat a higanyszál.
Ahogy a városokba általában, úgy Párizsba is különösen be tud szorulni a meleg, és átlagosan két-három fokkal van több, mint a környező vidéki területeken, de kánikulában ez a különbség akár tíz fok is lehet.
Ugyanakkor az előrejelzések szerint sűrűsödni is fognak a hőhullámok a jövőben, 2030-ban átlagosan harmincnégy hőhullámos napra számítanak,
(2008-ban például még csak tizennégyet regisztráltak), és harmincöt trópusi éjszaka várható, amikor a hőmérséklet nem csökken húsz fok alá (2008-ban ebből öt volt).
A magas hőmérséklet összezavarja a szervezet belső szabályozási rendszereit, ezért idő előtti halálozásokhoz vezet. A 2003-as, forró nyáron tizenötezer ember vesztette életét Franciaországban, 2019-ben pedig tízezerrel többen haltak meg a hőhullámok miat. 2022-ben ez a szám körülbelül háromezer volt.
A hőség ugyanakkor nemcsak az emberi szervezetre, de az infrastruktúrára is romboló hatással van, áramkimaradásokat okozhat, az aszfalt olvadása pedig útlezárásokhoz vezet.
Párizs ikonikus, horganyzott tetős épületeiben a lakások lakhatatlanná válhatnak.
Ahhoz, hogy javítson a kilátásain, Párizsnak változtatnia kell: a faültetés, az aszfaltmennyiség csökkentése és az épületek növényzettel való bevonása sokat segíthet a hőség elleni küzdelemben.
A cinkkel horganyzott háztetőket hőbarátabb anyagra kell cserélni, vagy fehérre festeni, a lakásokban pedig redőnyökre és természetes szellőzésre van szükség. Ezentúl nem lenne szabad csupaüveg épületeket felhúzni, és akár a munkanapok módosítására is szükség lehet, hogy az embereknek ne kelljen a legmeleggebben dolgozni. A párizsi munkaadók követhetnék dél-európai szomszédaik példáját, és átvehetnék a szieszta intézményét.
Több város alkalmaz olyan stratégiákat, amelyekkel csökkenteni lehet a kánikulát, de a forróság alapjaiban írhatja át a nyaralási szokásokat.
(Forrás: Euronews, képek: Getty Images, Unsplash)
nyár | kánikula | klímaváltozás | franciaország | időjárásRáleltünk Budapest és a BMW legszorosabb párhuzamára
Őszinte, szórakoztató és sorsfordító – Így lett a Körvonal az ország kedvenc játéka
Beköszöntött az ősz, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 13. száma. Mit találunk benne? Bejárjuk Japán izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik legszínesebb és leghíresebb dizájnerével, Karim Rashiddal, Nápolyban megkóstoljuk Olaszország negyedik legjobb pizzáját, és benézünk az Attolini szabódinasztia műhelyébe is. A Napa-völgyben teszteljük, milyen az új, elektromos Rolls-Royce, és elbeszélgetünk a W luxushotelben megnyitott Nightingale by Beefbar alapítójával, Riccardo Giraudival is. Elmegyünk egészen Dél-Koreáig, hogy megnézzük közelről, milyen a világ egyik leghangulatosabb kávézója, a Mudzsige panzió, ezen kívül pedig találkozunk még párizsi keramikusművésszel, Japánban dolgozó magyar építésszel, vitorlázógép pilótával, egy római napszemüveg brand alapítójával, és a születésnapját ünneplő Babel Budapest megálmodójával is. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!