Az Aeropark Budapest megmutatta, milyen látvány tárul a pilóták elé, amikor a korfui repülőtér 34-es pályájára készülnek landolni egy Boeing 737-essel.
A sziget és a reptér különleges fekvése nemcsak a pilótáknak adja fel a leckét, de számos turistát is a környékre csábít, hogy onnan figyeljék az érkező és induló járatokat.
A repülő utasai közben már a leszálláskor megpillanthatják a sziget egyik jelképét, az öböl közepébe nyúló földnyelven fekvő Vlacherna-kolostort és a mellette található Egérszigetet. A terepviszonyok miatt a pilótáknak némileg oldalról kell közelíteniük a légikikötő felé, és csak az utolsó pillanatban fordulnak rá a végső egyenesre.
A Joánisz Kapodísztriasz nemzetközi repülőtér 1937-ben nyitotta meg kapuit, és a legnagyobb forgalmat nem meglepő módon a nyári hónapokban bonyolítja. A járvány előtt évente több, mint három millió ember fordult meg itt, tavaly két millió utazót kezelt a légikikötő.
A második világháború idején a kifutópálya még csak hatszáz méteres volt, és mesterséges feltöltéssel nyújtották meg többször is,
mire 2370 méteres mai hosszát elnyerte az ’50-es évek második felében. Az első kereskedelmi járat 1949 tavaszán landolt itt, a ma is használatos terminált viszont csak a ’70-es évek elején adták át a forgalomnak.
Tudod, hogy miért halványulnak el a fények a kabinban fel- és leszállásnál? És azt, hogy hogyan oldhatják meg a disznók a repülőterek egyik legnagyobb problémáját?
(Forrás: Aeropark Budapest/Youtube, képek: Unsplash)
repülőtér | leszállás | görögország | landolás | Joánisz Kapodísztriasz nemzetközi repülőtérRitmus, ha elkap – Ezeken a kihagyhatatlan Bartók Tavasz-programokon el fog
Egy szakértő elárulta, általában melyek lehetnek a legpiszkosabb helyek egy szállodában

Mi a közös Rio de Janeiróban, egy alig ismert horvát luxus menedékben, és egy hotellé alakított New York-i reptéri terminálban? Mindet bemutatjuk a Roadster legfrissebb számában! Ezeken kívül találkozunk a világ egyik legnevesebb dizájnerével, Jaime Hayonnal, bemutatunk hat remek hazai kabinházat és kiderítjük, hol lehet jó vermutot inni Magyarországon. Ezzel még nincs vége, ugyanis elmentünk Provence-ba és kipróbáltuk az új 7-es BMW-t, Svédországban pedog a Toyota RAV4-et. Egy asztalhoz ültettük Péterfy Bori rocksztárt, Gerendai Károly kultmogult, Szabó Simon színészt, Molnár S. Szonja kurátort és Tombor Zoltán fotográfust, és kifaggattuk őket Budapesthez fűződő érzelmeikről. Elmeséljük milyen Marokkó egyik feltörekvő szörfmekkája, Taghazout, és benézünk a főváros új dizájnhoteljébe, a Verno House-ba is. Megszólaltatjuk még Kertész Attila képzőművészt, Sivák Zsófit, a Heves-megyei kocsmák Robert Capáját, és még Puzsér Róbert is tollat ragadott a kedvünkért. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!