Nemrég bejárta a netet az az eset, amikor egy olasz kávézóban két eurót kértek egy szendvics félbevágásáért.
A vendég meg akarta osztani a szendvicsét a barátnőjével, de nagyot nézett, amikor a számla megérkezett, és szerepelt rajta egy plusz tétel: diviso a metà, vagyis félbevágás. A nyugtáról készült felvétel elterjedt a világhálón, az olasz újságok pedig megkeresték az érintett kávézó, a Comói-tó melletti Bar Pace tulajdonosát, Cristina Biacchit, aki azzal indokolta a díjat, hogy a félbevágás is időbe telt, és a munkát meg kell fizetni.
A vendég viszont később úgy vélte, hogy a szendvicsnek eleve félbevágva kellett volna érkeznie.
A tulajdonos szerint azonban nemcsak a félbevágásról volt szó, hanem egy helyett két tányért kellett használni, így a mosogatás ideje is megduplázódott.
A Guardian újságírója, Tim Dowling úgy véli, itt valójában nem is a pluszköltségekről van szó, hanem egyfajta „pótdíjról“, amely büntetés azért, hogy két ember osztozik egy fogáson. Mint mondja, ha fél szendvics is lenne az étlapon, valószínűleg valamivel többe kerülne, mint az egész szendvics árának fele.
Ezt az éttermi „dugódíjhoz“, vagyis a dugó kihúzásáért felszámított díjhoz hasonlítja, amely akár húsz font is lehet, és amellyel azokat "büntetik", akik a saját maguk által hozott bort szeretnék inni az étteremben. Hasonlóképpen divat, hogy az éttermi foglalás mellé hitelkártyás előleget is kérnek, amivel azt szeretnék bebiztosítani, hogy tényleg el is menjen, aki asztalt foglalt.
Az újságíró szerint vannak védhető és kevésbé igazolható gyakorlatok, utóbbihoz tartozik például az a brit étterem, amely magas "élőzenei" díjat számolt fel a vendégeknek. Az Egyesült Államokban "koncessziós díjat" vagy "venue fees"-t kell fizetni azért, hogy az ember igénybe vette a helyszínt, és ezt az összeget az éttermi számlák alján rejtik el abban a reményben, hogy a vendégek azt hiszik, ez valamiféle helyi adó.
Másrészt az ott ülésért fizetendő díj tükrözi azt a tényt, hogy egy étterem nemcsak főz, hanem rezsit és engedélyeket is fizet.
Az olasz szendvicses eset védhetőségét ugyanakkor megkérdőjelezi, amit állítólag szintén a tulajdonos mondott: ha azonnal szólt volna a vendég, nem kellett volna kifizetnie felárat. Eszerint ezt a díjat teljesen esetlegesen számolták fel.
Ha nem szeretnél hasonló helyzetbe kerülni, ezzel a néhány tippel elkerülheted a turistacsapda-gyanús éttermeket Olaszországban, de persze nemcsak a népszerű mediterrán országban fordulhat elő, hogy irreális összeg jelenik meg a számlán.
(Forrás: The Guardian, képek: Getty Images, Unsplash)
extra díj | rejtett költségek | rejtett | étterem | lehúzás
Egy jó tervhez is kellhet több perspektíva
–
Sulciová Silvia interjú
Skót nyár a ködös budapesti belvárosban – Ilyen a 2023-as év whiskyje
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!