Tavaly év végén adták át a szingapúri reptér teljesen átalakított kettes terminálját (Changi Terminal 2). A tervező BOIFFILS Architectures fő ihletője a városállam híres Garden Cityje volt, célja pedig egy új reptéri formanyelv megteremtése.
Még at 1990-es években épült a szingapúri reptér kettes terminálja, amit 2003-ban renováltak, azóta viszont nem történt jelentősebb beavatkozás. A városállam közben folyamatosan fejlődött, számtalan dolog megváltozott, részben ezekre is reagált a BOIFFILS Architectures átalakítási terve, amelyet öt év munkával valósítottak meg.
Sokat segített a háromszintes, összesen 120 ezer négyzetméteren elterülő terminál átalakításánál a stúdió plázák és más közterek tervezésénél megszerzett rutinja, inspirációnak pedig bőven elég volt Szingapúr híres Garden Cityje, amelynek képe most már nyomban a landolás után felidéződik az utasok előtt.
Amennyire lehet, beengedték a természetet, növények és földszínek használatával, az óceán megidézésével, hogy minél jobban elszakadjanak a hagyományos, business-jellegű reptértervezéstől.
A pörgős-rohanós-pragmatikus alapélményt igyekeztek áttranszformálni egy izgalmasabb, interaktív, erős audiovizuális hatásokkal operáló kalandba. Erre nem csupán a markáns átalakítás kedvéért volt szükség, de a mind stresszesebb utazási forgatókönyvek ellensúlyozása érdekében is.
A megújított terek célba vesznek minden érzékszervet, hogy kényelmesebb, barátságosabb, mégis ingergazdagabb legyen a reptér. Az indulási csarnokban tizennégy méter magas, digitális Csodavízesés készült, körülötte függőleges kerttel és „megalitikus” sziklákkal; a Dreamscape kert növényeit a napszaknak megfelelően változó digitális égbolt világítja meg; de gondoltak az old school reptérlátogatókra is: az ő kedvükért készült el a klasszikus információs táblákat idéző Flap Pixet installáció.
Az 1984-ben alapított BOIFFILS Architectures tízévente érkezik el egy-egy mérföldkőhöz: 1994-ben fejeztek be egy luxus bevásárlóközpontot Bangkokban, amivel megvetették a lábukat Ázsiában; az alapító Jacqueline és Henri Boiffils mellé 2004-ben csatlakozott Basile Boiffils, aki ma már második generációs családtagként vezeti az irodát; 2014-ben a biofil tervezést honosították meg egy másik gigantikus, 200 ezer négyzetméteres bangkoki plázánál, az EmQuartier-nél; és bár a szingapúri repteret már tavaly év végén átadták, az viszont biztos, hogy új mérföldkőnek számít a BOIFFILS Architectures-nél.
(Forrás: BOIFFILS Architectures, fotók: Changi Airport Group - Fabian Ong)
BOIFFILS Architectures | építészet | dizájn | szingapúr | lista
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!