Az épületté alakított hajózási konténerek hamar divatba jöttek az elmúlt évtizedben, mert olcsók, gyorsan telepíthetőek és modulárisak. Ezzel együtt hátrányaik is vannak, így megfontolandó, milyen esetekben éri meg építészetet csinálni velük.
Több mint hetven éve a világkereskedelem fontos alapegységei a durva időjárási körülmények közt, az óceánok hullámain hánykolódó hajózási konténerek. Mivel zord körülményekhez készültek, tartósak és erősek, így az utóéletükben, épületként is hasznosak.
A „Cargotecture” villámkarriert futott be a kétezres évek közepétől, mert a konténer olcsó, könnyű és gyorsan összeállítható.
Ma már az élet minden területén jelen vannak a konténerházak, kérdés, így kell-e lennie?
Kétségtelen, hogy a jellemzően húsz vagy negyven láb hosszú dobozoknak (méterben ez 6/12–2,4–2,6 hosszúságot–szélességet–magasságot jelent) megvan a saját esztétikája, ami zökkenőmentesen illeszkedik felhagyott ipari területekbe, kikötőbe vagy korábban épített környezet nélküli helyekre. A fenti előnyeik mellett erősek, tartósak, modulárisak, azaz könnyen összerakhatóak sokféle variációban és méretben.
Felhasználva őket megússzuk az új anyagok előállítását, ami különösen energiaigényes az acél és a beton esetében.
Ugyanakkor a cargotechture-nek is vannak korlátai, nem véletlenül tervezték ezeket a dobozokat alapvetően zöldségek és kütyük szállítására. Emberi lakhatásra eredendően alkalmatlanok a szűk hely, a szigetelés és a szellőzés hiánya, a komfortnélküliség miatt.
Ezek a felvetések egyáltalán nem elméleti jellegűek: egy átfogó brit vizsgálat konkretizálta a problémákat, és megállapította, hogy a megrendelők nem ritkán új konténerből kérik a házukat, ami eleve aláaknázza a műfaj dicséretes fenntarthatóságát.
Chris Medland, a One-World Design igazgatója szerint az építészek megpróbálták a lehető legtöbbet kihozni a konténerekből, amikor új volt a műfaj, de ma már
„emberi tartózkodásra alkalmatlannak” tartja őket, ami „nem meglepő: ez a hóbort bukásra volt ítélve”.
De a történet mégsem ilyen egyszerű. Világszerte folyamatosan nő a feleslegessé vált szállítókonténerek száma, ezzel párhuzamosan pedig az építési projektek száma is, és sokan keresik az új, kreatív alkalmazási lehetőségeket.
A katari focivébén megcsodált Stadium 974 közlekedő folyosója és VIP lounge-zsa:
Újabban a konténereket inkább a vendéglátásban használják, szállásnak, szórakozóhelynek vagy büfének, mert az ágazat még a Covid utáni növekedésben van – mondja Kyle Gier, a konténereket forgalmazó és bérbeadó amerikai Conexwest marketingese. Nő a szállítókonténerek iránti érdeklődés a közszolgálatban is – teszi hozzá –, iskolákhoz, kórházakhoz és átmeneti projektekhez rendelik meg ezeket, vagyis Gier szerint semmit sem csillapodott a rugalmas, gyors és költséghatékony építés iránti igény, sőt.
A Budapesti Német Iskola tavaly átadott konténerszárny-bővítménye:
Észrevehetően szélesebb körben alkalmazzák a konténereket; a kezdetben jellemző tinyhouse léptékű kísérletektől eljutottunk egészen a katari focivébén látott Stadium 974-ig. Ezt a stadiont 974 konténerből rakták össze, és ez az ország hívószáma is – a projekt ugyanakkor a fenntarthatóságra is felhívta a figyelmet, lévén a torna után elbontották, hogy később az „összeszerelési útmutató” alapján, máshol újra felépíthessék.
A dohai 974 stadion közelről:
Bőven van példa a kisebb léptékre is, itt most elég csak a minimalista luxusotthonná varázsolt dobozokat említenünk: Sao Paulóban a CASACOR építészeti, enteriőrdizájn és tájtervező kiállításra álmodta meg Marilla Pellegrini a Casa Contêiner Cosentinót, még 2019-ben:
A kisházak mellett jól áll a konténereknek az ipari környezet, főleg nem lakhatási célra, mint a manchesteri MediaCity fejlesztés, ahol az egykori dokkra utaló konténerekben kóstolhatunk street foodot. Az üzemeltető Stack szívesen használ konténereket máshol is, gyakran például induló vállalkozásoknál, ahol különösen fontos az olcsóbb bérleti díj.
De akkor mi a probléma?
Eddig túlsúlyban voltak a pozitívumok, míg hátrányokat csak pedzegettük. Lakhatás ügyben azonban vannak konkrétumok. Nem véletlen, hogy tartós bentlakásra elsősorban a rászorulóknak építenek konténerből. Jelenleg világszerte 1,6 milliárd ember lakhatása megoldatlan az ENSZ adatai szerint, és 2030-ra ez a szám közel megduplázódik majd.
Más szóval naponta 96 ezer új, megfizethető otthonra volna igény.
Átmeneti vagy szociális szállásnak gyakran használnak konténereket, az egyik legismertebb példa a Los Angeles-i Hilda L. Solis Care First Village (a lenti képen), ahol 232 korábbi hajléktalan kerül méltóbb körülmények közé. Ugyancsak a kaliforniai metropoliszban épült fel egy hasonló projekt, a Watts Works, de számos példát találunk a többi kontinensen is.
Bár átmeneti szállásnak megfelelőek a szociális konténerházak, de a Bleak Houses című angol kormányzati kritizálta azokat, a szűkös lakótereik és kedvezőtlen klímájuk miatt. A hanwelli Marston Court projektet leállították, testvértelephelytől, az actoni Meath Court-tól pedig kártérítést követelnek a lakói és korábbi lakói, akik szerint az intézmény emberi lakhatásra alkalmatlan: nyáron túl meleg, télen túl hideg, rossz a szigetelés, és a hőhidak miatt penészes.
Nem nehéz belátni, hogy a hullámos lemez burkolat megfelelő, hőhídmentes szigetelése nem egyszerű feladat, a belső szigetelés pedig az amúgy is szűkös teret csökkentené. Összenyithatunk több konténert, és gondoskodhatunk a szigetelésről is, de akkor már nem annyira olcsó a műfaj, és a szigetelés elveszi a hagyományos indusztriális konténer-esztétikát is.
És ha teljesen újratervezzük a doboz-épületeket, akkor többé nem igazán beszélhetünk hajózási konténerről, inkább csak egy alapanyagról, egy keretről némi lemezburkolattal
– véli Medland. Bár vonzó lenne nagyobb, emeletes építményeket emelni konténerből, ez sem könnyű, mert simán egymásra rakva azokat erős acél erősítést igényel a szerkezetük. Azt meg józan ésszel is belátni, hogy a használt konténereknek lehetnek szerkezeti és stabilitási problémái.
Az oszlopokon álló Glass House-nál is inkább csak alapanyag a konténer:
Szintén problémás a minőségellenőrzés és a termékteszt, elvégre a konténereket egészen más céllal gyártják, mint a védjeggyel rendelkező építőanyagokat. A Watts Group építőipari cég vizsgálata számos problémát állapított meg a konténereknél, melyek közül a tűzvédelemmel és a szellőzéssel kapcsolatos hiányosságokat találta a legsúlyosabbnak. Hiányoztak csavarok az acélszerkezetek csatlakoztatásához, a burkolásnál pedig problémákat okozott a dobozok nem megfelelő illeszkedése.
Néhány esetben a lift szintjeinek összehangolása is problémás volt, illetve egyes épületeket módosítani kellett, máskülönben nem kaptak volna építési engedélyt. Akadt, ahol le kellett vágni néhány konténer elejét, máshol csökkenteni kellett az épület magasságát a kivitelezésnél elkövetett hibák miatt.
Általában hiányoznak a pontos gyártási információk és az építőiparban elterjedt tanúsítványok, mint a tűztesztek vagy a különböző anyagok teljesítménye.
Miután az épületekre vonatkozó előírások évről évre szigorúbbak – nemcsak a briteknél, de világszerte, így itthon is –, indokolt a rendkívül óvatos hozzáállás a konténerhez, mint „építőanyaghoz”, gondoljunk akár a szigetelésre, az elektromos szerelvényekre vagy a közművekhez való csatlakozásra.
Nincs értelme feketén-fehéren kijelenteni, hogy a „cargotechture” jó vagy rossz, elsősorban az adott szituáció dönti el, az hogy pontosan hová, mit építenénk, milyen célra, milyen anyagokból és mennyiből. A World Shipping Council adatai szerint mintegy 17 millió konténer kering a bolygón, pontosabban a nagy százalékuk kihasználatlanul rostokol a kikötőkben.
Újrahasznosítás szempontjából mindenképp érdemes számolni velük, bár ez a kedvező tulajdonság mind gyakrabban nem érvényesül, mert egyre több projekthez új konténereket vásárolnak, főként ha hosszú távra terveznek velük, ha egyedi módosításokat szeretnének vagy ha dizájn szempontból fontos az „érintetlen” külső. Esetenként a helyi építési szabályzat nem engedi használt (vagy sérült, javított) konténerek alkalmazását.
A konténerépítészet továbbra is lehet cool, főleg ahol számít a gyorsaság, és az alacsonyabb ár. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni az eddigi tapasztalatokat és tanulságokat, hogy már a tervezéstől világos legyen, hogy megéri-e az adott projektnél konténerekben gondolkodni.
(Forrás: RICS, fotók: GettyImages, Architectural Digest, Jaksa Bálint/Bánáti+Harvig, Cosentino.com; nyitókép: A katari 974 stadion, GettyImages)
nagy sztori | konténer | lakás | építészet | stadion | konténerház
Egy jó tervhez is kellhet több perspektíva
–
Sulciová Silvia interjú
Skót nyár a ködös budapesti belvárosban – Ilyen a 2023-as év whiskyje
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!
