Nem túlzás azt állítani, hogy Tiffany Shlain hiperaktív személyiség. Több tucat dokumentumfilmet készített, java része látható az interneten. Megalapította a Webby Awardsot és még fél tucat szervezetet, könyveket ír, folyamatosan előad – nemrégiben a Sundance Filmfesztiválon, de tartott már beszédeket a Harvardon, az MIT-n és a Berkeleyn is. A Newsweek magazin beválasztotta a 21. századot formáló nők közé, volt a korábbi külügyminiszter, Hillary Clinton tanácsadója internetes ügyekben, hamarosan pedig Budapestre látogat, hogy részt vegyen a Brain Baron.
Internet mindenek felett
Tiffany Shlain karrierje előző szakaszában az internet egyik legnagyobb evangelistája volt. Connectedness, azaz Összekapcsolódottság című dokumentumfilmje arról szól, hogy az internet segítségével az emberiség olyan szinten kapcsolódhat össze, mint még soha, és hogy ezek a közös energiák képesek lesznek megoldani a világ évezredek óta húzódó problémáit. Meglehetősen optimista látásmód, de a legkevésbé sem tudjuk hibáztatni: az internet és a kommunikációs forradalom által kifejlesztett fegyvereket a mai napig szeretnénk olyan eszközökként látni, amelyek valós változásokat hozhatnak az életünkbe.
A kilencvenes évek elején, amikor a világ java részének még fogalma sem volt arról, mi az az internet, ő már a The Web névre hallgató magazinnál dolgozott. 1996-ban megalapította a Webby Awardot, egy befolyásos szervezetet, amelyet tíz évig irányított is. A 2010-es években főleg netre szánt dokumentumfilmeket készít, amelyek gondolatprovokáló, vitageneráló témákról szólnak: nemek egyenjogúsága, szabad véleménynyílvánítás, robotika, a technológia hatása a jövőnkre, és így tovább.
Összekapcsolja a világot
Jelenleg két gyermekével, és a Berkeleyn dolgozó férjével San Franciscóban él, onnan működteti a stúdióját. A Let It Ripple gyártócég szervezi meg a 50/50 nevű eseményt, amely egy 24 órás online eszmecsere. Egy nap során 36 334 élő esemény jelentkezett be live feedként iskolákból, cégektől, egyetemekről, múzeumokból, otthonokból, összesen 62 országból. A 50/50-vel Shlain azt az internetet valósítja meg, amelyet fiatalabb korában megálmodott: egy platform, amely összekapcsol, elősegíti a kommunikációt, párbeszédeket hoz létre, amelyek akár komoly társadalmi változásokat is előidézhetnek – azaz – hogy nagy szavakkal dobálózzunk, jobb hellyé tehetik a világot.
Az offline az új luxus
Miközben tíz éve még az internet által összekapcsolt világ ideájának szószólójaként mutatta be a sajtó, az elmúlt időszakban valami furcsa dolog történik vele. Azért írnak róla, mert száműzi az internetet az életéből. Családjával hetente egy napig nem nyúlnak semmiféle elektronikai eszközhöz. Ez a dolog nem olyan könnyű, mint amilyennek hangzik, nem véletlenül foglalkozott vele a New York Times-tól a Wired-ig jó néhány fontos orgánum.
– Az internet sokunk számára olyasmi, ami állandóan eltereli a figyelmünket a feladatainkról. Hogyan sikerül hatékonynak maradnia és védekeznie ez ellen a jelenség ellen?
– Itt, a munkahelyen bevezettem pár intézkedést. Az első, hogy az asztalon nincs helye a telefonnak. A táskában a helye, és ha meg akarod nézni, akkor menj ki a mosdóba vagy a stúdión kívülre.
Egyébként a telefonok mindig villognak és zizegnek, és nemcsak a tulajdonost zökkentik ki, hanem minden kollégáját is. Fertőző jelenség.
Aztán ott van, hogy heti egyszer nem nézek képernyőre, ilyenkor nagy stratégiai kérdéseket gondolok végig. Van egy app, a Momento, ami segít a fókuszálásban. A telefonomon kikapcsoltam minden értesítést, mert én akarom eldönteni, mikor mire figyelek.
Megmenti az internet a világot?
A globális internetkorszak hajnalán sokan – és lássuk be, nem alaptalanul – vélték úgy, hogy idővel az összekapcsolódott világ megmenti az emberi civilizációt. David Eagleman egy egész könyvet szentelt a témának, szerinte az internet segítségével a felfedezések könnyebben megoszthatóvá válnak, az internet előre jelezni fogja a természeti katasztrófákat, a világháló révén a gondolatok cenzúrázása lehetetlenné válik, és így tovább.
Az elmúlt években azonban azt láthattuk, hogy a nem megfelelő szándékkal az internet és a kommunikációs csúcstechnológia megnehezíti a társadalmak helyzetét.
A mai napig nem derült ki, orosz hekkerek hogyan befolyásolták a 2016-os amerikai választásokat. A Facebook, a Google, az Amazon és sokan mások kémkedtek a felhasználóik szokásai után, és értékesítette az adataikat. Kína pedig az első tech diktatúrát építi ki az állampolgárai közösségi médiában mutatott viselkedését és online fizetési szokásait analizálva.
– Ha ilyesmiről hallok, természetesen nem mondhatom, hogy ugyanolyan optimista vagyok most, mint mondjuk tíz éve. A folyamatosan monitorok előtt töltött élet befolyásolja az egészségünket, az életünket, veszélybe sodorhatja a demokráciát. Van, amikor nagyon aggódom. De azért még szeretem a technológiát, és ha nem felejtünk el emberiesnek maradni,
ha nem felejtjük el, milyen csodálatos dolgokra vagyunk képesek, mi, emberek, akkor ez nagy segítség lehet.
A Sundance fesztiválon is valami ilyesmiről beszéltem. A fesztiválon levetítették a Cambridge Analytica-botrányról szóló The Great Hack című dokumentumfilmet, amit mindenkinek ajánlok, mert utána kétszer is megfogja gondolni, mennyire bízzon az internetben.
– Egy felelősségteljes szülőnek hogyan kell bevezetnie a gyermekeit az okostelefonok és az internet világába?
– Ez nagyon jó és fontos kérdés. Épp most fejezek be egy könyvet, ami arról is szól, mennyivel tudatosabban kell foglalkoznunk azzal, hogyan találkoznak a gyerekeink az internetes kultúrával. A családommal már tíz éve hetente egyszer egy technológiamentes napot tartunk, ezek a mi tech shabbatjaink. Ilyenkor nem nézünk képernyőre. Én minden egyes ilyen szombatból tanulok valamit. Amerikában van egy kezdeményezés, ami remélem, majd Európában is népszerű lesz egyszer. A neve: Wait Until 8th (Várjunk nyolcig), ami azt jelenti, hogy nyolcadikos korukig a gyereknek ne legyen okostelefonja. Ez nagyjából a tizennégy éves kornak felel meg. Ez most egy nagyon erős mozgalom az egész Egyesült Államokban. A Szilícium-völgyben, ahol ezt a technológiát megalkották, a tech cégek fejei letiltják a gyerekeiket azokról a platformokról, amiket ők építettek meg. Komoly pénzeket fizetnek a dadáknak és bébicsőszöknek, hogy a gyerek ne nézzen monitort.
Ha azt látod, hogy az alkotók nem akarják, hogy a gyerekük a közelébe menjen annak, amit ők építettek meg, az komoly jelzésértékkel bír.
A mai gyerekek már nem tudnak unatkozni, mindig kell nekik valami. A figyelem időtartamának hossza lecsökkent, már nem bonyolódnak hosszú beszélgetésekbe, nem olvasnak végig könyveket. És ez nagyon nincs rendben.
A Brain Bar fesztivált
2015 óta minden évben megrendezik Budapesten. A résztvevők az emberiség legfontosabb kérdéseit vitatják meg, a sorozat népszerűsége pedig egyre növekszik: tavaly már több mint tízezren vettek részt a rendezvényen, az élő streamet pedig közel negyvenezren követték világszerte. Különösen hangsúlyos a közönség bevonása, a mítoszromboló témák felvállalása, amelyek közkeletű hiedelmek újragondolását célozzák meg, de hasonlóan izgalmasak az ellentétes nézőpontokat bemutató viták is.
– Az új könyvem a tech shabbatjainkról szól, és a technológia életünkre gyakorolt hatásáról. A férjem egyébként a Berkeleyn tanít robotikatudományt, ő is előadást fog tartani a Brain Baron. Arról szól a könyv, hogy figyelnünk kell a gyerekeinkre, magunkra, a társadalmunkra, és oda kell figyelnünk a technológia jelentette veszélyekre. Már nem végzünk mély, analitikus gondolkodást például. Vissza kell szereznünk az irányítást az életünk fölött egyénileg és a társadalmaink szintjén is. Hasonló témáim lesznek a májusi Brain Baron is Budapesten.
Ha szeretnél többet is megtudni, látogass el a Brain Bar honlapjára. Nem mellékesen az a Jack Horner is az esemény vendége lesz, akiről a Jurassic Park Dr. Grantjét mintázták, és aki a világ legnépszerűbb paleontológusának számít.
A világ leghíresebb dinoszaurusz-kutatója már nyolcévesen talált egy leletet, majd díszdoktor és hollywoodi kedvenc lett. És ami igazán nagyszerű, hogy személyesen is találkozhatunk vele, ugyanis az idei Brain Bar vendégeként Budapestre érkezik.
internet | tiffany shlain | Harvard | newsweek | brain bar
Ezzel a tíz fantasztikus dizájntárggyal a legmenőbb hellyé teheted az otthonod
10+1 ikonikus és gyönyörű lámpa, ami garantáltan feldobja az otthonod
Beköszöntött a tél, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 14. száma. Mit találunk benne? Kajakkal bejárjuk Grönland izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik leghíresebb párterapeutájával, Esther Perellel, és a Netflix által világhírűvé vált dél-koreai séffel, Jeong Kwannal, motorral részt veszünk a Balkan Rallyn, és beszélgetünk Kelecsényi Milán férfiruha-készítővel is. A Dél-afrikai Köztársaságban teszteljük, milyen az új AUDI Q8, és elbeszélgetünk a zoknik Rolls Royce-át gyártó Iszató Nisigucsival is. Elmegyünk egészen Kenyáig, hogy elefántokat nézzünk, az Őrségben kipróbáljuk, milyen a régió legújabb kabinháza, a Kástu, bemutatjuk a Déryné Kenyeret, a város új pékségét, teszteltjük az új elektromos KIÁt, ezen kívül pedig találkozunk még Berki Blanka topmodellel, Áron Eszter divattervezővel és sokan másokkal. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!