Eredetileg a háborúból visszatérő katonák hozták be az Oszmán Birodalomba a török kávét több száz évvel ezelőtt, mára azonban a világörökség részét jelenti. Több ez, mint egy koffeines ital, hiszen a látszólag egyszerűen elkészített kávé a török kultúra szerves része, mely a világ minden pontjáról képes összehozni az embereket.
Mi az a török kávé?
A török kávé elkészítéséhez csupán őrölt kávéra, vízre, esetleg cukorra és kardamomra van szükség, az elkészítése azonban szertartás-szerű és mit sem változott több száz év alatt.
A török kávékultúra gyökerei messzire nyúlnak a múltba, a jelene azonban éppen ugyanolyan fényes.
Bár az ország számos történelmi kávézóját bezárták, vagy átalakították olyan módon, hogy egy nyugati stílusú vendéglátóhelyre hasonlítson, még mindig találhatunk számos olyan üzletet, ahol a cezvében, vagyis a hagyományos kávéfőző edényben készült italt megkóstolhatjuk és a hozzá tartozó rituálét megtapasztalhatjuk.
A török kávé története
A történészek szerint a török kávé Jemenből került az Oszmán Birodalomba, hogy csakhamar az elit első számú italává váljon. Az első kávézót 1500-as évek közepén nyitotta meg két vállalkozó szellemű szíriai,
hamarosan azonban látva népszerű és igen jól jövedelmező vállalkozásukat, mások is hasonló üzletbe kezdtek.
A kávézók azonban heves politikai viták helyszínévé váltak, a szultán pedig két éven belül bezáratta őket. A közösségek teljesen felháborodtak és mivel az uralkodó puccstól tartott, rövidesen ismét megnyithatták a kapuikat.
A török kávé ma is a kultúra szerves része a háztartásokban és a kávézókban egyaránt.
Olyannyira beépült Törökország életébe, hogy az UNESCO felvette a szellemi kulturális örökségének listájára is.
Mikre van szükség a török kávé elkészítéséhez?
Függetlenül attól, hogy a Balkánon, Észak-Afrikában vagy a Kaukázusban fogyasztják, az elkészítési mód nagyjából ugyanaz. Alapja a tökéletes csésze megválasztása és az eredeti főzési mód betartása.
A török kávé gyökerei Afrikába nyúlnak vissza, így egyértelmű, hogy a kelet-afrikai kávészemek a legalkalmasabbak az ital elkészítésére. A tradíció szerint a kávébabokat, amik kizárólag arabica típusúak lehetnek, az első repedésig pörkölik. Azért fontos, hogy arabicát használjunk, mert ezek összetett ízvilágúak, finomabbak, kevésbé savasak.
Az őrlés is döntő fontosságú. A babot rendkívül finomra kell őrölni a török kávé elkészítéséhez, nem csoda, hogy gyakran az őrölt kávét is mozsártörővel finomítják. De ugyanolyan hangsúlyos szerepet kap a kávé előállításában a víz is, mely nem lehet túlságosan kemény, hiszen az rontana az ízvilágon.
Éppen ezért erősen ajánlott desztillált vagy szűrt vizet használni.
A cezve egy kis főzőedény, amelynek hosszú nyele van és mely elengedhetetlen a török kávé elkészítéséhez. Az ibrikként is emlegetett eszközöket ma már ónból vagy acélból is gyártják, de a hagyományos változatok rézből készülnek. Ez utóbbiakat azért tartják jobbnak, mert egyenletesen oszlatják el a hőt kávéfőzés során.
Az elkészült kávékat 60-75 milliliteres csészékbe szokás önteni, melyek általában vékony porcelánból készülnek, és tökéletesen alkalmasak arra, hogy melegen tartsák a kávét addig, amíg a zacc leülepedik az aljára. Ehhez tartozik egy csészealj is, aminek nem csak praktikai funkciója van, hanem ezoterikus szereppel is rendelkezik.
Ha ugyanis felfordítják a kávéscsészét a csészealj fölé, a zaccból jósolni is tudnak.
Hogyan főzzünk török kávét?
A török kávét könnyű elkészíteni. A cezve-be 100 milliliter vizet teszünk, hozzáadunk 10-15 gramm kávét és ízlésünk szerinti mennyiségű cukrot. Helyezzük a cezvét a tűzre, ügyeljünk arra, hogy ne forrjon fel! Amikor elkezd habosodni, levesszük a tűzről és megvárjuk, hogy a kávé visszahúzódjon. Ekkor visszahelyezzük a tűz fölé, majd a forráspont előtt levesszük.
Hagyjuk, hogy leülepedjen a cezvében a zacc, ez nagyjából egy percig tart, majd öntsük csészébe. Mielőtt megízlelnénk, várjunk pár percet, hogy kissé kihűljön, és a maradék zacc is letapadjon a csésze aljára! Egy pohár vízzel és pár falat finomsággal tálaljuk.
(Forrás: travelaway.me, fotók: Getty Images)
kávé | török | világkörökség | érdekesség | rezsim
Magyarország ásványvíz-forrásai túracélpontnak is tökéletesek
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!