Az Antarktisz fagyos tájain, a Taylor-gleccser jeges felszíne alatt egy különös természeti jelenség rejlik: a Vérzuhatag. Ez a bizarr, vérvörös vízesés már több mint egy évszázada foglalkoztatja a kutatókat, akik egyre többet tudnak meg a kialakulásának tudományos hátteréről, de még mindig nem értik teljes egészében, miért és mikor tör felszínre a jégréteg alól.
A különös jelenséget először Thomas Griffith Taylor brit geológus fedezte fel 1911-ben, a híres Terra Nova-expedíció során. A kutatók már akkor rájöttek arra, hogy a gleccserből kiáramló víz az oldott vas oxidációjának köszönhetően válik élénk vörössé a levegőn. A víz különösen magas sótartalma kulcsfontosságú a folyamatban. A rendkívül magas sókoncentrációjú víz fagyáspontja alacsonyabb a tiszta vízénél,
így képes arra, hogy folyékony halmazállapotban maradjon a szélsőséges hideg ellenére is.
2017-ben az Alaszkai Egyetem és a Colorado College kutatói radaros vizsgálatokkal azt is megállapították, hogy a Taylor-gleccser alatt egy kiterjedt, sós vízrendszer húzódik, ami keringése révén folyamatosan hőt termel. Bár a tudósok egyre pontosabban értik a Vérzuhatag kémiai és fizikai folyamatait, de még mindig nem tudják megmagyarázni,
miért és milyen mechanizmus hatására kezd el időszakosan ömleni a vérvörös víz.
A Johns Hopkins Egyetem egyik kutatója 2023-ban felfedezte, hogy a jégbe zárt brine oldat apró, vasalapú nanoszemcséket tartalmaz – ezek okozzák a vörös színt. Kiderült az is, hogy a parányi részecskék még azután is megőrizték szerkezetüket, hogy több millió évig rekedtek a jég fogságában.
A legnagyobb rejtély azonban az, hogy a "vérzuhatag" miért tör elő időnként, és mi aktiválja ezt a folyamatot.
A kutatók megfigyelték, hogy a víz kiáramlása nem jár együtt semmilyen észlelhető szeizmikus aktivitással vagy külső hatással, így a magyarázat továbbra is várat magára.
Egyes elméletek szerint a gleccser mélyén húzódó, mintegy ötvenöt kilométer hosszú földalatti vízrendszer periodikusan változó nyomása okozhatja a kiáramlást, ám a pontos mechanizmus még ismeretlen.
Bár az Antarktisz rendkívül távoli és zord hely, a Vérzuhatag megtekintése nem lehetetlen vállalkozás. A legtöbb Antarktiszra induló hajókirándulás nem tartalmazza ezt az útvonalat, így azoknak, akik ezt a ritka természeti csodát szeretnék látni, helikopteres túrát kell foglalniuk. A legközelebbi kiindulópont az új-zélandi Christchurch, ahonnan az amerikai légierő katonai repülőgépeivel lehet eljutni az Antarktiszra. Onnan további repülések és egy helikopteres túra szükséges a Taylor-gleccserhez.
(Forrás: The Travel, fotók: United States Antarctic Program, Peter Rejcek, címlapkép: Getty, illusztráció)
vérzuhatag | gleccser | tudomány | természet | vízesés | antarktisz
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!