Close
Öt hely, ami ötven év múlva lehet, hogy végleg el fog tűnni a földről

Öt hely, ami ötven év múlva lehet, hogy végleg el fog tűnni a földről

Akadnak olyan pontok a nagyvilágban, amelyeket hosszú évekig még biztosan felkereshetünk, a klímaváltozás vagy az emberi hanyagság miatt viszont számos bámulatos terület veszélyben van. Mutatunk öt olyan csodálatos helyszínt Izraeltől Brazíliáig, amelyek különböző okok miatt veszélybe kerültek.

Amazonas-menti esőerdők

Az országokon át kanyargó grandiózus folyó medencéjének területén találjuk az egész világ legnagyobb őserdejét, és a faji változatosság is itt a legszélesebb a földön. Könnyen lehet, hogy nem sokáig. Az erdőirtás még a hetvenes években kezdődött Brazíliában, ráadásul igen jelentős léptékben, ami a kétezres évek közepétől tíz éven át lelassult, majd az utóbbi esztendőkben ismét magasabb sebességi fokozatba kapcsolt.

Egyes adatok szerint évente nagyjából ötszázezer hektár esőerdőt tüntetnek el a föld színéről. Amennyiben ilyen ütemben halad tovább a pusztítás, néhány évtizeden belül nyomát sem találjuk itt.

Denali Nemzeti Park

Alaszka legkedveltebb nemzeti parkjának tartják az Észak-Amerika legmagasabb hegycsúcsáról, a 6168 méteres Denaliról elnevezett rezervátumot. Az alaszkai tundrát erdővel borított gleccserek, óriási hegycsúcsok, grizzly medvéktől kezdve a vadjuhokon át a jávorszarvasokig változatos és izgalmas élővilág jellemzi.

A klímaváltozás miatt viszont komoly veszélyben van az egész terület ökoszisztémája, a globális felmelegedés következtében a gleccserek is folyamatosan vissza-vissza húzódnak.

Everglades Nemzeti Park

Az Egyesült Államok keleti partján, Miamitól alig néhány kilométerre fekszik az USA második legnagyobb nemzeti parkja, pedig napjainkra területének mintegy nyolcvan százalékát elvesztette már a mezőgazdasági hasznosítás miatt. Arrafelé találjuk az Államok legkülönlegesebb mocsárvilágát; több száz madárfajjal, aligátorokkal, lamantinokkal, sőt, még floridai nyulakkal is megismerkedhetünk.

A klímaváltozás és a szennyezés ellenben az Evergladesre is drámai hatással lehet.

Alacsony tengerszint feletti magassága miatt egy esetleges tengervízszint-emelkedés könnyen felboríthatja a térség ökoszisztémáját, ami fajok kipusztulásához vezethet.

A svájci Alpok gleccserei

Ugyan aggasztó mértékben olvadnak Európa meghatározó hegyláncolatának gleccserei, de a mi generációnk még biztosan síelhet vagy snowboardozhat rajta, akár még nyáron is.

Egyes mérések szerint a svájci Alpokban évente három százalékot veszít vastagságából a jégtakaró, vagyis nagyjából néhány évtizeden belül szinte biztosan kopár hegycsúcsok fogadják majd az arrafelé túrázókat. Az olvadás fő oka a jelentős szén-dioxid-kibocsátás és az atmoszféra felmelegedése, aminek következtében a 2100-as esztendőre teljesen eltűnhetnek a svájci gleccserek.

Holt-tenger

Az Izrael és Jordánia között található tó – merthogy neve ellenére nem tenger – rendkívül magas, harmincnégy százalékos sótartalmú vízéről ismert, aminek hála úszás helyett csupán lebegni lehet benne.

Földünk egyik legkülönlegesebb természeti képződménye nagyrészt a tengert tápláló Jordán folyó elvezetése miatt évek óta pusztulóban van, a kiszáradás veszélye fenyegeti.

A déli részén nagy mennyiségben folyik a különböző ásványi anyagok kitermelése (a víz kipumpálásával érik el ezt), ezért a vízszint évente úgy egy méterrel csökken. Ha minden így folytatódik, hozzávetőleg ötven éven belül a Holt-tenger csak egy emlék marad.

A kaland folytatódik

Megjelent a Roadster magazin második nyomtatott kiadása, amelyben ismét olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyek minket is folyamatosan inspirálnak. Szerintünk szebb lett, mint az első szám, reméljük, neked is tetszeni fog.

Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazint.

Ez is érdekelhet:

(Fotók: Unsplash, Getty Images)

Close