Néhány város már a puszta adottságaival is idilli maratoni helyszín. Nizza hamar népszerű lett, Firenze majdnem elszúrta, Budapestet komolyan számon tartják a legszebb 42 kilométerek közt.
Minden nagyobb sportesemény hatással van egy-egy ország, régió imázsára, ám hatványozottan igaz ez a szabadtéri, utakon zajló versenyekre. A Tour de France gyökerei évtizedekkel megelőzik az első versenyt: az 1877-es Le Tour de la France par deux enfants című könyv két iskolásfiú felfedező kalandjait beszéli el, egy olyan korban, amikor csak kevesen mentek messzebbre a szomszédos városnál.
A könyv az első, 1903-as Tourig hatmillió példányban kelt el, ezzel a Biblia mögött a második legsikeresebb könyve lett a 19. századi Franciaországban. Számunkra pedig most az a tanulság, hogy a Tour szellemisége eredendően magában hordoz országimázs-építő szándékot.
Sok szempontból viszont a maratonok még alkalmasabbak ugyanerre a feladatra: rövidebb ideig tartanak, így áttekinthetőbbek, befogadhatóbbak, a városokban pedig a lassabb tempó több időt hagy a jellegzetes épületek, hangulatos utcák megfigyelésére. Nézzük, mit tud három, a legszebbek közül való maraton e téren!
Nizza–Cannes
Egyelőre maradjunk is országon belül, a hivatalosan Francia Riviéra Maratonnak nevezett Nizza-Cannes futáson. Kissé talán furcsa is, milyen későn találták ki ezt a versenyt, amelyből a következő még csak a 12. lesz.
Így is már ez a második legnagyobb francia maraton a párizsi után, ami teljesen érthető a pazar útvonal láttán. A rajt a kicsit francia, kicsit olasz, de igazából teljesen egyedi Nizzában van, majd a mezőny úgy jut el Cannes-ba, hogy nem hagyja ki a tömegturizmus radarjele alatt egyelőre elsuhanó Antibes-t sem.
Öt további kisebb településben is gyönyörködhetnek a futók és a nézők, a holtpontokról pedig talán semmi sem vonhatja el jobban a figyelmet a békésen hullámzó tengernél. Nem csoda, hogy a Nizza–Cannes tízezer futóval megdöntötte az újonc maratonok részvételi világrekordját 2008-ban. A klasszikus távon kívül két- és hatfős váltókat is rendeznek.
Az idei versenyt november 4-én rendezik, tehát még akár a helyszínen is élvezhetjük azt, minimum nézőként.
Firenze Marathon
Komolyabb, 35 éves múltja van az olaszországi városi futásnak, amely ugyancsak a második legnagyobb maraton a hazájában, természetesen a római után.
Firenzéről korábban azt írtuk, a világ fővárosa lenne egy ideális bolygón, és bár a bolygónk távolról sem ideális, a véleményünk attól még változatlan most is. Firenzében úgy érezzük, bármikor összefuthatunk az utcán Petrarcával, a belvárost áthatja a tradicionális bőrműves műhelyekből kiáradó illat, elég sétálni egy félórát, hogy az élet császárának érezzük magunkat.
Hanem a helyi maratonisták gondolatai kevésbé fennköltek. A szervezők egy időben azzal bosszantották a menőket, hogy az Arno túlpartjára tették a rajtot, a Piazzale Michelangelóról, egy dombtetőről indult a futás, így mivel a táv során az engedélyezett 75 méternél nagyobb volt a szintsüllyedés, egyetlen rekordot sem hitelesíthettek.
Mára kiküszöbölték ezt a hibát, így a Firenze Marathon beverekedte magát a világ húsz legfontosabb versenye közé, és persze már születhetnek hiteles rekordok, akár az idei, november 25-i futáson is. A firenzei versenyen 1993-ban és 1998-ban is magyar győztest ünnepeltek a női mezőnyben, előbb Petrik Évát, majd Kovács Idát.
Budapest Maraton
A firenzeihez hasonló múlttal dicsekedhet Budapest maratonja is, az idei, október 7-i verseny lesz a 33. kiadás. Bár a rajt és a cél nem világörökségi helyszínre került (a Pázmány Péter sétányról, az ELTE Lágymányosi Campusa elől indul, és oda is érkezik a mezőny), a kör számos klasszikus helyszínt érint.
Márpedig a városi maratonok egyik fő erénye, hogy akár a saját városa is meglepheti a résztvevőket, esetünkben a Hősök terének, az Andrássy útnak, a Lánchídnak vagy a Budai alsó rakpartnak egy teljesen új arcára csodálkozhatnak rá.
Bár a nem futó lakosság egy része rendszeresen zsörtölődik az útlezárások miatt, azért a dolgozatunk elején szereplő tételre fényes bizonyíték a Budapest Maraton: rengeteget javít a város imázsán, és ezt számok is igazolják.
Míg Firenzében idén tízezer nevezővel számolnak, a tavalyi Budapest Maratonon majdnem 32 ezren indultak, köztük 5400 külföldi, 81 országból – érkeztek versenyzők Új-Zélandról és Costa Ricáról is. Ha általuk Budapest egy lapon szerepel Firenzével és a francia Riviérával, akkor nem szólhatunk egy rossz szót sem.
Ez is érdekelhet:
Egy tökéletes világban Firenze lenne a világ fővárosa, de a világ nem tökéletes. Csak majdnem.
francia riviéra | Nizza | maraton | antibes | maratonfutás | cannes
Hét dolog, amit ki kell próbálnod a legszebb horvát nemzeti parkban
Nagyvárosi kalandor a Volvótól
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!