Close
A legszebb maratonok a Piazzale Michelangelótól a Hősök teréig

A legszebb maratonok a Piazzale Michelangelótól a Hősök teréig

Néhány város már a puszta adottságaival is idilli maratoni helyszín. Nizza hamar népszerű lett, Firenze majdnem elszúrta, Budapestet komolyan számon tartják a legszebb 42 kilométerek közt.

Minden nagyobb sportesemény hatással van egy-egy ország, régió imázsára, ám hatványozottan igaz ez a szabadtéri, utakon zajló versenyekre. A Tour de France gyökerei évtizedekkel megelőzik az első versenyt: az 1877-es Le Tour de la France par deux enfants című könyv két iskolásfiú felfedező kalandjait beszéli el, egy olyan korban, amikor csak kevesen mentek messzebbre a szomszédos városnál.

A könyv az első, 1903-as Tourig hatmillió példányban kelt el, ezzel a Biblia mögött a második legsikeresebb könyve lett a 19. századi Franciaországban. Számunkra pedig most az a tanulság, hogy a Tour szellemisége eredendően magában hordoz országimázs-építő szándékot.

Ki kapcsolna el, amikor erre halad a mezőny?

Sok szempontból viszont a maratonok még alkalmasabbak ugyanerre a feladatra: rövidebb ideig tartanak, így áttekinthetőbbek, befogadhatóbbak, a városokban pedig a lassabb tempó több időt hagy a jellegzetes épületek, hangulatos utcák megfigyelésére. Nézzük, mit tud három, a legszebbek közül való maraton e téren!

Nizza–Cannes

Egyelőre maradjunk is országon belül, a hivatalosan Francia Riviéra Maratonnak nevezett Nizza-Cannes futáson. Kissé talán furcsa is, milyen későn találták ki ezt a versenyt, amelyből a következő még csak a 12. lesz.

A nizzai rajt és egy tengerparti szakasz

Így is már ez a második legnagyobb francia maraton a párizsi után, ami teljesen érthető a pazar útvonal láttán. A rajt a kicsit francia, kicsit olasz, de igazából teljesen egyedi Nizzában van, majd a mezőny úgy jut el Cannes-ba, hogy nem hagyja ki a tömegturizmus radarjele alatt egyelőre elsuhanó Antibes-t sem.

Cannes és Nizza

Öt további kisebb településben is gyönyörködhetnek a futók és a nézők, a holtpontokról pedig talán semmi sem vonhatja el jobban a figyelmet a békésen hullámzó tengernél. Nem csoda, hogy a Nizza–Cannes tízezer futóval megdöntötte az újonc maratonok részvételi világrekordját 2008-ban. A klasszikus távon kívül két- és hatfős váltókat is rendeznek.

Az idei versenyt november 4-én rendezik, tehát még akár a helyszínen is élvezhetjük azt, minimum nézőként.

Firenze Marathon

Komolyabb, 35 éves múltja van az olaszországi városi futásnak, amely ugyancsak a második legnagyobb maraton a hazájában, természetesen a római után.

Firenzéről korábban azt írtuk, a világ fővárosa lenne egy ideális bolygón, és bár a bolygónk távolról sem ideális, a véleményünk attól még változatlan most is. Firenzében úgy érezzük, bármikor összefuthatunk az utcán Petrarcával, a belvárost áthatja a tradicionális bőrműves műhelyekből kiáradó illat, elég sétálni egy félórát, hogy az élet császárának érezzük magunkat.

Hanem a helyi maratonisták gondolatai kevésbé fennköltek. A szervezők egy időben azzal bosszantották a menőket, hogy az Arno túlpartjára tették a rajtot, a Piazzale Michelangelóról, egy dombtetőről indult a futás, így mivel a táv során az engedélyezett 75 méternél nagyobb volt a szintsüllyedés, egyetlen rekordot sem hitelesíthettek.

Ebből a magasságból indult korábban a verseny

Mára kiküszöbölték ezt a hibát, így a Firenze Marathon beverekedte magát a világ húsz legfontosabb versenye közé, és persze már születhetnek hiteles rekordok, akár az idei, november 25-i futáson is. A firenzei versenyen 1993-ban és 1998-ban is magyar győztest ünnepeltek a női mezőnyben, előbb Petrik Évát, majd Kovács Idát.

Budapest Maraton

A firenzeihez hasonló múlttal dicsekedhet Budapest maratonja is, az idei, október 7-i verseny lesz a 33. kiadás. Bár a rajt és a cél nem világörökségi helyszínre került (a Pázmány Péter sétányról, az ELTE Lágymányosi Campusa elől indul, és oda is érkezik a mezőny), a kör számos klasszikus helyszínt érint.

Márpedig a városi maratonok egyik fő erénye, hogy akár a saját városa is meglepheti a résztvevőket, esetünkben a Hősök terének, az Andrássy útnak, a Lánchídnak vagy a Budai alsó rakpartnak egy teljesen új arcára csodálkozhatnak rá.

Bár a nem futó lakosság egy része rendszeresen zsörtölődik az útlezárások miatt, azért a dolgozatunk elején szereplő tételre fényes bizonyíték a Budapest Maraton: rengeteget javít a város imázsán, és ezt számok is igazolják.

Az esti Budapestnél nincs tökéletesebb levezetése egy maratonnak (Fotó: Kovács András/Unsplash)

Míg Firenzében idén tízezer nevezővel számolnak, a tavalyi Budapest Maratonon majdnem 32 ezren indultak, köztük 5400 külföldi, 81 országból – érkeztek versenyzők Új-Zélandról és Costa Ricáról is. Ha általuk Budapest egy lapon szerepel Firenzével és a francia Riviérával, akkor nem szólhatunk egy rossz szót sem.

Ez is érdekelhet:

Megjelent a legújabb Roadster magazin!
Ismét egy magazin azoknak, akik szerint nem arra születtünk, hogy a négy fal között üljünk, akik szerint az élet olyasmi, amit nagykanállal kell fogyasztani és amiből sosem lehet elég. 170 oldalnyi friss, színes és energiával teli kontent felfedezőknek, kalandoroknak, inspirációt keresőknek mindarról, ami miatt érdemes nekivágni a világnak. Ha velünk tartanál ezen az utazáson, ezen a linken megrendelheted a magazint.
Close

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel a Roadster hírlevelére, hogy mindig értesülj a legizgalmasabb hírekről, sztorikról és véleményekről az utazás, a dizájn és a gasztronómia világából!
Feliratkozom