Spanyolország elhíresült arról, hogy hosszúra nyúlik náluk a nap: délután kettőkor ebédelnek, a munka gyakran este hét után ér véget, a vacsora pedig legkorábban fél kilenckor kezdődik, és sok étterem csak jóval éjfél után zár be. Azonban nem volt ez mindig így.
Az egész kérdéskör akkor került újra a fókuszba, amikor Yolanda Diaz munkaügyi miniszter heves vitákat kiváltva, munkajogi okokból felvetette, hogy zárjanak korábban a vendéglátóhelyek.
A munkaügyi változtatásoknak bizonyára nagyon is helye lenne, mert a spanyolok egy kicsivel többet dolgoznak, mint az európai átlag, heti 37,8 órát, ugyanakkor sokkal kevesebbet alszanak, mindössze 7,13 órát. Ez is lehet az egyik oka annak, hogy Spanyolország termelékenységi szintje elmarad a többi országétól. Mint Marta Junqué, a barcelonai Időhasználati Intézet munkatársa elmondta, minél tovább marad valaki a munkahelyén, annál kevésbé lesz produktív.
Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy régen nem csúszott el ennyire a munkaidő: a nagyszülei ugyanúgy dolgoztak, mint mindenki más. Felkeltek, amikor kisütött a nap, és abbahagyták a munkát, amikor besötétedett. Most gyakran még sötétedés után is dolgoznak a spanyolok.
Junqué szerint az idő eltolódása egyetlen emberre vezethető vissza: Francisco Francóra, Spanyolország katonai diktátorára, aki 1936 és 1975 között volt hatalmon. A második világháború alatt megváltoztatta Spanyolország időzónáját, hogy igazodjon szövetségesééhez, Németországéhoz. Akkor minden egy órával előretolódott, és ez azóta sem változott. (Spanyolország most ugyanabba az időzónába tartozik, mint Magyarország, miközben egy órával kevesebbnek kellene lennie.)
Ugyanabban az időzónában kellene lennünk, mint Lisszabon vagy London. Ehelyett télen a berlini idő szerint élünk, nyáron pedig szinte Isztambullal játszunk egy ligában
– mondja a szakember.
A napi ritmust ráadásul megbontja a szieszta is. Az elnevezés a latin sexta szóból ered, és arra utal, hogy a hajnal utáni hatodik órában, ami nagyjából délre esett, amikor tetőzött a meleg, a mezőgazdasági munkások megálltak pihenni.
Legutóbb 2016-ban volt már rá példa, hogy vissza akarták állítani az órákat a greenwichi időre, de ez nem valósult meg, most pedig a munkaórák csökkentésével és rugalmasabbá tételével operálnának. A vendéglátóiparban azonban ezt nem lesz könnyű keresztülvinni, mert a spanyolok kilenc-tíz körül ülnek asztalhoz, és onnan nem egykönnyen állnak fel.
Ha te is étterembe ülsz Spanyolországban, ezt a két hibát ne kövesd el.
(Forrás: CNN, képek: Getty Images, Unsplash)
szieszta | átállítás | hagyomány | spanyolország | óra
A kiberbiztonság téged is érint! Mit is jelent valójában?
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!