Spanyolország elhíresült arról, hogy hosszúra nyúlik náluk a nap: délután kettőkor ebédelnek, a munka gyakran este hét után ér véget, a vacsora pedig legkorábban fél kilenckor kezdődik, és sok étterem csak jóval éjfél után zár be. Azonban nem volt ez mindig így.
Az egész kérdéskör akkor került újra a fókuszba, amikor Yolanda Diaz munkaügyi miniszter heves vitákat kiváltva, munkajogi okokból felvetette, hogy zárjanak korábban a vendéglátóhelyek.
A munkaügyi változtatásoknak bizonyára nagyon is helye lenne, mert a spanyolok egy kicsivel többet dolgoznak, mint az európai átlag, heti 37,8 órát, ugyanakkor sokkal kevesebbet alszanak, mindössze 7,13 órát. Ez is lehet az egyik oka annak, hogy Spanyolország termelékenységi szintje elmarad a többi országétól. Mint Marta Junqué, a barcelonai Időhasználati Intézet munkatársa elmondta, minél tovább marad valaki a munkahelyén, annál kevésbé lesz produktív.
Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy régen nem csúszott el ennyire a munkaidő: a nagyszülei ugyanúgy dolgoztak, mint mindenki más. Felkeltek, amikor kisütött a nap, és abbahagyták a munkát, amikor besötétedett. Most gyakran még sötétedés után is dolgoznak a spanyolok.
Junqué szerint az idő eltolódása egyetlen emberre vezethető vissza: Francisco Francóra, Spanyolország katonai diktátorára, aki 1936 és 1975 között volt hatalmon. A második világháború alatt megváltoztatta Spanyolország időzónáját, hogy igazodjon szövetségesééhez, Németországéhoz. Akkor minden egy órával előretolódott, és ez azóta sem változott. (Spanyolország most ugyanabba az időzónába tartozik, mint Magyarország, miközben egy órával kevesebbnek kellene lennie.)
Ugyanabban az időzónában kellene lennünk, mint Lisszabon vagy London. Ehelyett télen a berlini idő szerint élünk, nyáron pedig szinte Isztambullal játszunk egy ligában
– mondja a szakember.
A napi ritmust ráadásul megbontja a szieszta is. Az elnevezés a latin sexta szóból ered, és arra utal, hogy a hajnal utáni hatodik órában, ami nagyjából délre esett, amikor tetőzött a meleg, a mezőgazdasági munkások megálltak pihenni.
Legutóbb 2016-ban volt már rá példa, hogy vissza akarták állítani az órákat a greenwichi időre, de ez nem valósult meg, most pedig a munkaórák csökkentésével és rugalmasabbá tételével operálnának. A vendéglátóiparban azonban ezt nem lesz könnyű keresztülvinni, mert a spanyolok kilenc-tíz körül ülnek asztalhoz, és onnan nem egykönnyen állnak fel.
Ha te is étterembe ülsz Spanyolországban, ezt a két hibát ne kövesd el.
(Forrás: CNN, képek: Getty Images, Unsplash)
időzóna | spanyolország | óra | átállítás | szieszta | hagyomány
Hét dolog, amit ki kell próbálnod a legszebb horvát nemzeti parkban
Nagyvárosi kalandor a Volvótól
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!