A Norvégia partjainál észak-déli irányban haladó, Steinkjertől a sarkköri Bodøig vezető, 630 kilométeres szakasz sokak szerint a világ legszebb útvonala.
A Kystriksveien, melyet partmenti útként vagy Fv17-ként is számon tartanak, két különböző világot köt össze, a tökéletesen fésült mezőkkel és téglavörös kabinházakkal díszített, kifinomult belső-Norvégiát és a sarkkör jeges zárkózottságát, végtelen horizontjait.
Ha nem Norvégiában járnánk, talán erre a fjordokkal és szigetekkel csipkézett tájra nem is épült volna út, azonban, a norvégok azt vallják magukról, hogyha meglátnak valamilyen akadályt, utat építenek rá, híddal vagy alagúttal küzdik le azt, ami másokat talán megállítana. Persze, ez nem kevés munkába kerül, amit az 1940-es években mintegy százötven rab és munkanélküli végzett el, akik a Kystriksveient megépítették.
Steinkjertől az Északi-sark felé haladva egyre kopárabb és ritkábban lakott területeken vághatunk át, de közben olyan festői kis települések ragadhatnak meg, mint Brønnøysund városa, ahol fényesre mázolt faházak figyelik a csapkodó hullámokat.
Brønnøysund után sziklák, jég, víz és dombok uralják a tájat, és az emelkedő út egyre drámaibbnak tűnik, egészen Sandnessjøen kisvárosáig,
amelyet a Syv Søstre, vagyis a Hét nővér körülbelül ezer méteres hegycsúcsai, a legenda szerint örök büntetésüket töltő trolltestvérek őriznek.
Itt kezdődik a Helgeland-híd, ami egy egyébként nagyobb kerülővel járó utat rövidít ötpercesre, majd hósapkás hegyek között jutunk el Levangig, ahonnan Nesna kisvárosába kompozhatunk át.
Az út tovább többnyire néhány méterre a vízparttól vezet kabinházak és kőkerítések mellett, majd Stokkvågen csendes kisvárosa jön és egy második világháborús erőd Grønsvikben.
Néhol az embernek olyan érzése lehet, mintha az út egy hegyfalnál vagy végtelen víztükörnél véget érne, de végül mindig van tovább.
Az egyórás kompút Kilboghavn és Jektvik között egy hatalmas fjordon vezet át, amely szinte nyílt óceánnak tűnhet, csipkézett gerincekkel a távolban, ameddig a szem ellát. Valahol félúton fut az északi sarkkör, amelyet egy stilizált földgömb is jelöl.
Mielőtt elérnénk Bodøt, még belenézhetünk a Saltstraumen tengerszorosba, a Föld legnagyobb árapály-örvényébe, amely olyan, mint egy vízszintes vízesés.
A három kilométer hosszú, százötven méter széles Saltstraumen-szorosban hatóránként mintegy négyszázmillió köbméter víz fordul meg.
Ha lenézünk a rajta lévő hídról, könnyen elfoghat a szédülés, és úgy érezhetjük, hogy a földet is el akarja nyelni a láthatatlan mélység. Az biztos, hogy ezen a tájon az ember testközelből érezheti meg a természet erejét.
Bodøba vonattal is eljuthatunk, és ha szerencsénk van, már az útról megpillanthatjuk a sarki fényt, ha pedig a karácsonyi hangulatot keressük, ezekben a városokban jó eséllyel megtalálhatjuk.
(Forrás: BBC, képek: Getty Images)
norvégia | nagy sztori | Kystriksveien | road tripZene, művészet és hihetetlen ételek várnak Madridban
Februártól egy gonddal kevesebbjük lesz a Spanyolországba utazóknak
Izgalmas, színes és gazdag. Ha három szóval kellene jellemeznünk legújabb, jubileumi kiadásunkat, akkor ezeket a szavakat választanánk. Miért mondjuk ezt? Mert megjártuk Kappadókiát, Valenciát és Kelet-Tirolt. Találkoztunk a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áronnal, a világ egyik legérdekesebb újságírójával, Malcolm Gladwell-lel, a provokatív, magyar származású fotóssal, Pol Kuruczzal, plusz összehoztunk az eddigi legvidámabb borítónkat, amivel Budapestet ünnepeljük. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!