Némi pezsgés tapasztalható az afgán turizmusban.
Egy tálib vezetésű intézet turisztikai és vendéglátóipari szakembereket képez ki, hogy aztán a segítségükkel látogatókat vonzzanak Afganisztánba.
Az első hallgatói csoport körülbelül harminc férfiból áll, akiket egy kabuli tanteremben oktatnak. A diákok kora, iskolai végzettsége és szakmai tapasztalata változó. Mindannyian férfiak – az afgán nőknek ugyanis tilos a hatodik osztály felett iskolába járniuk –, és közös bennük még, hogy semmit sem tudnak a turizmusról vagy a vendéglátásról. De szívesen beszállnak Afganisztán másik oldalának népszerűsítésébe. A tálibok pedig segítenek nekik.
Az afgán gazdaság nehéz helyzetben van. Az infrastruktúra gyenge, a szegénység széles körben elterjedt. A külföldiek ennek ellenére egyre többen érkeznek az országba, amit az erőszakos cselekmények visszaesése, a légi összeköttetések javulása és a szokatlan úti cél okozta izgalom is ösztönöz. A látogatószámok persze nem óriásiak – soha nem is voltak azok –, ám az afgán turizmus körül egyfajta pezsgés figyelhető meg most. 2021-ben 691 turista érkezett Afganisztánba, ez a szám 2022-ben már 2300-ra emelkedett, tavaly pedig hétezret regisztráltak.
Mohammad Saeed, a kabuli turisztikai igazgatóság vezetője szerint a legnagyobb külföldi piacuknak Kína számít, mivel egyrészt közel van és hát az ottani lakosok száma óriási. Afganisztán néhány szomszédjával szemben jelentős előnnyel bír. "Kínai turisták azt mondták nekem, hogy nem akarnak Pakisztánba menni, mert az veszélyes, megtámadják őket. A japánok is hasonló véleményen vannak" – mondja Saeed. Ez pedig nekik csak jó.
Ami a hátrányokat illeti, az afgán vízumhoz nehéz és drága hozzájutni. Sok ország megszakította kapcsolatait Afganisztánnal a tálibok hatalomátvételét követően, egyetlen ország sem ismeri el őket törvényes uralkodóként.
Az afgán nagykövetségek vagy bezártak vagy felfüggesztették működésüket. Saeed elismeri, hogy vannak bizonyos akadályok az afgán turizmus fejlődése előtt, de azt mondja, hogy a minisztériumokkal együtt dolgozik a leküzdésükön. A végső cél az, hogy vízumot lehessen kiadni a turistáknak, de ez még évekig várat magára.
Igencsak problémás például az úthálózat, amely az ország egyes részein félig aszfaltozott vagy egyáltalán nem is létezik, illetve a légitársaságok nagyrészt elkerülik az afgán légteret. A legtöbb nemzetközi járat a fővárosba, Kabulba közlekedik, viszont egyetlen afgán repülőtér sem rendelkezik közvetlen összeköttetéssel olyan jelentős turisztikai piacokra, mint Kína, Európa vagy India.
A kihívások ellenére Saeed azt szeretné, ha Afganisztán a turizmus nagyhatalmává válna, és ezt a törekvést a tálibok legfelsőbb vezetői is támogatják.
"Engem a vének utasítására neveztek ki. Biztosan bíznak bennem, hiszen ők küldtek ebbe a fontos pozícióba" – mondja.
A diákoknak is vannak céljaik. A modellként dolgozó Ahmed Massoud Talash szeretné megismerni Afganisztán festői szépségű helyeit a majdani Instagram-posztjaihoz és az ország történelmét is a későbbi médiamegjelenésekhez. Az üzleti iskolát végzett Samir Ahmadzai szállodát nyitna, de úgy véli, előbb többet kellene tudnia a turizmusról és a vendéglátásról. "Annyit hallottak rólunk az emberek, hogy Afganisztán elmaradott, szegény és csak a háborúról szól" – mondja Ahmadzai. "Nekünk ötezer éves történelmünk van. Afganisztán új oldalát kellene mindenkivel megismertetni."
Az órákon afgán kézművességet és antropológiai alapismereteket tanítanak. Nem hivatalos tantárgyként szerepel még az is, hogyan kell viselkedni a külföldi nőkkel, és hogyan ütközhet a viselkedésmódjuk vagy a szokásaik a helyi szokásokkal és rendeletekkel. Ilyen például a nők dohányzása vagy nyilvános helyen történő étkezése, valamint, hogy szabadon beszélgethetnek olyan férfiakkal, akik nem állnak velük rokoni vagy házassági kapcsolatban.
A tálibok dress code-ot vezettek be a nőknek, és megkövetelik tőlük, hogy utazásuk során férfi gyámot, azaz mahramot fogadjanak. Nehezebbé vált számukra az egyedül étkezés, az egyedül utazás és a más nőkkel való nyilvános találkozás is. Mivel az edzőtermek zárva vannak a nők előtt, a szépségszalonokat pedig betiltották, egyre kevesebb olyan hely van az országban, ahol a nők otthonukon kívül is találkozhatnak másokkal.
Az ország nagyon készül a tengerentúli látogatók növekedő forgalmára, ennek csalhatatlan jeleként Afganisztán egyetlen ötcsillagos szállodája, a hónapokig zárva tartó Serena ismét megnyitotta a nők számára elérhető gyógyfürdőjét és szalonját – a külföldről érkezőknek. A szolgáltatások igénybevételéhez a turistáknak be kell mutatniuk útlevelüket. Azokat a nőket, akiknek a személyi igazolványában "Afganisztánban született" felirat szerepel, nem engedik be.
Shane Horan, a Rocky Road Travel alapítója szerint egy afganisztáni látogatás nem tekinthető egy adott kormány vagy politikai rendszer támogatásának. "Végső soron a felelős turisztikai gyakorlatok támogatását kell célul kitűzni, ami pozitívan járul hozzá a helyi gazdasághoz, elősegíti a kölcsönös tiszteletet és megértést, miközben tisztában vagyunk az afganisztáni politikai kontextussal is".
Elmondása szerint a hatóságok nem szólnak bele abba, hogy a turistacsoportok mit láthatnak vagy csinálnak Afganisztánban, és a vállalat szorosan együttműködik egy afganisztáni nőjogi szervezettel.
A Turisztikai és Szállodai Menedzsment Intézetben nincsenek nők. A diákok nem is említik ezt a tényt, a Turisztikai Igazgatóság egyik tisztviselője viszont igen. "Szívszorító a helyzet" – mondja egy tisztviselő, aki a megtorlástól való félelmében nem kívánta elárulni a nevét, "Még a női családtagok is megkérdezik, hogy tanulhatnak-e itt. De a kormányváltással megváltozott a politika. Azok a nők, akik a hatalomátvétel előtt tanultak, soha nem jöttek vissza. Soha nem végezték el az iskolát."
(Forrás: EuroNews, fotók: Getty Images)
kabul | nők | utazás | idegenforgalom | turizmus
Magyarország ásványvíz-forrásai túracélpontnak is tökéletesek
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!