Nagyszerű tehetségek, korszakalkotó géniuszok, és mindannyian építészek. Óriási hatással voltak/vannak a kortárs építészetre, így az influenszer szó klasszikus értelemben használható rájuk.
Zaha Hadid (1950–2016)
Ő az, akinek nevét még azok is rengetegen hallották és ismerik, akik nem is foglalkoznak aktívan építészettel vagy művészetekkel. Az iraki származású Hadid eredetileg matematikusnak készült, de Londonban aztán az egyetemen Rem Koolhaas tanította a szakma csínjára-bínjára. Az első nő volt, aki Pritzker-díjat nyert, stílusa könnyen felismerhető, épületei markánsak, és mindig kilógnak eredeti könyezetükből. Irodája tovább viszi Hadid örökségét, újabb nagyszabású projekteken dolgoznak. Képtelenség lenne felsorolni az összes híres épületét, mégis talán a legjelentősebb a római MAXXI, a bakui Heydar Aliyev kulturális központ, a londoni Winton Gallery és a riói Casa Casa Atlantica.
Lina Bo Bardi (1914–1992)
Olaszországi születésű, brazil modernista építésznő. Progresszív látásmódja miatt több épületet is megmentett a pusztulástól, munkássága során folyamatosan azt kutatta, mi marad meg az emberekből a hátrahagyott épületekben. Egyik legfontosabb alkotása a SESC Pompéia kulturális központ, mely korábban gyárként üzemelt, de a Sao Pauló-i Teatro Oficina is a nevéhez fűzhető, akárcsak a Casa de Vidro névre keresztelt, dzsungelben taláható ház, melyben haláláig élt.
Norma Merrick Sklarek (1928–2012)
Az első olyan afroamerikai építésznő, akit az Amerikai Építészettudományi Intézet hivatalosan bejegyzett, és aki engedélyt kapott a szakma gyakorlására. Így alighanem triplán példakép, hiszen minden hátráltató körülmény ellenére elért szakmája csúcsára. Legfontosabb munkái közé tartozik a Los Angeles-i repülőtér 1-es termináljának épülete, az amerikai nagykövetség épülete Tokióban és a Fox Plaza, valamint a Pacific Design Center Kaliforniában.
Odile Decq (1955– )
A francia tervezőnő extrém, kicsit gót, kicsit punk megjelenését mai napig megtartotta, de közel sem ez az egyetlen különleges benne. Odile 1980-ban nyitotta meg első építészeti irodáját, ami nőként még akkor is újdonságszámba ment. Nincs az a tervezői nagydíj és elismerés, amit ne zsebelt volna be. Nagyon aktív, most is megannyi nemzetközi projekten dolgozik. Olyan korszakalkotó épületeket tervezett, mint a New Cyprus Museum és a római Macro kortárs múzeum, részt vett Antti Lovag buborékházának felújításában is.
Carmen Pinós (1954– )
Pinós Spanyolország egyik top építésze. Először férjével, Enric Mirallesszel alapítottak közösen irodát, a pár útjai azonban elváltak, és a hölgy onnantól egyedül építette karrierjét, jóval nagyobb sikerrel, mint azelőtt. Megannyi egyetemen tanít, újabban formatervezéssel is foglalkozik. Neki köszönhetjük a zaragozai Caixaforumot, Guadalajara Cube I és Cube II épületeit, és részt vesz a barcelonai 9-es metróvonal állomásainak tervezésében is.
Ez is érdekelhet:
404 Not Found
(Fotók: Getty Images, ArchDaily)
kortárs építészet | Zaha Hadid | Lina Bo Bardi | nőnap | norma merrick sklarek
Jön az a különleges fesztivál, amelyen minden ízében megélheted a Márton-napi hagyományokat
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Az ősz önmagában is tud szép lenni, de a Roadster aktuális számával még szebbé és izgalmasabbá tehetjük. Mit találunk benne? Ellátogatunk Jerevánba, és megmutatjuk, mit érdemes csinálni Örményország fővárosában, és megnézzük közelről Athén jelenleg legizgalmasabb kerületét, Keramiekoszt. Találkozunk a világhírű képzőművésszel, Julie Mehretuval, kifaggatjuk, mit csinál Szabados Ági Debrecenben, megkóstoljuk, mit főzött ki az Arany Kaviár új séfje, motorozunk Erdélyben, jachtozunk az Adrián és egyéb hedonista kalandokban is részt veszünk, de nem soroljuk fel mindet. Ezen kívül elbeszélgetünk a bájos izraeli ékszertervezővel, Tal Adarral, találkozunk Zwack Sándorral, bejárjuk a Sauska tokaji főhadiszállását, és elbeszélgetünk napjaink egyik legnevesebb európai portréfotósával, Rob Hornstrával. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat és a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!