Egy fontos tényezőt kivettek az ökolábnyom-számítás képletéből, így egyes esetekben majdnem a felére csökken a repülőutaknál megjelenő kibocsátás.
Ha repülőjegyre keresünk a Google-ben, a keresőmező alatt megjelenik a Járatok opció, amelyet lekattintva megnézhetjük, milyen kínálatból választhatunk. Itt a táblázatban láthatunk egy Kibocsátás fület, amely azt jelzi, hogy személyenként mekkora szén-dioxid-kibocsátással jár az adott út.
Mint a BBC észrevette, júliusban
megváltozott az a metódus, amellyel a kereső kiszámolja nekünk az egyes járatok környezeti terhelését.
A Google GitHubra felkerült dokumentuma szerint az akadémiai és ipari partnerekkel folytatott megbeszélések után a számítási módszert pusztán a szén-dioxid-kibocsátásra fókuszálva változtatták meg, kihagyva belőle egyéb, fontos tényezőket.
Mint írják, hisznek ugyan abban, hogy hosszú távon a nem közvetlenül a szén-dioxidból származó környezeti hatásokat is bele kell foglalni a modellbe, de ahhoz, hogy eldöntsék, ezek hogyan és mikor kerüljenek bele, több információra van szükségük a részvényeseiktől. A változtatással ideiglenesen eltávolították a modellből a kondenzcsíkok felmelegedésre gyakorolt hatását.
Bár a dokumentum szerint a modellben továbbra is CO2e elnevezéssel illetik az üvegházhatást jelző értéket, ami más gázok üvegházhatásának szén-dioxidban kifejezett értékét is magában foglalja, a kibocsátási értékeknél szén-dioxidot láthatunk.
A BBC szerint jócskán lecsökkentek a megjelenített értékek,
míg korábban például egy Seattle-Párizs útnál 1070 kgCO2e-t láthattunk, most már csak 521 CO2 jelenik meg. (Persze, ezek az értékek némileg változnak légitársaságonként.) New Yorkból Miamiba ugyanakkor 220 CO2e helyett 138 CO2-t jelez a rendszer, Dublinból Münchenbe 161-ből 109-et, Londonból Párizsba pedig 73 helyett 45-öt.
Az Egyesült Királyság vállalatoknak szóló útmutatójában azt javasolja, hogy a repülés környezeti hatásait úgy számolják ki, hogy
a kibocsátott tényleges szén-dioxidot 1,9-el szorozzák meg.
Ugyan felhívják arra a figyelmet, hogy ennek a szorzónak az értéke "bizonytalan", de hozzáteszik, hogy
jelenleg nincs jobb módszer ezeknek a hatásoknak a figyelembevételére.
Ezzel ért egyet az utazás környezeti hatásainak csökkentése érdekében kampányoló Transport and Environment nevű csoport is, amely szerint
„a jelenlegi tudományos ismeretek elegendőek ahhoz, hogy kijelentsük, a légi közlekedés teljes éghajlati hatásának kétharmadát a nem a széndioxid miatt keletkező hatások teszik ki“, és az Európai Parlament is azt javasolja, hogy ezeket a hatásokat vegyék figyelembe a légi közlekedésnél is.
A cikk úgy véli, a Google változtatásainak messzemenő hatásai lehetnek,
például, mert a vállalat szén-dioxid-számítási módszere széles körben elismert. Ezt használja például a Skyscanner is, emellett több más cég, a Booking.com, az Expedia, a Tripadvisor és a Visa is esetében is felmerült, hogy ezekhez az adatokhoz fordul.
Iparági szakértők szerint a módszertan megváltoztatása károsan befolyásolja az utazók döntését. Kit Brennan, a Thrust Carbon alapítója például attól tart, hogy a fogyasztók azt hihetik, a nem-CO2-hatások hosszú távon nem relevánsak. Ez esetben viszont az emberi tevékenység akár 1,5%-át figyelmen kívül hagynák, és csökkenne a légitársaságokra a kibocsátásuk csökkentése érdekében irányuló nyomás, ami azért sem lenne jó irányt, mert a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint
2000 óta a légi kibocsátás mintegy 50 százalékkal nőtt, és az iparág várhatóan még évente több mint 4 százalékkal fog növekedni a következő két évtizedben.
David Lee, a Manchester Metropolitan Egyetem professzora, a légi közlekedés globális felmelegedéshez való hozzájárulásának szakértője szerint az új számítás „jelentősen alábecsüli a repülés globális hatását az éghajlatra."
A megoldási lehetőségek között szerepelnek a járatkorlátozások, a magánrepülők szabályozása, és az elektromos meghajtás.
(Forrás: BBC, képek: Unsplash)
járatok | szén-dioxid-kibocsátás | repülőgép | károsanyag-kibocsátás | ökológiai lábnyom | repülés
Merész kampánnyal robban be a Reebok új kollekciója
A modern luxus nyomában a Range Roverrel
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!