Egy fontos tényezőt kivettek az ökolábnyom-számítás képletéből, így egyes esetekben majdnem a felére csökken a repülőutaknál megjelenő kibocsátás.
Ha repülőjegyre keresünk a Google-ben, a keresőmező alatt megjelenik a Járatok opció, amelyet lekattintva megnézhetjük, milyen kínálatból választhatunk. Itt a táblázatban láthatunk egy Kibocsátás fület, amely azt jelzi, hogy személyenként mekkora szén-dioxid-kibocsátással jár az adott út.
Mint a BBC észrevette, júliusban
megváltozott az a metódus, amellyel a kereső kiszámolja nekünk az egyes járatok környezeti terhelését.
A Google GitHubra felkerült dokumentuma szerint az akadémiai és ipari partnerekkel folytatott megbeszélések után a számítási módszert pusztán a szén-dioxid-kibocsátásra fókuszálva változtatták meg, kihagyva belőle egyéb, fontos tényezőket.
Mint írják, hisznek ugyan abban, hogy hosszú távon a nem közvetlenül a szén-dioxidból származó környezeti hatásokat is bele kell foglalni a modellbe, de ahhoz, hogy eldöntsék, ezek hogyan és mikor kerüljenek bele, több információra van szükségük a részvényeseiktől. A változtatással ideiglenesen eltávolították a modellből a kondenzcsíkok felmelegedésre gyakorolt hatását.
Bár a dokumentum szerint a modellben továbbra is CO2e elnevezéssel illetik az üvegházhatást jelző értéket, ami más gázok üvegházhatásának szén-dioxidban kifejezett értékét is magában foglalja, a kibocsátási értékeknél szén-dioxidot láthatunk.
A BBC szerint jócskán lecsökkentek a megjelenített értékek,
míg korábban például egy Seattle-Párizs útnál 1070 kgCO2e-t láthattunk, most már csak 521 CO2 jelenik meg. (Persze, ezek az értékek némileg változnak légitársaságonként.) New Yorkból Miamiba ugyanakkor 220 CO2e helyett 138 CO2-t jelez a rendszer, Dublinból Münchenbe 161-ből 109-et, Londonból Párizsba pedig 73 helyett 45-öt.
Az Egyesült Királyság vállalatoknak szóló útmutatójában azt javasolja, hogy a repülés környezeti hatásait úgy számolják ki, hogy
a kibocsátott tényleges szén-dioxidot 1,9-el szorozzák meg.
Ugyan felhívják arra a figyelmet, hogy ennek a szorzónak az értéke "bizonytalan", de hozzáteszik, hogy
jelenleg nincs jobb módszer ezeknek a hatásoknak a figyelembevételére.
Ezzel ért egyet az utazás környezeti hatásainak csökkentése érdekében kampányoló Transport and Environment nevű csoport is, amely szerint
„a jelenlegi tudományos ismeretek elegendőek ahhoz, hogy kijelentsük, a légi közlekedés teljes éghajlati hatásának kétharmadát a nem a széndioxid miatt keletkező hatások teszik ki“, és az Európai Parlament is azt javasolja, hogy ezeket a hatásokat vegyék figyelembe a légi közlekedésnél is.
A cikk úgy véli, a Google változtatásainak messzemenő hatásai lehetnek,
például, mert a vállalat szén-dioxid-számítási módszere széles körben elismert. Ezt használja például a Skyscanner is, emellett több más cég, a Booking.com, az Expedia, a Tripadvisor és a Visa is esetében is felmerült, hogy ezekhez az adatokhoz fordul.
Iparági szakértők szerint a módszertan megváltoztatása károsan befolyásolja az utazók döntését. Kit Brennan, a Thrust Carbon alapítója például attól tart, hogy a fogyasztók azt hihetik, a nem-CO2-hatások hosszú távon nem relevánsak. Ez esetben viszont az emberi tevékenység akár 1,5%-át figyelmen kívül hagynák, és csökkenne a légitársaságokra a kibocsátásuk csökkentése érdekében irányuló nyomás, ami azért sem lenne jó irányt, mert a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint
2000 óta a légi kibocsátás mintegy 50 százalékkal nőtt, és az iparág várhatóan még évente több mint 4 százalékkal fog növekedni a következő két évtizedben.
David Lee, a Manchester Metropolitan Egyetem professzora, a légi közlekedés globális felmelegedéshez való hozzájárulásának szakértője szerint az új számítás „jelentősen alábecsüli a repülés globális hatását az éghajlatra."
A megoldási lehetőségek között szerepelnek a járatkorlátozások, a magánrepülők szabályozása, és az elektromos meghajtás.
(Forrás: BBC, képek: Unsplash)
szén-dioxid-kibocsátás | károsanyag-kibocsátás | google | ökológiai lábnyom | repülés | repülőgép
Mikrobiom és wellbeing, avagy ez lehet az új szupererőd
Egy jó tervhez is kellhet több perspektíva
–
Sulciová Silvia interjú

Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.
Megnézem, mert érdekel!