Az utóbbi évek legdivatosabb sajtja végre megkapja azt, amit érdemel

A termelők kizárólagos jogot kapnak a ciprusi halloumi EU-n belüli értékesítésre.

Az Európai Unió még ebben a hónapban odaítéli a Ciprusról indult sajtnak az oltalom alatt álló eredetmegjelölést. A státusz várhatóan októbertől lép életbe.

Az eredetmegjelölésért rengeteg akadályt kellett leküzdeni, beleértve például a receptben szereplő kecske-, juh- és tehéntej arányával kapcsolatos nézeteltéresek tisztázását is.

2024-ig az arányokat rendeletben állapítják meg, ezt követően legalább ötven százalékban kell juh- és kecsketejet felhasználni, a maradékot a tehéntej alkothatja.

“Ez a lépés megerősíti az ipar és az állam régóta emlegetett kérését. Sajnos az elmúlt években sok ország megpróbált lemásolni minket, úgyhogy az oltalom alá kerülés rengeteget segít nekünk, mivel így más országok nem készíthetnek halloumit vagy hozzá hasonló terméket, ami félrevezeti a fogyasztókat” – mondja George Petrou sajtkészítő mester.

Petrou kisgyermekként édesanyjától tanulta el a halloumi fortélyait. Folyton figyelte, ahogyan az asszony egy hatalmas üstben finoman kevergeti a tejet és leválasztja a túrót. 1982-ben Alambra márkanéven kezdett el saját halloumit árusítani, hogy kiegészítse első osztályú labdarúgóként szerzett jövedelmét. Manapság naponta 250 tonnányi tejet dolgoz fel, kétszázhúsz embernek ad munkát, és negyven országba exportálja a halloumiját.

A sajt népszerűségéről annyit, hogy Evroulla Ioannou nicosiai vendéglős szerint rengeteg turista keresi a fővárosban (is) a  halloumit, bár néhányan nem pontosan tudják, mi is az, csak a nevét hallották és elmennek kipróbálni. De nagyon szeretik.

Ciprus exportcikkeinek mintegy negyedét teszik ki a tejtermékek, melyek közül kiemelkedik az 1500-as évek történeti beszámolóiban már feltűnt halloumi, amely a gyógyszerek után az ország második legértékesebb külföldre szállított terméke. Hivatalos adatok szerint az elmúlt öt évben húsz-huszonkét százalékkal növekedett az iparág, az agrárminisztérium most a kínai piacra való belépést tervezi.

Rengeteg halloumis variációt lehet találni az interneten, bár a helyiek nem szokták ezt annyira túlbonyolítani: serpenyőbe vagy grillre dobják, nyáron dinnyével társítják, télen pedig felkockázzák és aztán trahanával, búzamagokkal és joghurttal együtt megfőzik.

Az elmúlt néhány évben szabályos kultusza alakult ki a kézműves sajtoknak, melyek rajongói a fél várost képesek bejárni azért, hogy a legjobb minőségű termékekhez juthassanak hozzá. Összeállításunkban három fővárosi sajtlelőhelyet mutatunk be, ahol olyan széles választékkal találkozhatunk, hogy garantáltan sajtkülönlegességekkel megrakott textilszatyorral térünk ki onnan.

(Forrás: Reuters, fotók: Getty Images)

Rendeld meg a Roadster magazin 11. számát!

Mi a közös Rio de Janeiróban, egy alig ismert horvát luxus menedékben, és egy hotellé alakított New York-i reptéri terminálban? Mindet bemutatjuk a Roadster legfrissebb számában! Ezeken kívül találkozunk a világ egyik legnevesebb dizájnerével, Jaime Hayonnal, bemutatunk hat remek hazai kabinházat és kiderítjük, hol lehet jó vermutot inni Magyarországon. Ezzel még nincs vége, ugyanis elmentünk Provence-ba és kipróbáltuk az új 7-es BMW-t, Svédországban pedog a Toyota RAV4-et. Egy asztalhoz ültettük Péterfy Bori rocksztárt, Gerendai Károly kultmogult, Szabó Simon színészt, Molnár S. Szonja kurátort és Tombor Zoltán fotográfust, és kifaggattuk őket Budapesthez fűződő érzelmeikről. Elmeséljük milyen Marokkó egyik feltörekvő szörfmekkája, Taghazout, és benézünk a főváros új dizájnhoteljébe, a Verno House-ba is. Megszólaltatjuk még Kertész Attila képzőművészt, Sivák Zsófit, a Heves-megyei kocsmák Robert Capáját, és még Puzsér Róbert is tollat ragadott a kedvünkért. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.

Megnézem, mert érdekel!