Még a tömeg előtt érdemes meghódítanunk ezeket a feltörekvő borrégiókat

Mielőtt a következő utazásunk célpontjának valamelyik agyonreklámozott borrégiót  – például Champagne-t, Bordeaux-t, Toszkánát, vagy a prosecco hazáját, az észak-olasz Venetót – tűznénk ki, érdemes néhány olyan feltörekvő vidéket is szemügyre venni, ahol az elmúlt években komoly munka folyt a szőlőben és a pincékben, hogy magas minőségű borok készüljenek. Mutatunk három országot, ahol ígéretes borok készülnek, de azokat csak mostanában kezdik felfedezni maguknak a legkifinomultabb borkedvelők.

Görögország – Ami a képeslapokról lemarad

Bár a borkészítés története nagyon régre nyúlik vissza ezen a területen, mintha mindenki megfeledkezett volna az örökségről. Görögország a világ egyik legalulértékeltebb borrégiója lett, pedig az éghajlat és a gazdag talaj számos szőlőfajtának kedvez, és a borok minősége is sokat javult az 1980-as évek óta. Napjainkra pedig eljutott oda, hogy nemzetközi sikerekeivel újra felrajzolta magát a bortérképre.

A legkiválóbb tételek a hűvösebb görög szigeteken készülnek, közülük is az Oia szigetén található Artemis Karamolegos borászatra összpontosul a legnagyobb figyelem, mióta egy Szantorinin őshonos fajtával, az Assyrtikóval elhozták a Best in Show díjat a 2018-as Decanter World Wine Awardsról.

Hatalmas lépés ez a görög borkultúrának, hiszen a díjat a 17 ezer kóstolt tételből csak ötven érdemelte ki. Mostantól tehát nemcsak tengerparti pihenésre vagy kulturális feltöltődésre, de bortúrára is érdemes ellátogatni a környékre, hogy a görögök markáns savakkal, ásványos-sós karakterrel hódító borait megkóstoljuk.

Grúzia – A legidősebb és egyben legfiatalabb borrégió

A ma ismert bizonyítékok legtöbbje arra utal, hogy a bor a Dél-Kaukázus völgyeiből, a mai Grúzia területéről indulva terjedt el a világon. A számontartott közel négyezer szőlőfajtából ötszáz itt őshonos, és a mai technológia alapjának számító borkészítési módszert is ott alkották meg.

Eszerint a szőlőt szüret után agyagedényekbe, úgynevezett kvevrikbe tették, majd lezárták méhviasszal, és elásták a földbe, hogy megfelelő hőmérsékleten menjen végbe az erjedés. Az ősi hagyományok ellenére, Grúziában csak az utóbbi években lendült fel újra a minőségi borkészítés.

Az útjukat a régi eljárásokhoz való visszatérésben látják, hiszen az agyagedényekben a hosszú héjon áztatás során egészen különleges – aszalt gyümölcsöket, mazsolát és fűszereket idéző – aromajegyek fejlődnek, és magas antioxidáns tartalmú borok születnek. Ez a markáns, naturális ízvilág nem biztos, hogy mindenki kedvence lesz, de egyszer érdemes útnak indulni és megkóstolni, mit alkotnak a világ legeredetibb borkészítői – például Kaheti és Kazbegi környékén.

Horvátország – A meglepetésekkel teli szomszéd

Horvátországról elsősorban a gyorsan elérhető tengerpart, gasztronómiai téren a friss tenger gyümölcsei és a jó sörök jutnak eszünkbe. Változatos éghajlata és földrajzi adottságai azonban több szőlőfajtának kedveznek, amiből egyre jobb borokat is készítenek – mostanában sorra hozzák az érmeket a világ borversenyeiről.

Sok ismeretlen, máshol nem termesztett, vagy egyszerűen nehezen beazonosítható, bonyolult elnevezésű szőlőfajtájuk van, így a világ talán akkor kapta fel a fejét először, mikor a Kaliforniában és Olaszországban is népszerű zinfandel (másnéven primitivo), és a legjelentősebb és legvédettebb horvát fajta, a Plavac Mali között rokoni kapcsolatot találtak.

A Plavac Mali trendi lett. Bora zamatos, szedres, feketecseresznyés és fűszeres aromákkal teli, alacsony sav-, magas alkohol- és tannintartalmú. A legkiválóbb tételek a Pelješac-félsziget száraz, forró és meredek lejtőin, Dingačon készülnek.

A félszigetre egyébként nem csak a bor miatt érdemes ellátogatni: ez az osztrigatenyésztés központja, a völgyekben kiváló füge és olíva terem, a környező hegyek a túrázóknak, a tengerpartok a pihenni vágyóknak, sőt a vízisport-rajongóknak is príma kikapcsolódási lehetőséget kínálnak.

Ez is érdekelhet:

(Fotók: Getty Images)

bor | borrégió | Horvátország | grúzia | görögország