A háború hatása azonnal megmutatkozott.
Az Independent figyelt fel arra, hogy a Nagy-Britannia és Kelet-Európa közötti repülőjáratok jegyárai egészen tizenöt fontig (körülbelül hétezer forintig) csökkentek. Az árzuhanásnak az az oka, hogy a háború miatt drasztikusan visszaestek a foglalások Európán és Oroszországon belül egyaránt, mint a ForwardKeys turisztikai elemző cég vizsgálatából kiderül, amely a február 24. és március 2. közötti jegyvásárlásokat hasonlított össze az előző hetivel.
Ukrajnában és Moldovában teljesen megszűnt a légi közlekedés, miután mindkét ország lezárta a légterét, Oroszországot és Fehéroroszországot pedig szankciók érintik. De ezeken az úti célokon kívül a szomszédos országokba, köztük a Magyarországra, Bulgáriába, Horvátországba, Észtországba, Grúziába, Lettországba, Litvániába, Lengyelországba, Szlovákiába és Szlovéniába irányuló foglalások száma is visszaesett mintegy harminc-ötven százalékkal.
A többi európai országban tíz és harminc százalék közötti csökkenés tapasztalható, kivéve Belgiumot és Izlandot, ahol csak egyszámjegyű volt a visszaesés, és Szerbiát, ahol pedig nőtt az eladott repülőjegyek száma. Oroszországban a belföldi forgalom majdnem a felére csökkent. Az elemzés szerint az Európán belüli légi közlekedést negatívabban érintette a háború, mint a transzatlanti utazásokat.
Az Európán belüli repülőjegy-foglalások huszonhárom százalékkal csökkentek,
míg az Egyesült Államokból érkezők száma csak tizenhárom százalékkal esett vissza.
Mint Olivier Ponti, a ForwardKeys elemzésekért felelős alelnöke elmondta: “Oroszország Ukrajna elleni támadása azonnali hatást gyakorolt, és megakasztotta az utazások terén január eleje óta tapasztalható erőteljes fellendülést”, ugyanakkor hozzátette, hogy
a transzatlanti utazások és a nyugat-európai úti célok kevésbé érintettek, mint amennyire arra lehetett számítani, és “az észak-amerikaiak tudják, mi a különbség egy ukrán és egy európai háború között”. Mint mondta,
eddig úgy tűnik, hogy az utazók Európa többi részét viszonylag biztonságosnak tartják.
“Ugyanakkor nagy keresletfelhalmozódás is megfigyelhető, viszont még a kezdeti napjait éljük egy globális politikai és gazdasági krízisnek; szóval azt, hogy mi történik az utazással, minden bizonnyal befolyásolja a háború előrehaladása és a szankciók hatása. Az elkövetkező hetekben szerintem az infláció és az esetleges üzemanyag-ellátási problémák
visszavetik a járvány utáni kilábalást,
melyet elhozna többek között a vírus miatti utazási korlátozások feloldása” - tette hozzá.
Míg egyes jelentések azzal vádolják a légitársaságokat, hogy megemelték a viteldíjakat, hogy kihasználják menekülteket, akik az Ukrajnával határos államokból, például Lengyelországból, Szlovákiából és Romániából szeretnének Nyugat-Európába eljutni, úgy tűnik, nem éppen ez történik.
Nagy-Britanniából Krakkóba, Bukarestbe és Rigába már egyaránt ötven font (mintegy huszonháromezer forint) alatt lehet jegyet kapni, míg a lett határhoz közeli litván tengerparti üdülővárost,
Palangát már akár tizenöt fontért (hétezer forintért) meg lehet járni oda-vissza.
Az Independent szerint a Wizz Air-t is különösen súlyosan érintette a keresletcsökkenés. Április 1. és 3. között például különböző londoni repülőterekről lehet eljutni Bukarestbe rendkívül jutányos áron. A lutoni repülőtérről 41 font (tizennyolcezer-hatszáz forint) oda-vissza az út, míg Gatwickből 52 font (huszonháromezer-hatszáz forint),
ugyanennyiért repülhetünk egyébként a Ryanairrel a Stanstedről Budapestre oda-vissza.
Neil Taylor, a Bradt Guide to Estonia című útikönyv szerzője úgy véli, “szomorú illusztrációja az Egyesült Királyság földrajzi ismereteinek”, hogy csökkentek a kelet-európai és a balti országokba irányuló foglalások is, pedig ezek a területek az ukrajnai harcoktól több száz mérföldre találhatók. “Ezek az országok több ezer menekültet fogadnak be, és kulcsfontosságúak a segélyszállítmányok Ukrajnába történő eljuttatásában. Inkább a hálánkat kellene kifejeznünk nekik azzal, hogy továbbra is támogatjuk a turizmusukat.”
Eközben egyetlen országba emelkedett a foglalások száma,
méghozzá Szerbiába, mely az egyetlen szabad európai légi folyosót biztosítja Oroszország felől. Ezt tükrözi, hogy március első hetében ötven százalékkal többen vettek jegyet az Oroszországból Szerbiába tartó járatokra, mint a február 21-i héten a háború előtti napokban.
Egy népszerű magyar üdülőváros is aggódik a látogatók elvesztése miatt, de nem ők az egyetlenek a turizmusban, akiket hátrányosan érint a kialakult helyzet.
(Forrás: independent.co.uk, forwardkeys.com, képek: forwardkeys.com, Unsplash)
foglalások | repülőjegy | jegyárak | közép-európa | háború | fapados
Hét dolog, amit ki kell próbálnod a legszebb horvát nemzeti parkban
Nagyvárosi kalandor a Volvótól
Hawaiitól Tanzániáig, az egyik legjobb magyar sommeliertől a belga csúcsdizájnerig, az új Rolls-Royce-tól Horvátország titkos gyöngyszemeiig, a Roadster magazin új lapszáma ismét a világ izgalmas, kreatív és hedonistán lüktető ŕétegeibe viszi el olvasóit. Elmegyünk a bécsi három Michelin-csillagos Amadorba, ahol találkozunk Bencze Ádám sommeiler-vel, beszélgetünk Havancsák Terézzel, aki a közelmúltban kezdett el dolgozni az amerikai outerwear brand AETHERnél, Portugáliában kipróbáljuk, milyen a tengerparton száguldozni az új Ferrarival – egész kellemes –, a kortárs irodalom kedvelőinek pedig egy olyan Roadsternek írt Parti Nagy Lajos írással jelentkezünk, ami szerintünk a legjobbjai közé tartozik. Az aktuális számban lesz egy 20 oldalas mellékletünk is, amelynek főszereplője a még mindig rengeteg újdonságot rejtő Horvátország. Ezen kívül is sok színes történetünk van még, úgyhogy ezúttal is érdemes elmerülni a Roadster gazdag és kalandokkal teli világában!
Megnézem, mert érdekel!