A háború hatása azonnal megmutatkozott.
Az Independent figyelt fel arra, hogy a Nagy-Britannia és Kelet-Európa közötti repülőjáratok jegyárai egészen tizenöt fontig (körülbelül hétezer forintig) csökkentek. Az árzuhanásnak az az oka, hogy a háború miatt drasztikusan visszaestek a foglalások Európán és Oroszországon belül egyaránt, mint a ForwardKeys turisztikai elemző cég vizsgálatából kiderül, amely a február 24. és március 2. közötti jegyvásárlásokat hasonlított össze az előző hetivel.
Ukrajnában és Moldovában teljesen megszűnt a légi közlekedés, miután mindkét ország lezárta a légterét, Oroszországot és Fehéroroszországot pedig szankciók érintik. De ezeken az úti célokon kívül a szomszédos országokba, köztük a Magyarországra, Bulgáriába, Horvátországba, Észtországba, Grúziába, Lettországba, Litvániába, Lengyelországba, Szlovákiába és Szlovéniába irányuló foglalások száma is visszaesett mintegy harminc-ötven százalékkal.
A többi európai országban tíz és harminc százalék közötti csökkenés tapasztalható, kivéve Belgiumot és Izlandot, ahol csak egyszámjegyű volt a visszaesés, és Szerbiát, ahol pedig nőtt az eladott repülőjegyek száma. Oroszországban a belföldi forgalom majdnem a felére csökkent. Az elemzés szerint az Európán belüli légi közlekedést negatívabban érintette a háború, mint a transzatlanti utazásokat.
Az Európán belüli repülőjegy-foglalások huszonhárom százalékkal csökkentek,
míg az Egyesült Államokból érkezők száma csak tizenhárom százalékkal esett vissza.
Mint Olivier Ponti, a ForwardKeys elemzésekért felelős alelnöke elmondta: “Oroszország Ukrajna elleni támadása azonnali hatást gyakorolt, és megakasztotta az utazások terén január eleje óta tapasztalható erőteljes fellendülést”, ugyanakkor hozzátette, hogy
a transzatlanti utazások és a nyugat-európai úti célok kevésbé érintettek, mint amennyire arra lehetett számítani, és “az észak-amerikaiak tudják, mi a különbség egy ukrán és egy európai háború között”. Mint mondta,
eddig úgy tűnik, hogy az utazók Európa többi részét viszonylag biztonságosnak tartják.
“Ugyanakkor nagy keresletfelhalmozódás is megfigyelhető, viszont még a kezdeti napjait éljük egy globális politikai és gazdasági krízisnek; szóval azt, hogy mi történik az utazással, minden bizonnyal befolyásolja a háború előrehaladása és a szankciók hatása. Az elkövetkező hetekben szerintem az infláció és az esetleges üzemanyag-ellátási problémák
visszavetik a járvány utáni kilábalást,
melyet elhozna többek között a vírus miatti utazási korlátozások feloldása” – tette hozzá.
Míg egyes jelentések azzal vádolják a légitársaságokat, hogy megemelték a viteldíjakat, hogy kihasználják menekülteket, akik az Ukrajnával határos államokból, például Lengyelországból, Szlovákiából és Romániából szeretnének Nyugat-Európába eljutni, úgy tűnik, nem éppen ez történik.
Nagy-Britanniából Krakkóba, Bukarestbe és Rigába már egyaránt ötven font (mintegy huszonháromezer forint) alatt lehet jegyet kapni, míg a lett határhoz közeli litván tengerparti üdülővárost,
Palangát már akár tizenöt fontért (hétezer forintért) meg lehet járni oda-vissza.
Az Independent szerint a Wizz Air-t is különösen súlyosan érintette a keresletcsökkenés. Április 1. és 3. között például különböző londoni repülőterekről lehet eljutni Bukarestbe rendkívül jutányos áron. A lutoni repülőtérről 41 font (tizennyolcezer-hatszáz forint) oda-vissza az út, míg Gatwickből 52 font (huszonháromezer-hatszáz forint),
ugyanennyiért repülhetünk egyébként a Ryanairrel a Stanstedről Budapestre oda-vissza.
Neil Taylor, a Bradt Guide to Estonia című útikönyv szerzője úgy véli, “szomorú illusztrációja az Egyesült Királyság földrajzi ismereteinek”, hogy csökkentek a kelet-európai és a balti országokba irányuló foglalások is, pedig ezek a területek az ukrajnai harcoktól több száz mérföldre találhatók. “Ezek az országok több ezer menekültet fogadnak be, és kulcsfontosságúak a segélyszállítmányok Ukrajnába történő eljuttatásában. Inkább a hálánkat kellene kifejeznünk nekik azzal, hogy továbbra is támogatjuk a turizmusukat.”
Eközben egyetlen országba emelkedett a foglalások száma,
méghozzá Szerbiába, mely az egyetlen szabad európai légi folyosót biztosítja Oroszország felől. Ezt tükrözi, hogy március első hetében ötven százalékkal többen vettek jegyet az Oroszországból Szerbiába tartó járatokra, mint a február 21-i héten a háború előtti napokban.
Egy népszerű magyar üdülőváros is aggódik a látogatók elvesztése miatt, de nem ők az egyetlenek a turizmusban, akiket hátrányosan érint a kialakult helyzet.
(Forrás: independent.co.uk, forwardkeys.com, képek: forwardkeys.com, Unsplash)
jegyárak | foglalások | közép-európa | fapados | repülőjegyRáleltünk Budapest és a BMW legszorosabb párhuzamára
Őszinte, szórakoztató és sorsfordító – Így lett a Körvonal az ország kedvenc játéka
Beköszöntött az ősz, és vele együtt megérkezett a Roadster magazin legfrissebb, 13. száma. Mit találunk benne? Bejárjuk Japán izgalmas és lenyűgöző helyeit, találkozunk a világ egyik legszínesebb és leghíresebb dizájnerével, Karim Rashiddal, Nápolyban megkóstoljuk Olaszország negyedik legjobb pizzáját, és benézünk az Attolini szabódinasztia műhelyébe is. A Napa-völgyben teszteljük, milyen az új, elektromos Rolls-Royce, és elbeszélgetünk a W luxushotelben megnyitott Nightingale by Beefbar alapítójával, Riccardo Giraudival is. Elmegyünk egészen Dél-Koreáig, hogy megnézzük közelről, milyen a világ egyik leghangulatosabb kávézója, a Mudzsige panzió, ezen kívül pedig találkozunk még párizsi keramikusművésszel, Japánban dolgozó magyar építésszel, vitorlázógép pilótával, egy római napszemüveg brand alapítójával, és a születésnapját ünneplő Babel Budapest megálmodójával is. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!