Közép-Európára most épp senki nem kíváncsi

A háború hatása azonnal megmutatkozott.

Az Independent figyelt fel arra, hogy a Nagy-Britannia és Kelet-Európa közötti repülőjáratok jegyárai egészen tizenöt fontig (körülbelül hétezer forintig) csökkentek. Az árzuhanásnak az az oka, hogy a háború miatt drasztikusan visszaestek a foglalások Európán és Oroszországon belül egyaránt, mint a ForwardKeys turisztikai elemző cég  vizsgálatából kiderül, amely a február 24. és március 2. közötti jegyvásárlásokat hasonlított össze az előző hetivel.

Ukrajnában és Moldovában teljesen megszűnt a légi közlekedés, miután mindkét ország lezárta a légterét, Oroszországot és Fehéroroszországot pedig szankciók érintik. De ezeken az úti célokon kívül a szomszédos országokba, köztük a Magyarországra, Bulgáriába, Horvátországba, Észtországba, Grúziába, Lettországba, Litvániába, Lengyelországba, Szlovákiába és Szlovéniába irányuló foglalások száma is visszaesett mintegy harminc-ötven százalékkal.

A többi európai országban tíz és harminc százalék közötti csökkenés tapasztalható, kivéve Belgiumot és Izlandot, ahol csak egyszámjegyű volt a visszaesés, és Szerbiát, ahol pedig nőtt az eladott repülőjegyek  száma. Oroszországban a belföldi forgalom  majdnem a felére csökkent. Az elemzés szerint az Európán belüli légi közlekedést negatívabban érintette a háború, mint a transzatlanti utazásokat.

Az Európán belüli repülőjegy-foglalások huszonhárom százalékkal csökkentek,

míg az Egyesült Államokból érkezők száma csak tizenhárom százalékkal esett vissza.

Mint Olivier Ponti, a ForwardKeys elemzésekért felelős alelnöke elmondta: “Oroszország Ukrajna elleni támadása azonnali hatást gyakorolt, és megakasztotta az utazások terén január eleje óta tapasztalható erőteljes fellendülést”, ugyanakkor hozzátette, hogy
a transzatlanti utazások és a nyugat-európai úti célok kevésbé érintettek, mint amennyire arra lehetett számítani, és “az észak-amerikaiak tudják, mi a különbség egy ukrán és egy európai háború között”. Mint mondta,

eddig úgy tűnik, hogy az utazók Európa többi részét viszonylag biztonságosnak tartják.

“Ugyanakkor nagy keresletfelhalmozódás is megfigyelhető, viszont még a kezdeti napjait éljük egy globális politikai és gazdasági krízisnek; szóval azt, hogy mi történik az utazással, minden bizonnyal befolyásolja a háború előrehaladása és a szankciók hatása. Az elkövetkező hetekben szerintem az infláció és az esetleges üzemanyag-ellátási problémák

visszavetik a járvány utáni kilábalást,

melyet elhozna többek között a vírus miatti utazási korlátozások feloldása” - tette hozzá.

Míg egyes jelentések azzal vádolják a légitársaságokat, hogy megemelték a viteldíjakat, hogy kihasználják menekülteket, akik az Ukrajnával határos államokból, például Lengyelországból, Szlovákiából és Romániából szeretnének Nyugat-Európába eljutni, úgy tűnik, nem éppen ez történik.

Nagy-Britanniából Krakkóba, Bukarestbe és Rigába már egyaránt ötven font (mintegy huszonháromezer forint) alatt lehet jegyet kapni, míg a lett határhoz közeli litván tengerparti üdülővárost,

Palangát már akár tizenöt fontért (hétezer forintért) meg lehet járni oda-vissza.

Az Independent szerint a Wizz Air-t is különösen súlyosan érintette a keresletcsökkenés. Április 1. és 3. között például különböző londoni repülőterekről lehet eljutni Bukarestbe rendkívül jutányos áron. A lutoni repülőtérről 41 font (tizennyolcezer-hatszáz forint) oda-vissza az út, míg Gatwickből 52 font (huszonháromezer-hatszáz forint),

ugyanennyiért repülhetünk egyébként a Ryanairrel a Stanstedről Budapestre oda-vissza.

Neil Taylor, a Bradt Guide to Estonia című útikönyv szerzője úgy véli, “szomorú illusztrációja az Egyesült Királyság földrajzi ismereteinek”, hogy csökkentek a kelet-európai és a balti országokba irányuló foglalások is, pedig ezek a területek az ukrajnai harcoktól több száz mérföldre találhatók. “Ezek az országok több ezer menekültet fogadnak be, és kulcsfontosságúak a segélyszállítmányok Ukrajnába történő eljuttatásában. Inkább a hálánkat kellene kifejeznünk nekik azzal, hogy továbbra is támogatjuk a turizmusukat.”

Eközben egyetlen országba emelkedett a foglalások száma,

méghozzá Szerbiába, mely az egyetlen szabad európai légi folyosót biztosítja Oroszország felől. Ezt tükrözi, hogy március első hetében ötven százalékkal többen vettek jegyet az Oroszországból Szerbiába tartó járatokra, mint a február 21-i héten a háború előtti napokban.

Egy népszerű magyar üdülőváros is aggódik a látogatók elvesztése miatt, de nem ők az egyetlenek a turizmusban, akiket hátrányosan érint a kialakult helyzet.

(Forrás: independent.co.uk, forwardkeys.com, képek: forwardkeys.com, Unsplash)

fapados | közép-európa | háború | jegyárak | foglalások | repülőjegy

Rendeld meg a Roadster magazin 18. számát!

Megérkezett a tél, már ki lehet csomagolni a Roadster legújabb, sorrendben 18. lapszámát. Mit találunk benne? A Costa Smeralda fedélzetén kipróbáljuk, milyen az élet egy tengerjárón Barcelona és Nápoly között. Ellátogatunk a luxusipar nagyágyúival dolgozó Edinas Paper kőbányai műhelyébe, megmutatjuk, milyen finomságokkal lehet átvészelni a hideg hónapokat, és megismerkedünk a római Palazzo Talìával is, amelyet az olasz rendezőzseni, Luca Guadagnino álmodott meg. Aktuális számunkban is rengeteg izgalmas helyszín bukkan fel: ilyen a kanadai Yukon vidék, az Amalfi-part, a Côte d’Azur-on kipróbáltuk, milyen az új Audi S5. Északabbra is elkalandoztunk: a lapszám talán legszimpatikusabb szereplője az a négy norvég fiatal, akik egy elhagyatott halfeldolgozó üzemet alakították át a skandináv ország és talán Európa legcoolabb pontjává. Ezen kívül bemutatunk öt divatbrandet, akiket érdemes követni, megvizsgáljuk, milyen volt az elmúlt száz évben a lejtők divatja és még ezen kívül is rengeteg izgalmas témánk van, de itt megállunk.

Megnézem, mert érdekel!